2024. Március 29. péntek

Az újszülöttkori sárgaság

sárgaság, bilirubin
1 . oldal
A bilirubin -  A vércsoportok szerepe -  Ha betegség okozza -  Folyadék, fény, vércsere -  Répa, narancs, sütőtök
Születése után 3-5 nappal majdnem minden újszülött "besárgul", azaz bőre és szeme fehérje sárgás árnyalatú lesz. Normális vagy kóros jelenséggel állunk szemben? Mivel kisebb mértékben szinte mindenkinél előfordul, ezért fiziológiásnak (természetesnek) nevezzük, annak ellenére, hogy az újszülött fokozott vérlebontásáról és a sárga festékanyag csökkent kiürítéséről van szó.

A bilirubin

Bilirubin a neve annak a sárga festékanyagnak, amely bármely életkorban a sárgaság (icterus) okozója. A bilirubin a vörösvértestek piros festékanyagának, a hemoglobinnak a lebomlási terméke. Magzati korban a vörösvértestek más típusú hemoglobint tartalmaznak, mint a méhen kívüli életben, mivel a magzat az anyaméhben nem lélegzik, csak az anyai vér oxigénjét tudja felhasználni. A magzati vérfesték az adott körülmények között jobban köti az oxigént, és könnyebben adja át azt a szöveteknek. Ez a megszületés után már nem előnyös, az újszülöttnek felnőtt típusú vérfestékre van szüksége. Így a régi vörösvértestek elpusztulnak, helyükre új, felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestek termelődnek.

sárgaság

A széteső vörösvértestekből felszabadul a magzati hemoglobin, s az átalakítás után több bilirubin lesz a vérben, mint normálisan. Egy bizonyos szérumbilirubin-határ felett (SI-mértékegységben 17 µmol/l) a bőrön, illetve a szemfehérjén megjelenik a sárga szín. A bilirubin egy májenzimnek köszönhetően vízben oldható formába kerül, s így a vizelettel ki tud ürülni, illetve egy része az epébe kiválasztódva a székletbe jut, annak sárgásbarna színét okozva. Tehát ha az egyensúly megbomlik több bilirubin termelődik, illetve kevesebb ürül, a felhalmozódó sárga festék icterust okoz.

Amíg egy táblázatból leolvasható maximált értéket az újszülött szérumbilirubin-szintje nem ér el, nem kell aggódni, csak a fent leírt folyamatok játszódnak le, s várhatóan az ötödik életnap után a sárgaság fokozatosan csökken, majd teljesen meg is szűnik. Kóros esetben a vörösvértestek szétesése fokozódik, vagy a bilirubinürítés csökken, s ekkor a sárgaság olyan mértéket érhet el, amit már kezelni kell.

A vércsoportok szerepe

Csak 1959 óta ismerjük a vércsoport Rh-faktorát. Addig nem lehetett tudni, mitől lesz valakinek főcsoportazonos (tehát az AB0-rendszer szerint megegyező) vér másodszori adását követően súlyos vérsejtszétesése, sárgasággal, veseelégtelenséggel, végső esetben halállal végződő szövődménye. Ekkor derült fény arra, hogy Rh-negatív egyénnek első alkalommal Rh-pozitív vért adva ellenanyagok termelődnek, amelyek másodszorra a kapott vér sejtjeit azonnal tönkreteszik.

Hasonló módon jön létre a vörösvértest-szétesés az Rh-negatív anya második Rh-pozitív magzatában-újszülöttjében is. Régebben azért volt sok a születés utáni kóros sárgaság, mert a magzatban vagy újszülöttben fokozott vörösvértest-szétesését váltott ki az, hogy az anya korábban transzfúziót (vérátömlesztést) kapott, abortuszon vagy szülésen esett át, amelynek során szervezetébe Rh-pozitív vér került. Mostanában ezt Anti D-injekció adásával megelőzik. (Ezt a jelenséget Rh-összeférhetetlenségnek nevezik. Létezik főcsoport-összeférhetetlenség is, amikor a nullás vércsoportú anya A vagy B csoportú újszülöttjénél játszódik le hasonló reakció.)

Ha betegség okozza

Vörösvértest-szétesést okoz még a vörösvértestmembrán öröklött rendellenessége, immunológiai okok, bizonyos gyógyszerek stb. Nagyobb kockázatot jelentenek a születés során létrejött vérömlenyek, amelyeknek felszívódásakor ugyancsak több bilirubin képződik.

Szintén sárgasághoz vezet a májenzim öröklött hiánya vagy időszakos csökkent működése, a máj gyulladásos megbetegedése, vagy az, ha a májban nem akadálytalan az epeelvezetés. Sőt, bármilyen újszülöttkori fertőzés, gyulladás (tüdőgyulladás, szepszis) a szérumbilirubin-szint emelkedését okozza.
Alkalmanként az anyatej is előidézhet sárgaságot.

Némelykor egy ritka betegség, az ún. galaktozémia miatt a tejcukor egy alkotórésze felhalmozódik a szervezetben, sárgaságot, szepszis jeleit váltva ki. Máskor feltételezhetően az anyatejben levő hormon gátolja a bilirubin lebontását, bár ez inkább elhúzódó, de nem kifejezetten magas értékű sárgaságot okoz. Szintén a megszokottnál hosszabb ideig marad sárga az, akinek veleszületett pajzsmirigy-elégtelensége van.

Folyadék, fény, vércsere

Amikor az újszülött sárgább, mint megengedett, a kivizsgálás azonnali megkezdése mellett kezelik is. Enyhe esetben elég lehet a fokozottabb folyadékbevitel (nagyobb adagú szopás, infúzió), különösen, ha nagy volt az újszülött súlyvesztése. Kórosan magas szérumbilirubin-szint mellett eleinte elegendő az ún. kékfény-kezelés, amikor UV-fényt sugárzó lámpa alá fektetik (inkubátorban) a ruhátlan gyermeket, hogy a bőrben megtörténhessen a bilirubin vízben oldható formává alakítása.

Amennyiben ez a kezelés nem segít, vércserére is szükség lehet. Ekkor a baba vérét 10-20 ml-es adagokban felnőtt típusú hemoglobint tartalmazó vörösvértestekre és normális bilirubintartalmú vérsavóra cserélik. Ha az újszülöttben valamilyen fertőzés igazolódik, antibiotikus kezelést kezdenek. A májban levő epeutak elzártsága sebészi beavatkozást tesz szükségessé.

Répa, narancs, sütőtök

Ez a három karotintartalmú táplálék a csecsemőkorban okoz (inkább narancssárgás tónusú) sárgaságot: ilyenkor a tenyerek-talpak is narancssárgák, viszont a szemfehérje fehér. Kezelést igazából nem igényel, de ajánlatos a fenti ételeket kisebb mennyiségben vagy ritkábban adni.


Szerző: Dr. Hidvégi Edit

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés