2024. Május 23. csütörtök
Amikor jelez az emésztőrendszer -  Információs hálózat – így hat a környezet az emésztőrendszerre -  A külvilágtól a limbikus rendszerig -  A limbikus rendszertől a bélig -  Vegetatív idegek és bél -  Hormonok és bél
Az emésztőszervi panaszokkal küzdő betegek gyakran számolnak be az életüket beárnyékoló tartós, megoldatlan feszültségekről. A bél ugyanis fájdalom, puffadás, gyomorégés, hányinger, székelési zavarok útján jelzi, ha valami nincs rendben. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai központ gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa szerint a bél és agy kölcsönösen befolyásolja egymás állapotát.

Amikor jelez az emésztőrendszer

-A köznyelvben gyakran használt kifejezéseink (nem veszi be a gyomrom, egy falat nem megy le a torkomon, begyében van) nagyszerűen tükrözik, hogy a feszültségek, megoldatlan problémák emésztőszervünkre is hatást gyakorolnak. Ugyanakkor minden ember másként, csakis rá jellemző módon éli meg akár a legegyszerűbb élményeket is. József Attila szavaival élve: „Külön világot alkotok magam” – mondja dr. Pászthory Erzsébet, példaként említve, hogy egy állásinterjún az egyik ember önbizalommal telve, könnyedén teljesít, míg a másik előtte napokig szorong, álmatlanságtól szenved, és akár enni sem tud.

Információs hálózat – így hat a környezet az emésztőrendszerre

A környezeti hatások meghatározó jelentőségűek belső szerveink, így emésztőrendszerünk működése szempontjából is, mely az agy a limbikus rendszere, az agykéreg homloklebenyi területe, hormonális és vegetatív idegi pályák által alkotott információs hálózaton keresztül érvényesül. Pászthory doktornő szerint a korszerű képalkotó és elektrofiziológiai vizsgálati módszereknek köszönhetően ez a rendszer az utóbbi évtizedekben a tudományos kutatások egyik fókuszpontjává vált. Ennek köszönhetően egyre többet tudunk a testi és lelki folyamatok összefüggéseiről, ami a gyógyítás szemléletében is változást jelent.

A külvilágtól a limbikus rendszerig

-Az érzékszervek által regisztrált ingereket az idegpályák először a limbikus rendszerbe szállítják. Ez, mint neve is mutatja (limbus=határ), az agy azon területe, amely az agykéreg és agytörzs között helyezkedik el és több, egymással együttműködő idegsejt-csoport alkotja. A születés után indul fejlődésnek, amit aA stressz a gyomor-és bélrendszer műkődését is befolyásolja csecsemő genetikai adottságai és az őt ért élmények együttesen irányítanak. Itt születnek az emlékek által is befolyásolt elsődleges reakciók, mint düh, öröm, félelem, fájdalom, és itt van a zsigerek működését irányító hormonális és vegetatív idegi agyi központ is – ismerteti a gasztroenterológus szakember.

Az érzékszervekből induló idegpályák első átkapcsoló állomása a talamusz nevű terület, ahol az információk összegződnek, integrálódnak (Az érzékelő pályák innen aztán továbbhaladnak az agykérgi központok felé, ahol az ingerek tudatosulnak. Kivétel a szaglópálya, mert ez a limbikus rendszerben véget is ér.)

A talamuszban kialakult elsődleges érzetek útja innen az amigdala (mandulamag) nevű páros magcsoportba vezet, ami a félelem, szorongás, érzelmek irányítója. Ezt a helyet az agy „füstjelzőjének” is nevezik – mondja dr. Pászthory Erzsébet, mert fő feladata annak meghatározása, hogy egy adott inger veszélyt jelent-e a szervezet számára. Ezt a hippokampuszból érkező visszajelzések alapján dönti el, ugyanis a hippokampusz tárolja a múltban megélt tapasztalatokat. Lényeges megértenünk, hogy az amigdala értékelése nem magától az ingertől függ, hanem az általa kiváltott érzelmektől és a hozzá kapcsolódó emlékektől! Az állásinterjú példájánál maradva, a már sok kudarcot megélt, borúlátó ember számára a szituáció félelmet kelt, míg sikeres, optimista társa csak kellemes izgalmat, kíváncsiságot érez. Ha az amigdala, a hippokampusszal történő „megbeszélés” után, veszélyesnek ítél egy helyzetet, vészjelzést küld a hipotalamusz felé, amely a bélműködés szabályozásának agyi központja.

A limbikus rendszertől a bélig

A limbikus rendszerben feldolgozott érzetek az agytörzsbe és az agyalapi mirigybe érkeznek, innen indulnak a zsigerek működését irányító vegetatív idegi és hormonális pályák. Nyugalomban a szervezet pihen, energiát épít be, regenerálódik, míg veszélyhelyzetben a küzdelemre összpontosít, az energiafelhasználás a szívműködés, légzés, az izomzat felé összpontosul, az emésztés pedig háttérbe szorul.

Vegetatív idegek és bél

-A vegetatív idegrendszer két, egymással lényegében ellentétes hatású alkotója a paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer. Nyugalmi állapotban a paraszimpatikus hatás erősödik és az emésztés zavartalanul folyik. „Harci üzemmódban” a szimpatikus hatás erősödik: megemelkedik az adrenalin-szint, ennek következtében szaporábban ver a szív, kitágulnak az izom-erek, emelkedik a vérnyomás, szaporább a légzés. Az emésztés ilyenkor ráér: csökken az emésztőnedv-termelés, romlik a bél vérellátása, a gyomorürülés és a vékonybél mozgásai lelassulnak. A vastagbélben inkább a perisztaltika erősödése tapasztalható – mondja Pászthory doktornő, amiben hormonális hatások is szerepet játszanak. Ennek jeleit tapasztalhatjuk, mikor nem megy le egy falat sem a torkunkon, esetleg feszült helyzetekben a mosdóba kell szaladnunk.

Hormonok és bél

A hipotalamusz az agyalapi mirigyen át a mellékvesekéregben termelődő kortizol nevű hormon termelődését is irányítja, mely gyulladáscsökkentő, fájdalomérzet-csökkentő és energiafelszabadító (cukormobilizáló) hatása révén szintén meghatározó a veszélyhelyzetre adott azonnali válaszreakcióban. A tartósan magas kortizolszint ugyanakkor fokozza a bél gyulladásos hajlamát, erősíti a fájdalomérzetet.

-Ki lennénk tehát szolgáltatva a tudatalattink működésének? – merülhet fel bennünk a kérdés az elmondottak alapján. Korántsem, hiszen a limbikus rendszerből nem csak az agytörzs és zsigerek irányába, hanem felfelé, az agykéregbe is áramlanak az információk – mondja dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai központ szakembere, aki cikksorozatunk következő részében arról osztja meg tapasztalatait, hogy prefrontális kontroll erősítése révén hogy erősítése révén hogyan harmonizálhatjuk tudatosan bélműködésünket.
(A cikket Dr.Simon Márta, neurológus lektorálta.)
Forrás: Orvosi Hírközpont
2024. 04. 08.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés