Hozzátette: Németországból a tojás szállítása folyamatos, az élelmiszer-biztonságért felelős szakemberek által elvégzett laboratóriumi vizsgálatok elvégzése azonban azt igazolta, hogy Magyarországra nem került dioxinnal szennyezett tojás. Az államtitkár megjegyezte: a magyar laboratóriumokban nemcsak tojást, hanem marha- és sertés-, valamint csirkehúst is vizsgáltak, amelyek ellenőrzése szintén negatív eredményt mutatott, tehát nem találtak bennük dioxinszennyezést.

Kardeván Endre hangsúlyozta: Németország azon térségéből, amelyet a dioxin-botrány érintett, Magyarországra nem került sem szennyezett áru, sem szennyezett takarmány. Ezt a német főállatorvos is megerősítette – tette hozzá. Az elővigyázatosság továbbra is indokolt, ezért az ellenőrzéseket a dioxinszennyezéssel kapcsolatban tovább folytatják a hatóságok, amíg a botrány véglegesen el nem csitul.
Az ügy előzménye, hogy egy észak-németországi takarmányüzemből 11 német tartomány állattenyésztő telepeire került dioxinnal fertőzött táp, összesen mintegy 150 ezer tonna. A Harles and Jentsch tápkeverő üzemből kikerülő, zsiradékot is tartalmazó takarmányokban a megengedettnél 78-szor több dioxint mutattak ki. Ennek forrása a telepen más célokra is felhasznált ipari zsiradék volt. A schleswig-holsteini mezőgazdasági minisztérium pénteken feljelentést tett az üzem tulajdonosai ellen.
A dioxin a szerves vegyületek bomlásterméke, a környezetben is előforduló mérgező anyag, benne van például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Az emberi szervezetbe elsősorban szennyezett levegővel és szennyezett élelmiszerekkel juthat be. Azonnali mérgezéshez ritkán vezet, inkább hosszú távú hatása jelentős, a szervezetben felhalmozódva ugyanis idegrendszeri problémákhoz, az immunrendszer gyengüléséhez, illetve daganatos megbetegedésekhez vezethet.