2024. Június 19. szerda
Milyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció? -  Ez az 5 alapeleme a kardiológiai rehabilitációnak
A kardiológiai rehabilitáció célja nem csak az, hogy megelőzhető legyen egy második szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus, de az is, hogy a fizikai változtatásokon túli szakértői támogatással érhető, fenntartható, sőt élvezhető legyen az új életmód. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint így lehet a kényszer szülte igényből előnyt kovácsolni.

Milyen betegségek, állapotok esetén fontos a kardiológiai rehabilitáció?

A kardiológiai rehabilitáció többet jelent annál, mint egy szív-érrendszeri esemény, például szívinfarktus után a kórházban történő kezelés. A hosszú távú kardiológiai gondozás célja ugyanis nem csak az esemény utáni felépülés támogatása, de az is, hogy az élet hátralévő része jó minőségű legyen és jelentősen visszaszoruljanak azok a kockázati tényezők, amelyek a szív-érrendszeri betegséghez és esetleg a műtéthez vezettek. Éppen ezért minden jelentős hazai és külföldi szakmai szervezet támogatja a kardiológiai rehabilitációt, beleértve az American Heart Association-t is.

Kardiológiai rehabilitáció

Különösen ajánlott a hosszú távú program az alábbi események után, illetve állapotok megléte esetén:

• szívinfarktus,

• szívkoszorúér betegség,

• szívelégtelenség,

• perifériás artériás betegség (PAD),

• mellkasi fájdalom (angina pectoris),

• bizonyos örökletes szívbetegségek,

• szívizomgyulladás,

• bypass műtét, sztent beültetés,

• angioplasztika,

• szív- vagy tüdőtranszplantáció,

• szívbillentyű beültetés,

• pulmonális hipertónia.

Ez az 5 alapeleme a kardiológiai rehabilitációnak

1. Kardiológiai és életmódbeli felmérés, kivizsgálás

Ahhoz, hogy valaki hatékonyan és egyben biztonságosan részt vehessen a hosszú távú kardiológiai gondozásban, gondos állapotfelmérésen kell részt vennie, amelynek alapja természetesen a kardiológiai kivizsgálás. Ahhoz viszont, hogy a megfelelő mozgás- és étkezési terv is megszülethessen, bizonyos esetekben szükség lehet más szakorvosi eredményekre is (például ortopédiai és endokrinológiai), valamint olyan speciális vizsgálatokra, mint a terheléses EKG, hogy minél inkább csökkenthető legyen a kockázat.

Kardiológia szív

2. Rendszeres orvosi kontroll

A kardiológiai rehabilitáció minden szív-érendszeri esemény esetén kiemelten fontos.- Több szív-érrendszeri betegség és állapot esetén el kell fogadni, hogy immár folyamatos kardiológiai ellátásra, gyógyszerszedésre van szükség. Mivel azonban az állapot változhat – a kardiológiai rehabilitáció következtében sokszor pozitívan – időről időre szükséges a kontroll. Ilyenkor van lehetőség az alkalmazott terápia ellenőrzésére, az esetleges módosításokra – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

3. Fizikai aktivitás

Szívbetegségek esetén, műtétek után kifejezetten szükséges a gondosan felépített mozgásprogram, még csak véletlenül sem szabad a tartós „betegállomány” állapotába ragadni. Általában elmondható, hogy az ismert napi 10 ezer lépés alapvető, de a kardiomozgást, mint tempós séta, biciklizés, evezés, kocogás, érdemes kiegészíteni izomerő fejlesztéssel is. Mindez akár ijesztőnek is tűnhet egy szívbeteg számára, de a rehabilitációban dolgozó szakemberek – így a mozgásterapeuta is – nem csak a hatékonyságra, de az élvezhetőségre is nagy hangsúlyt fektetnek.

4. Dietoterápia

A szív-érrendszeri betegeknek kidolgozott dietoterápia több, mint az általánosan ajánlható DASH diéta. Hiszen itt nem csak a zsíros húsok és feldolgozott, sós élelmiszerek visszaszorítása a cél, de a szív-érrendszer szempontjából fontos rostok, ásványi anyagok és vitaminok beépítése, és szükség esetén a súlycsökkentés is – ami önmagában is kockázati tényező. Ráadásul a dietetikus által kidolgozott személyre szabott étrend nem csak a hasznosságot tartja szem előtt, de az egyéni ízlést és lehetőségeket is.

5. Támogatás, ellenőrzés

A hosszú távú programok egy sarkalatos pontja a kitartás. Ehhez pedig szükség lehet lelki-mentális támogatásra és rendszeres kísérésre, ellenőrzésre is. A támogatás és a célokért való közös munka átsegíthet a holtpontokon, oldhatja a szorongást és szakértők a menet közben felmerülő kérdéseket is meg tudják válaszolni. Az edukáció pedig alapvető: minél inkább érti valaki, miben és hogyan teheti biztonságosabbá és teljesebbé az életét a rehabilitáció, annál inkább erősödik az elkötelezettsége, a kitartása. Ez pedig egyet jelenthet a rossz szokások lecserélésével, az egészséges életmód megtartásával és a szív-érrendszer javuló mutatóival.


Forrás: KardioKözpont
2022. 10. 11.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés