2024. Június 17. hétfő
Egyre kevesebben szánják rá magukat az aktív és rendszeres testmozgásra Magyarországon – derült ki egy nemzetközi kutatásból. A legkevesebbet az idősek, a vidéken élők és az alacsonyabb iskolai végzettségűek mozognak.

Magyarországon jelenleg a legfiatalabb korosztály sportol a legrendszeresebben, a hatvan éven felüliek pedig egyértelmű sereghajtóként vonulnak a rendkívül mozgásszegény életmódot folytató fiatal középkorúak mögött – áll a GFK Hungária piackutató vállalat nemzetközi felmérésében.

sport

A hat nyugat-európai és három régiós ország adatait feldolgozó felmérés szerint Magyarországon a 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országokhoz képest havi átlagban sokkal kevesebbet mozog. Régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest azonban összességében nem töltünk kevesebb időt testmozgással.

Bacher János, a GFK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint az elmúlt egy évtizedben csökkent a lakosság sportolási kedve, és a közoktatásból kikerülők többsége is abbahagyja az aktív sporttevékenységét. A 15 éves és idősebb lakosság körében az elmúlt tíz évben 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik szinte semmit sem sportolnak. Ezzel párhuzamosan pedig 25-ről 19 százalékra csökkent azok száma, akik többé-kevésbé rendszeresen (havonta párszor) elmennek az edzőteremig vagy a legközelebbi focipályáig.

  

Az, hogy valaki milyen gyakorisággal sportol, nagyrészt az életkor, a gazdasági aktivitás, a lakóhely és az iskolai végzettség függvénye. Ennek megfelelően a városban élők hajlamosabbak többet sportolni, mint a vidékiek, illetve a magasabb iskolai végzettségűek körében szintén nagyobb népszerűségnek örvend a rendszeres testedzés. A 15-17 éves korosztálynak még csak a negyede nem sportol, a 18-29 évesek között ez az arány már 43%, a 30-39 éveseknél 62%, 60 év felett pedig 90%.

A szabadidő eltöltésének formái is nagyban befolyásolják, hogy ki mennyit mozog. A számítógéphez, vagy televízióhoz láncoló játékok és egyéb otthoni tevékenységek például mind a sportolás rovására mennek, és ezen még az sem változtat, ha éppen sporttal kapcsolatos számítógépes játékokkal ütik el az időt az emberek. Márpedig a 15-17 éves korosztály 40 százaléka, a 60 év felettiek közül pedig minden ötvenedik magyar ember rajong a „sportos játékokért”.


Forrás: MTI
2010. 03. 04.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés