2017. Október 22. vasárnap
Ahol az epe termelődik -  Hogyan ismerhetők fel a máj betegségei? -  Gyulladásos májbetegségek -  Bizonytalan és jellemző tünetek -  Lehetséges következmények -  A kezelésről -  Hogyan terjednek a gyulladást keltő vírusok? -  Megelőzés
A máj a szervezet anyagcseréjének legfőbb helye, mely a tápanyagok minden alkotórészének átalakításában, feldolgozásában szerepet játszik. Cukrot tárol, ez képezi a szervezet igen könnyen mozgósítható cukortartalékát. Képes felépíteni, átalakítani és lebontani a zsírokat és a fehérjéket is.

A máj működése a szervezetbe kerülő méreganyagok lebontása szempontjából is igen fontos: a mérgező anyagokat úgy alakítja át, hogy azok a vesén keresztül kiüríthetők legyenek. Mivel létfontosságú szervről van szó, melynek már enyhébb betegségei is jelentős károkat okozhatnak az egész szervezetben, feltétlenül ismernünk kell súlyos bántalmainak jellegzetes tüneteit, hogy időben felismerjük a bajt.

máj

A máj az emberi szervezet legnagyobb mirigye: tömege másfél kilogramm. A jobb és bal lebenyből álló, kötőszövetes tokkal borított szerva a hasüregben, a rekeszizom alatt, a jobb alsó bordák által védett helyen foglal helyet. Egészséges körülmények között a máj alsó széle nem haladja meg a bordák határát, tehát orvosi vizsgálat során nem tapintható.

Ahol az epe termelődik

A máj emésztőmirigy. A tápanyagok megemésztésének bonyolult folyamatában a máj az epe termelésével vesz részt. Az epe előbb az epehólyagba jut, ahol raktározódik. Az epe 80 százaléka víz, ebben a vizes oldatban találhatók az epesavak, zsírok, kis mennyiségű koleszterin, az epe színét adó bilirubin (epefesték), elenyésző mennyiségben pedig egyéb szerves anyagok és anionok. Az epe fő alkotórészeiként említett epesavak játszanak szerepet az egyes májbetegségeknél észlelhető viszketésben is. Epe hiányában a zsírok emésztése tökéletlenné válik, és károsodik a zsírban oldódó vitaminok (A, D, K, E) felszívódása is.

Hogyan ismerhetők fel a máj betegségei?

Mivel a máj létfontosságú szervünk, a működésében jelentkező zavarok mielőbbi észlelésével és kezelésével nem szabad késlekedni. A májbetegségek felismerését a következő legfőbb tünetek és jelek segíthetik elő (gyakoriságuk csökkenős sorrendjében).

1. Kóros laboratóriumi leletek
A májbeteg szakrendelésen a betegek többsége időszakos laboratóriumi szűrővizsgálat, pályaalkalmassági, ill. egyéb betegségek kapcsán elvégzett laboratóriumi vizsgálat, vagy véradás kapcsán észlelt kóros laborlelet miatt jelentkezik. Májbetegségekben ugyanis bizonyos, a májból származó fehérjék (enzimek) vérszintje megemelkedik, többnyire az egyes betegségekben jellemző módon.

2. Általános tünetek
Levertség, fáradékonyság, izom- és ízületi fájdalom, étvágytalanság, puffadás, a jobb bordaív alatt érzett tompa nyomásérzés vagy fájdalom, émelygés, hányinger, hányás, fogyás, láz – mindezek májbetegség tünetei is lehetnek.

3. Sárgaság
A májműködés elégtelenségének legszembetűnőbb tünete. Először a szemfehérjén alakul ki, majd a bőr is sárgára színeződik. A sárgarépa és a sütőtök sárga színű festékanyagának , a karotinnak nagy mennyiségű fogyasztása szintén okozhat sárga elszíneződést, de ez nem jelez májműködési zavart.

Gyulladásos májbetegségek

A máj gyulladása (orvosi nevén hepatitis) különböző kórokok által kiváltott megbetegedés, melyet a májsejtek pusztulása és az ebből adódó májműködési zavar jellemez. Kiválthatja túlzott alkoholfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek és vegyszerek is. Lezajlásának időtartamát figyelembe véve heveny és idült gyulladások különíthetők el: hat hónapon túl fennálló májgyulladás idült folyamatot jelez.

A máj gyulladását vírusok, baktériumok paraziták válthatják ki, a két utóbbi fertőzéstípus azonban igen ritka. Kiemelkedő jelentősége miatt ezért a továbbiakban a vírusos májgyulladással foglalkozunk. A különböző májgyulladást okozó vírusokat A-tól G-ig terjedő betűkkel jelölik. Leggyakoribbak, legismertebbek az A, B és C típusú vírusok által előidézett betegségek.

Bizonytalan és jellemző tünetek

A kezdeti tünetek nehezen különíthetők el egyéb vírusfertőzések tüneteitől. A rossz közérzet, levertség, fáradékonyság a legkorábban megjelenő és legkésőbb elmúló jelek. Romlik az étvágy, emellett émelygés, hányinger, hányás, hasi fájdalom, gyomorrontáshoz hasonló tünetek jelentkezhetnek. Néha láz, izomfájdalmak, fejfájás egészíthetik ki a májgyulladás tünetcsoportját. Amikor a gyulladás tünetei megjelennek, a kórokozó vírus – betegségtől függően – már fél vagy több hónapja lappang a szervezetben, a körülbelül 5-10 napig tartó bevezető tünetcsoportot követően az étvágy javulni kezd, a közérzet is jobb lesz, emellett viszont megjelenik a sárgaság, a vizelet sötétbarna elszíneződése, és a széklet világossá válik.

A sárgaság a májgyulladás egyik fő tünete, csúcspontján bőrviszketés jelentkezhet. A beteg kialakulásakor kerülhet kórházba. Ez nemcsak azért fontos, mert a fertőzött kikerülése megszokott közösségéből meggátolja a fertőzés terjedését, hanem azért is, mert a hepatitis napjainkban is lehet halálos betegség, és súlyos esetekben így időben meg lehet kezdeni a szükséges kezelést. (a májgyulladás sokszor csak enyhe, influenzaszerű tünetekkel jár, ilyenkor csak az esetleges késői következmények hívhatják fel a figyelmet a korábban lezajlott folyamatra). A sárgaság – ha megjelenik – általában 1-4 hét alatt szűnik meg. A lábadozás változó ideig, 1-6 hónapig is eltart, a fáradékonyság, csökkent fizikai és szellemi terhelhetőség is sokáig fennállhat. Mindemellett előfordulhat étkezés utáni puffadás, tompa májtáji fájdalom és érzékenység.

Lehetséges következmények

A betegek többnyire maradványtünetek nélkül gyógyulnak meg, hosszabb-rövidebb idő alatt, érdemes azonban megjegyezni, hogy a B és C vírusok okozta májgyulladás az esetek egy részében idültté válhat, és évek, évtizedek alatt májzsugor kialakulásához vezethet, mely a máj daganatos elváltozásainak is kedvez.

A kezelésről

Egyetlen vírusellenes gyógyszerről sem sikerült kimutatni eddig, hogy befolyásolná a heveny májgyulladás lefolyását és siettetné a gyógyulást. Az ágynyugalomnak, a pihenésnek fontos szerepe van a gyógyulásban, mivel vízszintes testhelyzetben a máj keringése javul. A beteg annyit mozogjon, amennyi nem fárasztja (ez a lábadozás idejére is vonatkozik).

A diétának a gyógyulás szempontjából nincs jelentősége. Nem kell erőltetni az evést a bevezető szakaszban, amikor a beteg amúgy is étvágytalan, hányingere van. Könnyen emészthető, vegyes étrend ajánlott, figyelembe véve a beteg ízlését is. A fűszerek nem májkárosítóak, sőt, étvágyfokozó hatásuknál fogva előnyösek is. Az alkohol májméreg, ezért nemcsak a heveny szakaszban, hanem a lábadozás alatt is tilos fogyasztani!

A megszokott gyógyszereket (vérnyomáscsökkentők, szívgyógyszerek) általában lehet tovább szedni, bár az ágynyugalom, a csökkent terhelés miatt adagjukat esetenként mérsékelni kell. Májgyulladás idején néha felborulhat az egyensúlyban lévő cukorbetegség. A fogamzásgátló tabletták szedését egy-két hónapra fel kell függeszteni. Bár a vitaminoknak nem tulajdonítanak jelentőséget a gyógyulásban, szedésük nem árthat. A visszaesés lehetősége, az idült májgyulladás kialakulásának megelőzése, időben történő felismerése és kezelése miatt nagyon fontos a betegek követése a kórházból való távozás után is.

Hogyan terjednek a gyulladást keltő vírusok?

Az A-vírust leggyakrabban azok terjesztik, akikben a betegség sárgaság nélkül zajlik le, és így nem ismerik fel. A vírus a széklettel ürül. Szennyezett élelem, víz útján fertőz és okoz járványokat, amelyekre a higiénés viszonyok hirtelen megromlás (pl. háború, környezeti katasztrófa) esetén lehet számítani. Vérrel, vérkészítménnyel vagy nemi kapcsolat útján terjedhet a B- és C-vírus. A prostitúció, a szexuális partner gyakori változtatása, a megfelelő védekezés nélküli nemi élet is növeli a fertőzés kockázatát. Közösen használt fogkefe és borotva, akupunktúra végzéséhez, illetve intravénás kábítószer beadásához használt tű szintén terjesztheti a fertőzést. A B-vírust hordozó anya megfertőzheti születendő gyermekét.

Megelőzés

A következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre e fertőzés megelőzésére: az A-vírus okozta májgyulladásban szenvedő betegek környezetében élők az elemi higiéniás szabályok betartásával (rendszeres kézmosás!) védekezhetnek a fertőzés ellen. A betegek családtagjait minél előbb gammaglobulin-védőoltásban kell részesíteni. A B-vírus okozta májgyulladás megelőzésére szolgáló hatásos oltóanyag ma már mindenki számára elérhető: három oltás után több évre elegendő védettség alakul ki. Szükség esetén a fertőzést követően is lehetőség van a védekezésre: ilyenkor a vírus elleni kész ellenanyagokat kell minél előbb a szervezetbe juttatni. A C-vírus ellen jelenleg még nem áll rendelkezésre hatékony oltóanyag.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés