Mégsem olyan hasznos a rost a beleknek?
rostok, irritábilis bélszindróma, IBSAz irritábilis bélszindróma körülbelül a népesség 10 százalékát érinti, jellegzetes tünetei a hasi fájdalom és a rendszertelen székletürítés. Számos országban a tünetek enyhítéséhez vízben nem oldódó rostok formájában javasolják a napi rostbevitelt, azonban eddig nem végeztek szigorú vizsgálatot annak feltárására, hogy ez a módszer valóban működőképes-e.
A hollandiai Egyetemi Orvosi Központ munkatársai Rene Bijkerk vezetésével klinikai vizsgálat keretében jártak ennek utána. Három csoportba osztott betegeiknek 12 héten át különféle étrendkiegészítőt adtak: napi kétszer fogyasztott 10 gramm korpát, vagy ugyanennyi útifűkorpát. (Az útifű [Plantago ovata] számos vény nélkül kapható hashajtó alkotórésze. Korpája vízben zselészerű anyagot képez.) A harmadik csoport rostot nem tartalmazó rizslisztből álló placebót kapott.
A betegeknél vagy két éven belül állították fel az IBS diagnózisát, vagy megfeleltek a krónikus bélebetegség kritériumainak. A tünetek súlyosságát egy standardizált skálán mérték fel. Kiderült, hogy az útifűkorpa már egy hónap alatt kifejtette hatását, három hónap elteltével pedig 90 ponttal csökkentette a betegség súlyosságát (ez a korpa-csoportban 58, a placebó-csoportban 49 pont volt).
A korpa- és rizsliszt (placebó)-csoport közti különbséget statisztikailag nem jelentősnek értékelték.
„A korpa fogyasztása nem járt klinikailag releváns előnyökkel és számos beteg nem tudta tolerálni azt – írták a kutatók a British Medical Journalban megjelent cikkben. Ronthatja az irritábilis bélszindróma tüneteit és csak óvatosan szabadna javasolni.”
Korábbi kutatások már összefüggésbe hozták a vízoldékony rostokat az egészséges koleszterinszinttel és a vércukorszint jobb szabályozásával. Vízoldékony rostokat tartalmaz az útifűkorpa, az árpa, a zab, a lencse, a zöldségek és a gyümölcsök.