Szavazás

Tartalom megosztás

Az emésztőrendszer „alattomos” daganatai

1 . oldal

A májrák - A májrák kialakulásának okai - A májrák tünetei, diagnosztikája, kezelése - A hasnyálmirigyrák - A hasnyálmirigyrák tünetei, diagnosztikája, kezelése - Az epehólyagrák - Mit tehetünk?

A májrák, a hasnyálmirigyrák és az epehólyagrák igen alattomos tünetekkel jelentkeznek, nem típusosan mutatnak a daganatra, s igazából akkor vehetjük észre az árulkodó jeleket, amikor már késő (vagy majdnem késő). A tüneteket sokszor „banálisnak” értékeljük, hiszen annak is tűnnek, összetéveszthetőek a „jóindulatú” emésztőszervi panaszokkal, például gyulladásokkal, epekövességgel vagy akár a szervi eltérést nem mutató működési zavarokkal.

Vásároljon a Vital EgészségPlázában! >>

Azért, hogy egy kicsit el tudjunk igazodni az emésztőrendszerünk néhány fontos szervében előforduló daganatok tünettanában, az eltérésekben és a megelőzés lehetőségeiben, nézzük meg részletesebben felépítésüket és működésüket is.

A májrák

A máj súlya 1500 g körüli, és elhelyezkedését tekintve a jobb bordaív alatt, a rekeszizom alatt található. Két lebenyből áll, a nagyobb jobb, és a kisebb bal lebenyből. Funkcióit tekintve itt történik az epekiválasztás, a vérfestékek termelődése, a gyógyszerek, vegyszerek és mérgező anyagok méregtelenítése, valamint itt zajlanak az anyagcsere-folyamatok (zsír, fehérje- és szénhidrát-anyagcsere).

A májrák a májsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatot jelenti, mely lehet egygócú, többgócú, vagy akár egy lebenyt is kitöltő. Gyorsan növő daganat, hamar ad áttétet a közeli véráramba. Ez az a szervünk, amelyben a rosszindulatú daganatok az esetek sokkal nagyobb számában másodlagosak, egyéb szerv tumorainak áttéteiként jelentkeznek, és ehhez képest az elsődlegesen itt kialakuló daganatok száma kevesebb.

A májrák kialakulásának okai

Májáttétek kialakulása leggyakrabban vastagbél, nőgyógyászati, valamint hasnyálmirigy, epehólyag- és emlődaganatokból származik. Sokszor előfordul, hogy az áttét okoz először tüneteket, és az elsődleges daganat csak gondos vizsgálatsorozattal található meg. Általánosságban elmondható, hogy a többgócú májtumoroknál mindig inkább áttétre kell gondolni.

A májban kifejlődő elsődleges tumorok az esetek túlnyomó többségében már beteg (cirrózisos, vagyis májzsugoros) szervben alakulnak ki, tehát a már krónikusan megbetegedett májban. Ezek az okok a vírusos májgyulladások közül a B- és C-típusú vírusfertőzések, a vasraktározási megbetegedés, egyes foglalkozási megbetegedések (pl. permetezőszerek stb.), illetőleg a krónikus alkoholizmus.

Bár a sor végére került, a betegek számát tekintve a legnagyobb jelentőséggel az alkoholizmus bír. Az ennek következtében kötőszövetesen átépült májban sokszorosára fokozódik a májtumor kialakulásának esélye. Hogy a krónikus alkoholfogyasztók nagy része mégsem májrákban hal meg, az annak a ténynek „köszönhető”, hogy az alkoholizmus okozta sokszervi megbetegedések már egyéb okból az illető halálát okozzák.

A felsorolt okok között szerepelnek a vírusos májgyulladások is, a hepatitis B-fertőzöttség ellen azonban már van védőoltás is. Sajnos nincs még védőoltás a C-vírus-fertőzéssel szemben, a veszélyeztetett egyének szűrése esetén, ha már kialakult akár a C-, akár a B-típusú fertőzöttség, lehetőség van oki kezelésre, és így a krónikus májbetegség, a májcirrózis és ennek talaján fellépő májrák megelőzésére.

Csupán néhány százalékban fordul elő a lakosságban a krónikus vasraktározási megbetegedés. Itt is az a lényeg, hogy a betegséget időben felfedezve, a betegek rokonait is kiszűrve, a krónikus májbetegség és a májrák megelőzhető.

A májrák tünetei, diagnosztikája, kezelése

A májrák tünetei, diagnosztikája, terápiája A májrák tünetei: gyakori, bizonytalan hasi fájdalom, hányinger, hányás, étvágycsökkenés, lesoványodás, fáradékonyság, láz, sárgaság, májtáji fájdalom. (Láthatjuk, mennyire nem specifikusak a tünetek: más, enyhébb, banális betegségek jutnak először az eszünkbe.)

Diagnosztika: a fenti panaszok esetén nagyon fontos a részletes kikérdezés és a fizikális vizsgálat. Ezt pontosíthatják a vérvétel- és vizeleteredmények, valamint a képalkotó vizsgálatok: hasi ultrahang, szükség esetén a CT (komputertomográf), valamint a máj ereinek kontrasztanyaggal való feltöltése és ily módon készült röntgenvizsgálata. Szükség esetén ultrahangvezérelt májbiopszia egészítheti ki a diagnosztikát.

AFP-vizsgálat: alfafotoprotein, mely egy fehérje, és a májban a ráksejtek nagy mennyiségben termelik. Normálisan ez a fehérje a felnőtt ember vérében kis mennyiségben is jelen van, de májrákban több százszorosára nő a mennyisége. Csakhogy más, nem rákos májbetegségekben is emelkedhet a szintje, vagyis nem rákspecifikus, így nincs abszolút diagnosztikus értéke. Jelentősége mégis a diagnosztikában és a betegség lefolyásának ellenőrzésében van.

Terápia: a daganatot tartalmazó rész műtéti eltávolítása (sebészi reszekció), mely sokszor nem végezhető, ilyenkor (mindkét lebenyt érinti, többgócú, már áttétei vannak, májcirrózis észlelhető) a daganatot ellátó erek lekötése vagy elpusztítása jön szóba.

Fontos: a korai diagnózis és a megelőzés. Hepatitis B elleni védőoltással, az alkoholizmus visszaszorításával, biztonságos szexszel, közös borotva, fogkefe stb. használatának elkerülésével, illetve tetováláskor, testékszer felhelyezésekor, akupunktúra alkalmával a megfelelő fertőtlenítéssel.

A cikk folytatódik - 1/2. oldal