2019. Június 25. kedd
A termékenységet meghatározó hormonális rendszer -  Korai petefészek-elégtelenség -  A méhnyálkahártya működése is fontos
A női terméketlenség okai sokfélék lehetnek és akár különböző kombinációkban is előfordulhatnak. Megértésükhöz fontos ismerni a termékenységet meghatározó hormonális és szervi összefüggéseket.

A termékenységet meghatározó hormonális rendszer

„A hormonális zavarok okainak palettája sajnos rendkívül színes. Hogy ezeket megértsük, az alapokat, az alapvető összefüggéseket is ismernünk kell: létezik egy olyan hormonális rendszer, amit az agy középpontjában elhelyezkedő agyalapi mirigy, az ún. hipofizis szabályoz. Az agyalapi mirigy fölött húzódik az agykéreg, melyről nagyon sokáig azt hittük, nincs komolyabb szabályozási mechanizmusa, azonban ma már tudjuk, hogy bizony nagyon is van” – mondja Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endokszkópos specialista.

meddőség, menstruáció, ovuláció

„Az ún. gonadotropin releasing hormont (GnRH) a köztiagy egy része, a hipotalamusznak nevezett terület termeli, vagyis a GnRH a hipotalamusz egy hormonja. Ezek a hormonok ciklikusan mozognak: a hipotalamusz másfél óránként lövell ki magából egy GnRH-adagot, azaz a hormon innen 90 percenként kerül a keringésbe, melynek segítségével eljut az agyalapi mirigyhez, és serkenti az FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon) termelését, azaz az FSH- LH szintet. Az FSH- LH az agyalapi mirigyből bekerül a vérkeringésbe, és a testben eljut mindenhová, így például a petefészekhez, melyen keresztül szabályozza a petefészekhormonokat, az ösztrogént és a progeszteront. Majd az ösztrogén visszakerül a testben mindenhova – a mellbe, az agyba, a menstruációs hüvelynyálkahártyára, a méhnyálkahártyára” – avat be minket a főorvos úr.

Tehát a nő biológiai ciklikusságának bonyolult és egyben nagyon érzékeny rendszerét, menstruációs ciklusát irányítja ez az endokrinológiai rendszer, mely kihat a nők hangulatára, lelkére, egyszóval mindenre.

Ez a rendszer is több helyen sérülhet: előfordulhat agyi probléma, pulzusproblémák, nem beszélve a ciklikusságról, a hormontermelődés ugyanis a nap folyamán is ciklikusan változik. Erre példa lehet az is, hogy valaki a szexet reggel, délelőtt vagy inkább este kívánja-e jobban. A férfiak tesztoszteronszintje is ciklikusan változik, reggel jóval magasabb, mint bármely más napszakban, ezzel magyarázható, hogy ők reggel sokkal inkább aktívak szexuálisan. A nőknél is vannak ösztrogén-túlsúlyosabb napok, és a libidó szempontjából az ösztrogén-tesztoszetron túlsúly is fontos, ugyanis a tesztoszteron abszolút libidófokozó.

Ahogyan Dr. Vereczkey Attilától megtudhattuk, az FSH- és LH-hormon, illetve az ösztrogén és a progeszteron mindenre hat, így például a bőrünkre is. Hogyan is? Az öregedéssel együtt a petefészkek elkezdenek „kifáradni”. A petefészeknek két nagyon fontos funkciója van: petesejtet – ami a fogantatáshoz kell –, illetve hormonokat, a női szépséget, frissességet befolyásoló ösztrogént, és progeszteront termel. A petefészkek működésének hanyatlása az ösztrogén szintjének csökkenésével is jár – ezért ráncosodik a bőrünk, hullik a hajunk, ezért enged el a kötőszövet és ereszkedik meg a mell. A hormonpótlás, azaz az ösztrogén bevitelének hatására a szervezet egy időre visszaáll majdnem „fiatalkori” állapotába, azonban az ilyen kezelés nem minden esetben alkalmazható, és mellékhatásokkal is járhat.

Korai petefészek-elégtelenség

A POF szindróma (premature ovarian failure) lényege, hogy a petefészek működése nem a természetesnek tekinthető életkorban, hanem már jóval korábban, húsz-harminc éves korban hanyatlásnak indul, és szépen lassan leáll. Erre bizonyos hormonszintek méréséből lehet következtetni: az agyalapi mirigy által termelt FSH-hormon szintjével meghatározható, hogy milyen a petefészek működése; és az AMH (Anti Müllerian Hormon) vérből kimutatható szintje jól jelzi a petefészekben még meglévő kis petesejtek számát.

„Ez úgy működhet, mintha lovas kocsin ülnénk, s mikor fáradnak a lovak, egyre jobban kell ostoroznunk a jószágokat, hogy az iramot tartani tudjuk. Itt szinte ugyanez a helyzet: ha a petefészek fárad, akkor az agyalapi mirigynek fokozottan kell termelnie az FSH- hormont ahhoz, hogy ugyanazt a szintet tudja hozni. Egy ideig erre a teljesítményre képes a hormonrendszer, de egy idő után kifárad, kimerül, és működése leáll” – magyarázza a főorvos úr.

A méhnyálkahártya működése is fontos

Meddőség akkor is kialakulhat, ha a méhnyálkahártya működése nincs szinkronban az ovulációval: az illető nő ovulál, de a méhnyálkahártya nincs megfelelő állapotban, nem érett, túlérett, vagy már lecsengő fázisban van, esetleg még nem épült fel, s így nem befogadóképes. „Ilyen szempontból a szinkronitás, a „timing” sem elhanyagolható tényező a reprodukciós folyamatban” – állítja Dr. Vereczkey Attila.


2011. 01. 04.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés