Számtalan megterhelő, életét a későbbiekben hosszú távon befolyásoló feladattal kell a serdülő fiatalnak megbirkóznia. Ilyen például a férfi, illetve női szereppel való azonosulás, amikor a majdani párválasztás előtt a fokozottan jelentkező szexuális késztetések feszültségeit fel kell dolgoznia és megfelelő mederbe terelnie. Ekkor kell felkészülnie a felnőtt társadalmi szerepre, ami számtalan, életét egyértelműen meghatározó, nehéz döntés meghozatalával is együtt jár, amilyen például a pályaválasztás. Ráadásul mindezt úgy, hogy a folyamat ne a saját vágyairól, személyiségéről történő lemondáshoz, hanem ezek megvalósításához vezessen.
Pszichés zavarokhoz vezető körülmények
A serdülő számára amúgy is megterhelő feladatok a lelki egyensúly teljes felborulásával is együtt járhatnak, főleg akkor, ha a személyiséget veszélyeztető körülmények már kora gyermekkortól fennállnak. Ilyen tényező lehet a szülők válása, konfliktusa, betegsége vagy halála, amelyek belső érzelmi ellentmondásokhoz, a feldolgozhatatlan veszteség érzése által keltett gyászreakcióhoz vagy az egyik szülőhöz való, túlzottan erős érzelmi kötődéshez vezethetnek.
Ha az elvált szülő új házasságot köt, nehéz lehet a serdülő számára a nevelőszülővel való kapcsolatteremtés, a féltékenység leküzdése, főleg akkor, ha a vér szerinti szülő új házasságát megelőzően néhány évig csak gyermekének szentelte figyelmét.
Minden veszélyeztető körülmény között a legkiemelkedőbb és a gyermek számára a legveszélyesebb azonban a brutalitás, a testi vagy lelki bántalmazás, amely szinte kivétel nélkül lelki sérülésekhez és a személyiség visszafordíthatatlan károsodásához vezet!
Vikár György, a neves pszichiáter azokra a gyanújelekre hívja fel figyelmünket a serdülőkori problémákról szóló könyvében, amelyek arra utalhatnak, hogy a fejlődéssel járó krízisek a serdülő számára túlzottan megterhelők, a lélek megbetegedéséhez vezethetnek.
• A felnőtt léttől való félelmet jelzi, ha a serdülő ragaszkodik a gyermekkori magatartásmódokhoz, egyáltalán nem hajlandó elindulni a felnőtté váláshoz vezető úton.
• Ugyancsak a felnőtté válástól való félelemre utalhat a túl felnőttes, merev viselkedés is: valójában a gyermek az ellazulástól, a kontroll elvesztésétől tartva ragaszkodik a túlzottan szigorú viselkedéshez.
• A serdülő kerüli a felnőtté válást előmozdító helyzeteket a társas, baráti kapcsolataiban is, visszahúzódik kortársaitól, fiatalabb gyerekek társaságát keresi, kerüli a kapcsolatot az ellenkező neműekkel.
• Nem tud lazítani a szülőkhöz fűződő érzelmi köteléken. Természetesen fontos, hogy a serdülő és szülei között a szoros érzelmi kapcsolat fennmaradjon, ugyanakkor a fejlődésben való elakadásra utalhat, ha a szülők közelsége által nyújtott biztonságérzethez a serdülő görcsösen ragaszkodik.
• Az életében zajló fontos eseményekkel kapcsolatban nem képes megfelelő érzelmeket átélni, a siker nem boldogítja, a kudarc nem sújtja le, a számára érzelmileg fontos személy elvesztésére nem reagál bánattal, fájdalommal.
• A környezetében lévő emberek szándékait, érzéseit nem bírja reálisan megítélni, félelmeit, szorongásait a környezetére vetíti.
• Problematikus a jövőhöz való viszonyulása, képességeit, lehetőségeit nem tudja helyesen megítélni, vagy bénító félelem tölti el a jövőjével kapcsolatban, amelyek mindennapi életvitelében is megakadályozzák.
• Úgy érzi, hogy cselekedeteit elsősorban nem maga határozza meg, hanem olyasvalami, ami az akaratától független.
Jóllehet a felsorolt kritériumok egyike-másika az egészségesen fejlődő serdülő esetében is jelentkezhet, erőteljes vagy halmozott előfordulásuk mindenképpen arra figyelmeztet, hogy a serdülő bajban van, segítségre lenne szüksége.
A serdülőkor legelején a szexuális fantáziák fellobbanását, a szexualitás iránti fokozott érdeklődést erős lelkiismereti szorongás kísérheti, amely vegetatív és pszichoneurotikus (vagyis az akarattól független idegrendszer problémáiban, illetve testi-lelki zavarokban megnyilvánuló) tünetekhez vezethet.
Kényszercselekvések
Ilyenek lehetnek a bűntudat okozta szorongás elhárítását szolgáló kényszergondolatok vagy cselekvések (például a naponta akár több százszor is ismétlődő kézmosás, a baj elhárítását célzó irracionális tevékenységek, mint a lépések vagy az ing gombjainak naponta többszöri megszámlálása), a székletvisszatartás (amely a saját test felett érzett kontrollt hivatott felerősíteni), illetve az étkezési zavarok (ilyen az anorexia nervosa, ez a koplalással, testképzavarral járó kóros soványság, amelyben szimbolikusan is megjelenik a serdülő lány félelme a felnőtté válástól, hiszen a koplalással fizikailag is meggátolja magát a növekedésben, a számára különböző okok miatt ijesztő felnőtté válásban).
Nehéz leválás…
A serdülőkor közepén a szülő által nyújtott érzelmi biztonság elvesztése válik központi problémává a serdülő életében, megszaporodnak a szülőkkel való konfliktusok, a serdülő csavarogni kezd. Ha leválási törekvései olyan erőteljes konfliktusokkal járnak, hogy ez mindennapi életvitelében, a tanulásban is komoly akadályokat jelent, feltétlenül javasolt a külső segítség igénybevétele. Később a családtól való függetlenedés okozta nehézségek tovább éleződnek, a serdülő még erőteljesebben átéli és hárítja a biztonság elvesztésének lehetősége által okozott félelmét.
Akár a bűnözés is…
Gyakori ilyenkor a lázadó magatartás, amely a serdülőt akár a kriminalitás felé is elsodorhatja, és antiszociális magatartáshoz vezethet. Leginkább azokban a családokban térítheti el a serdülőt a bűnözés irányába ez a lázadás, ahol a szülők nem képesek vagy nem alkalmasak megfelelő érzelmi és morális minta nyújtására, ahol őket magukat is antiszociális magatartás vagy brutalitás jellemzi. Más serdülőnél a leválás a reménytelenség, magányosság, elhagyatottság érzését alakíthatja ki. Ha a család nem tudja megteremteni a biztonságos érzelmi hátteret, súlyos depresszió, öngyilkossági késztetések is megjelenhetnek. Amint a serdülő gondolatai teljes mértékben a negatív élményekre szűkülnek be, viselkedése gátolttá válik és gyakran hangoztat öngyilkossággal kapcsolatos fantáziákat, mindenképpen javasolt szakember segítségének igénybevétele.
klinikai pszichológus