2019. December 10. kedd

A hasnyálmirigyrák

Talán az egyik legalattomosabb, a tünetek jelentkezésekor már csaknem bizonyosan kezelhetetlen daganat a hasnyálmirigyrák. Elszomorító, hogy ennél a daganattípusnál, a daganatok még ha sebészi módszerek számára hozzáférhetőek is, nagyon rosszak a gyógyulási eredmények, nagyon alacsony a daganatos megbetegedések esetén értékelt 5 éves túlélés. Sajnos a „nem sebészeti gyógymód”, a kemoterápia sem hozott még átütő sikert. A sebészeti beavatkozások sokszor csak az életminőséget javító, az epeelfolyást és a gyomortartalom továbbjutását lehetővé tevő, de nem oki beavatkozások.

Jelen ismereteink szerint ebben a daganatféleségben is kockázati tényezőt jelent a dohányzás, az alkohol, a nagy mennyiségű kávé és a nagy zsírtartalmú táplálék fogyasztása. A hasnyálmirigy, mint a neve is jelzi, mirigyes szervünk, a hasüreg hátsó részén helyezkedik el, a gyomor mögött, mintegy 12-15 cm hosszú. Elhelyezkedéséből adódóan nehezen vizsgálható.

Három részre osztható: fej, test és farok. Külső és belső elválasztású mirigyei vannak, előbbiek mintegy húszféle emésztőenzimet termelnek, melyek a hasnyálmirigy vezetékén keresztül jutnak a vékonybélbe, szerepük tehát az emésztésben van. A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, legfontosabb ezek közül az inzulin, mely a cukoranyagcserében rendkívül fontos szerepet játszik.

A hasnyálmirigyrák tünetei, diagnosztikája, kezelése

A hasnyálmirigyrák az idősebb korosztály betegsége, és általában késői, előrehaladott formában kerül diagnózisra, aminek oka a nehéz vizsgálhatóság. Mintegy 70%-ban a feji részből indul, s növekedve elzárja a hasnyálmirigy kivezető csövét és a szomszédban levő epevezetéket. Ennek következtében sárgaság és emésztési zavarok jelentkeznek. A páciens bőre sárga, ugyanígy a szeme is, a vizelet színe pedig sötét.

A daganat mintegy 20%-ban a test részéről indul, így a has felső részében okoz fájdalmat, ami a hátba sugárzik és alattomos, görcsös jellegű, ugyanis a rák beszűri a környezetében levő idegsejteket. Tünetei tehát a fentieken kívül: hányinger, hasmenés, lesoványodás, étvágycsökkenés.

Diagnosztika: a szokásos alapos kikérdezés és fizikális vizsgálaton kívül labor (vér, vizelet), hasi ultrahang, kontrasztanyagos röntgen, CT, valamint további bonyolult vizsgálatok: epeutak kontrasztos feltöltése, endoszkópia, vékonytű-biopszia, hasüregen keresztüli megtekintés.

Terápia: 80%-ban már késő, egyetlen lehetőség a sebészi eltávolítás. Amennyiben nem operálható, akkor is szükség lehet az epevezeték elzáródásának megszüntetésére, illetve a másik nagy probléma a heves fájdalom csökkentése. Emiatt a gerincvelő burkába vezetnek katétert, és folyamatosan adagolják a fájdalomcsillapítót. Megelőzés: a kockázati tényezők csökkentése (dohányzás, magas zsírtartalmú táplálkozás, sok hús fogyasztása, alkohol és kávé mértéktelen fogyasztása).

Az epehólyagrák

Az epehólyagrák kapcsán először ejtsünk szót az epekövességről. Ez a lakosság nagy százalékát érinti, amelyhez képest az epehólyag rosszindulatú daganata szerencsére alacsony számban fordul elő. A köves epehólyagban azonban az epehólyagrák kialakulásának kockázata megemelkedik, különösen igaz ez az évek, az évtizedek óta meglévő, sokszor hatalmasra megnövő kövek esetén. A kockázat növekszik akkor is, ha az epekövesség mellett gyakori gyulladásos epizódok szerepelnek, amelyek az epehólyag falának jelentős megvastagodásával, később akár az úgynevezett porcelán epehólyag kialakulásával járnak.

Az epehólyag rosszindulatú daganataira is igaz, hogy a korai stádiumban felfedezett elváltozásoknak jó a gyógyulási esélye. Az ebből a megbetegedésből kigyógyultak esetén sokszor az epekövesség miatt eltávolított epehólyagban, általában szövettanász veszi észre a tumoros folyamatot. Ha már a műtét során szemmel láthatóan daganatos, esetleg a májra is ráterjedt folyamatról van szó, akkor a gyógyulási esélyek és az 5 éves túlélés lehetősége drámaian lecsökken. A kezelőorvos felelőssége tehát, hogy az esetleg szűrővizsgálat során kiderült és panaszokat tényleg nem okozó epekövesség esetén mire biztassa betegét.

Mert bár igaz, hogy az epekövesség sokszor egy életen át tünetmentes marad, de az is tény, hogy ha „megszólal”, akkor nemcsak a fájdalom jelent problémát, hanem súlyos szövődményekkel is járhat (hasnyálmirigy-gyulladás és hosszú élet után a daganatos elfajulás esélyét is növeli). A laparoszkópos műtétek könnyű elviselhetősége, jó kozmetikai eredménye sarkallhat bennünket a műtéti megoldásra.

Mit tehetünk?

Látható tehát, hogy e tumorok elkent tünetei sokszor hasonlítanak banális betegségek által okozott panaszokhoz. Abban az esetben azonban, ha nem múló jelenségekről van szó, mindenféleképpen érdemes szakorvoshoz fordulni. Vegyük figyelembe mindig, hogy az életkor előrehaladtával a rosszindulatú daganatos betegségek aránya növekszik, bár sajnos ezek ma már egyre fiatalabb életkorban is jelentkezhetnek.

Tartsuk szem előtt a korábbiakban ismertetett kockázati tényezőket, és ha valamely rizikócsoportba tartozunk, ne mulasszuk el a rendszeres szűrővizsgálatokat panaszmentes állapotban sem! Tudjuk jól, hogy a daganatos betegségek kialakulásának is vannak immunológiai vonatkozásai. Az egészséges életmóddal, a dohányzás és az alkohol kerülésével, a helyes táplálkozással, a rendszeres testmozgással nemcsak ezek, hanem valamennyi daganatféleség kialakulásának lehetőségét is csökkentjük.


Szerző: Dr. Jakab Csilla
2005. 11. 23.
« első‹ előző1.  |  2.  |  
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés