2024. Április 18. csütörtök

vastagbélrák, végbélrák

Az elmúlt három-négy évtized alatt a bélrákban szenvedő betegek átlagos túlélési mutatóiban 20-30%-os javulást tapasztalunk. Ennek magyarázatát a diagnosztikus és terápiás lehetőségek folyamatos fejlődésében találhatjuk.

A béldaganatok stádiumbeosztása

Minél korábban, minél kisebb daganatméret esetén ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei. Az aktuális állapot és a prognózis megítélése céljából a szakemberek kidolgozták a vastagbél daganatos elváltozásainak stádiumbeosztását.

Négy, A-tól D-ig terjedő stádiumot különböztetnek meg, attól függően, hogy a folyamat a szerv falát milyen mélyen járja át, áttöri-e azt, érinti-e a béltől elvezető nyirokerek mentén található nyirokcsomókat, illetve ad-e távolabbi áttéteket például a májba, a tüdőbe, esetleg a csontokba. Értelemszerűen egészen más kezelési stratégiát kell alkalmazni a később felismert, kiterjedtebb állapotokban, mint a korai, kisméretű elváltozásoknál.

Diagnosztikus lehetőségek

Műszeres vizsgálatok

A bélrendszer daganatainak kimutatásában a radiológiai és az úgynevezett "tükrözéses" eljárásoké a vezető szerep. Az első az előzetes tisztítást, a kontrasztanyagos beöntést, majd levegőbefúvás után végzett röntgenfelvétel-készítést jelenti. E vizsgálatot megfelelő módon alkalmazva jól kirajzolódik a bél falának felszínét megváltoztató, üregébe bedomborodó daganatos elváltozás.

A második módszer során szintén nagyon fontos a tápcsatorna teljes tisztaságának elérése. Ezután megvilágítást is biztosító eszközök révén az egész vastagbél szemmel áttekinthetővé válik, és lehetőség nyílik a gyanús területekből szövettani feldolgozást igénylő minta vételére is. Így már a műtét előtt korrekt diagnózishoz juthat a kezelőorvos.

Szolgálhat bizonyos, daganat fennállására utaló, közvetett jelekkel a különösebb előkészületet nem igénylő ultrahangos vizsgálat eredménye is.

Laboratóriumi vizsgálatok

A daganatosan átalakult sejtekre sokszor jellemző az érettségi, differenciáltsági fok visszafejlődése, az embrionális állapothoz való visszatérés, és ezáltal olyan anyagok termelése, melyek eredetileg csak a magzati életre voltak jellemzők. Ilyen a CEA nevű anyag is. Ennek a vérben lévő mennyiségéből több következtetést is levonhatunk. Magas szintje kiterjedt folyamat mellett szólhat. Teljes daganateltávolítást követően értéke egy-két hét alatt normalizálódhat. Ha ez nem következik be, fennáll a gyanú, hogy még maradt daganatos szövet a beteg szervezetében. Műtéti kezelés utáni normalizálódás, majd ismételt emelkedés észlelésekor feltételezhető a daganat kiújulása. Gyógyszer adagolása után tapasztalt csökkenése a választott készítmény hatékonysága mellett szól.

Sajnos a helyzet nem minden esetben ilyen egyértelmű. CEA-emelkedést egyéb, nem daganatos betegségekben is tapasztalhatunk, ugyanakkor néha előrehaladott béldaganat esetén sem növekszik meg a vérben a CEA-koncentráció. Nagyon is indokolt tehát további specifikus lehetőségeket keresni, amelyek révén a béldaganatokkal szorosabb összefüggésben álló anyagokat sikerül a vérből kimutatnunk.

Kezelés, gyógyítás

Hasonlóan a többi daganatokhoz, a béldaganatok gyógyításának is a sebészeti, a radiológiai és a gyógyszeres kezelés képezik az alappilléreit. A műtétnek mindig a lehető legteljesebbnek kell lenni. A sebész a daganattól mindkét irányban legalább 5-5 centiméterrel távolabb vág az ép bélfalon, hogy minimálisra csökkentse a kóros sejtek bennmaradásának esélyét. Műtét közben áttekinti, áttapintja az egész hasüreget, a gyanús képleteket (például áttétes nyirokcsomókat) eltávolítja.

A bélfalon kialakított varrat minél előbbi gyógyulása érdekében az esetek egy részében átmeneti kímélet válhat szükségessé. Ha az érintett bélszakaszt célszerű tehermentesíteni a széklet továbbításának feladata alól, a műtétet végző sebész a hasfalra szájaztatja a bél üregét, és a széklet e szájadékon keresztül távozik. A szükséges idő elteltével mód nyílik az eredeti anatómiai szituáció helyreállítására. Megfelelő technikai eszközökkel, együttérző pszichés vezetéssel és a családtagok jó együttműködésével viszonylag könnyen át lehet segíteni a beteget e nehéz időszakon.

A kóros terület besugárzása szintén a daganatsejtek elpusztítását és az elváltozás méretének megkisebbítését, a jobb műtéti hozzáférhetőséget szolgálja. Az egyes daganatellenes gyógyszerek a kóros sejtek életfunkcióit, illetve szaporodását akadályozzák, ezáltal növelve a daganatmentesség esélyét. Ha a gyógyszert közvetlenül a daganatot ellátó érbe fecskendezik, ennek lehetősége még tovább nő.

A három fő gyógyító eljárás alkalmazható egymással különböző sorrendben kombinálva vagy a többiektől függetlenül is, az aktuális helyzet szerint. A döntést mindig az avatott szakembernek kell meghoznia, a kezelendő beteggel egyetértésben, a lehető legeredményesebb gyógyulás érdekében.


Szerző:

Dr. Békési Gábor
belgyógyász szakorvos


« első‹ előző1.  |  2.  |  
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés