Virtuális valóságból valóságos halál?

Nemrégiben majdnem tragédiával végződött annak a 15 éves ohiói fiúnak az esete, aki öt napig egyfolytában egy videojátékkal játszott és súlyos kiszáradás fenyegette. A WCMH amerikai televíziós csatorna értesülései szerint a súlyos dehidratációval kórházba szállított tinédzser már jobban van, ő azonban messze nem az egyetlen veszélyben lévő játékos. Sokan annyira belemerülnek a virtuális valóságokba, hogy olyan súlyos betegségekkel kell szembenézniük, mint a mélyvénás trombózis, a vérrögképződés és a kiszáradás. Júliusban például egy vérrög okozta szívroham végzett egy tajvani tinédzserrel, aki 40 órát keresztül játszott egy internetes kávézóban. Múlt nyáron pedig egy 20 éves brit fiú halt meg 12 órás Xboxozás után. Bár ezek a legextrémebb esetek, azért jobban tesszük, ha odafigyelünk rá, mennyi időt tölt gyerekünk a számítógép és a játékkonzolok előtt.

A Kaiser Family Foundation 2010-es felmérése szerint a fiatalok átlagosan heti 50 órát töltenek ilyen-olyan indokkal a képernyők előtt. "Ez annyi, mint a teljes munkaidő 10 óra túlórával! Ebből a fiatalok mintegy heti 9-13 órát játszanak számítógépükön és a különböző konzolokon - nyilatkozta Douglas Gentile az Iowa Állami Egyetem Média Kutatólaboratóriumának igazgatója. Bár sokaknak ez meg se kottyan, mégis vannak olyanok, akiknek komolyan kihat az iskolai teljesítményére a videojáték. A Denison Egyetem 2010-es kutatási adatai szerint a számítógépes játékok miatt kevesebb időt töltenek a diákok az olvasással és a leckeírással, emiatt több az iskolai problémájuk is, mint azoknak, akik nem videojátékoznak. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szakértői szerint napi egy-két órára kell redukálni a képernyő előtt töltött időt, ezzel csökkenthető az iskolai problémák kialakulásának esélye.

Sokkal nehezebb kontrollálni a videojátékokban található erőszakos és agresszióra hajlamosító tartalmat. A Pew Kutatóközpont felmérései szerint a "E" besorolású, minden korosztálynak ajánlott játékok 90 százaléka tartalmaz valamilyen mértékű erőszakot. Ugyanakkor a videojátékok nem csak ártanak, de használhatnak is: az oktató jellegű játékok segítik a tanulási folyamatokat, az akciójátékok pedig fejlesztik a vizuális és térbeli képességeket. Ezen kívül a játékok segíthetnek ellazulni és levezetni a feszültséget. Ez azonban néha problémát is okozhat: az Iowa Állami Egyetem 130 gyerek és fiatal részvételével készült felmérése szerint az erőszakos videojátékok fokozzák az agressziót és csökkentik az empátiát. Természetesen nem mindenki lesz hajlamos az agresszív viselkedésre, ha videojátékokkal játszik: Patrick Markey pszichológus kutatásai szerint bizonyos személyiségjegyek - neurotikus viselkedés, összeférhetetlenség - szükségesek ahhoz, hogy valakiből erőszakos viselkedést váltsanak ki a játékok. "Sokan vannak, akik képesek a helyükön kezelni a képernyőn látottakat, vannak azonban, akik képtelenek szétválasztani a valóságot a videojátékokban látottaktól, ez pedig veszélyes lehet" - mondta Markey. A kutatásokról bővebben a Review of  General Psychology és a Psychological Bulletin című szaklapokban olvashatnak az érdeklődők.

Ossza meg:

Kövessen minket: