2019. Szeptember 21. szombat
Menstruációs ciklus és ovuláció -  A tüszőnövekedés és sárgatest képződés folyamata -  Nem megfelelő tüszőnövekedés -  Korai sárgatestképződés -  LUF- szindróma -  Nem megfelelő sárgatestfázis
Az ovuláció rendellenességeit a női eredetű meddőség leggyakoribb okaként tartják számon. A diagnózis felállításában a kórtörténet, a hormonszint-meghatározások, a testhőmérséklet-változás elemzése és az ultrahang-diagnosztika segít.

„Az ovuláció rendellenességei megjelenhetnek a menzesz elmaradásában vagy szabálytalanná válásában. Az anovulációnak nevezett rendellenesség során a petesejtek vagy nem megfelelően fejlődnek, vagy pedig nem képesek a petefészekből kiszabadulni. Ezek a páciensek akár hónapokig nem menstruálnak, de előfordulhat az is, hogy megmarad a szabályos menzesz, ami alatt a petefészekből nem szabadul ki a megtermékenyítésre alkalmas petesejt. Az anovuláció oka lehet táplálkozási rendellenesség, a hormonháztartás zavara, pajzsmirigy-működési zavar, inzulin rezisztencia stb., míg az estek sajnos nagy részében az ok ismeretlen marad” – állítja Dr. Vereczkey Attila, meddőségi és endokszkópos specialista.

meddőség, menstruáció, ovuláció

Menstruációs ciklus és ovuláció

A méhnyálkahártya két rétegre tagozódik. Az alsó rétegnek a menstruációt követően a méhnyálkahártya felépítésében van szerepe, a felső pedig a nyálkahártya ciklikus átalakulásban vesz részt. Utóbbi három szakaszban zajlik le: a proliferatív fázis során a menstruációt követően felépül az új méhnyálkahártya, a szekréciós fázisban a nyálkahártya felkészül az előembrió befogadására, a menstruációs fázisban pedig a méhnyálkahártya felső rétege vérzés kíséretében lelökődik. Ez a folyamat átlagosan 28 nap alatt játszódik le, első napjának a menstruáció kezdete számít, a nyálkahártya felépülése, pedig átlagosan a 14. napon kezdődik meg. Az ovuláció, vagyis az érett petesejt petefészekből való kiszabadulása azután történik meg, aminek időpontja igen fontos lehet a sikeres fogamzás szempontjából.

„A szabályos menstruációs ciklus egyben szabályos ovulációt feltételez, de ez sajnos nem minden esetben van így – mondja Dr. Vereczkey Attila. A szabályos ovuláció bonyolult, egymást szigorú sorrendben követő biológiai folyamatok eredményeképpen, szigorúan szabályozott hormonális háttér mellett jön létre. Egyetlen apró, az élettani folyamattól, a normális hormonszintektől való eltérés a szervezet reproduktív képességének csökkenését eredményezi. Emiatt minden meddő pár esetében elengedhetetlen a menstruációs ciklus nyomon követése, mind a kivizsgálás, mind a terápia kapcsán.”

A menstruációs ciklus és a petefészkek működése számos paraméter és vizsgálat segítségével követhető és értékelhető. Ezek közé tartozik a reggel, ébredés után mért ún. alap-testhőmérséklet; a hüvelyi ultrahangvizsgálat; a posztkoitális, azaz közösülés utáni méhnyaknyák-vizsgálat; a méhnyálkahártya-biopszia; a petefészek-kapacitás meghatározása; valamint különböző hormonok szintjének vérben történő meghatározása (a ciklus 3., 14. illetve 21. napján).

A tüszőnövekedés és sárgatest képződés folyamata

Az embrionális fejlődés során a petefészekben számos tüszőcske, ún. primordiális tüsző található, melyek a magzati élet során megállnak fejlődésükben, és azt csak az első menzesz megjelenése után folytatják. A petefészekben minden egyes ciklus elején 15–20 primordiális tüsző vár arra, hogy fejlődésnek induljanak, és majd primer tüszővé alakuljanak át.

Ezek közül egy az FSH (follikulusz stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon) hatására kiválasztódik, és domináns tüszővé válva növekszik tovább, miközben a többi primordiális tüsző elsorvad.

A domináns tüsző mindeközben egyre csak vastagodik, majd egy bizonyos érési fázisba kerülve hólyagszerűen megduzzad, végül ún. Graaf-tüsző keletkezik belőle. Az ovuláció alkalmával ebből kireped, majd kiszabadul a petesejt az őt körülvevő ún. granulóza sejtekkel együtt, s elmegy a petevezetők irányába. A Graaf-tüsző petefészekben maradt része, az ún. Corpus Hemorrhagicum először összeesik, a benne lévő folyadék kiürül, újratelítődik vérrel, majd átalakul sárgatestté. A sárgatest nagyon fontos hormonokat termel, az ún. progeszteron hormonokat. A sárgatest 14 napig életképes, ezt követően elsorvad, és helyén hegszövet marad vissza. A tüszőfejlődés a primordiális tüszőtől a sárgatest elsorvadásáig kb. 3 ciklust vesz igénybe.

Nem megfelelő tüszőnövekedés

A sikeres megtermékenyítés egyik fontos előfeltétele, hogy minden hónapban egyetlen tüsző végigmenjen a teljes fejlődési folyamaton.A növekvő tüsző nem csak a petesejtnek „ad otthont”, de fontos szerepe van az ösztradiol és progeszteron termelésében is, melyek előkészítik a női reproduktív szervrendszert az előembrió (előébrény) befogadására. A tüszőnövekedés rendellenességei így érthető módon csökkent hormonszintekhez és ezáltal meddőségi problémákhoz vezetnek.

Korai sárgatestképződés

A hormonális változások egyik oka lehet a korai sárgatestképződés, melynek lényege, hogy a tüszőrepedés idő előtt, azaz túl korán következik be, és ezáltal hamarabb lesz sárgatesthormon is.

LUF- szindróma

A tüsző az emelkedő LH-szint hatására reped meg, és jön létre az ovuláció, melynek során a petesejt az őt körülvevő struktúrákkal együtt a szabad hasüregbe, majd pedig a petevezetékbe kerül. „Nem megfelelő tüszőnövekedés vagy hasüregi összenövések hatására előfordulhat, hogy a tüsző egész egyszerűen nem reped meg, és így a petesejt sem kerül a petevezetékbe. Tehát minden rendben zajlik, hiszen van tüsző, van tüszőérés és tüszőnövekedés, csak nem jön ki belőle a petesejt, a tüsző egyszerűen összeroskad, elsorvad. Ahhoz, hogy a tüszőrepedés bekövetkezzen, az ún. HCG-hormon időzített megjelenésére van szükség” – magyarázza Dr. Vereczkey Attila.

Mivel ennek a betegségnek nincs semmi ráutaló tünete, a probléma ultrahanggal történő tüszőnövekedés-vizsgálattal és az LH szintjének meghatározásával deríthető fel. Amennyiben a háttérben hormonális rendellenesség áll fenn, úgy HCG injekcióval történő bejuttatásával e kórkép kezelhető.

Nem megfelelő sárgatestfázis

A méhnyálkahártya minden egyes ciklus során az ösztrogének és progeszteron hatására felkészül az embrió befogadására. E folyamat rendkívül finoman és pontosan szabályozott hormonszintek mellett megy végbe tökéletesen. Amennyiben ez a nagyon érzékeny hormonális egyensúly felborul, a méhnyálkahártya alkalmatlanná válik az embrió megtapadására.

„Ha van petesejt, és meg is reped, továbbá van spermium is a megfelelő helyen és időben, megtermékenyül a petesejt, létrejön az embrió, amely elindul szépen a petevezetőn keresztül a méh felé. De amikor odaér, a méhnyálkahártya nincs megfelelő állapotban.” – érzékelteti a probléma lényegét Dr. Vereczkey.

Így vezet meddőséghez a nem megfelelő sárgatestfázis, ami a progeszterontermelés zavarával jár, vagyis a petefészek által termelt sárgatesthormon mennyisége kevés. Az ovulációt jelző LH-szint-emelkedést követően, a sárgatest fázis 12–13. napján végzett méhnyálkahártya-biopszia vagy a vérből kimutatható hormonvizsgálat eredménye fényt deríthet a nem megfelelő sárgatestfázisra és a következményes méhnyálkahártyafunkció-zavarra. Innentől kezdve a kívülről bevitt sárgatesthormonnal lehet orvosolni ezt a problémát.


2011. 01. 05.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés