2017. November 24. péntek

Cukros tények

cukor, glikémiás index, glükóz
1 . oldal
A cukrok -  Miért van szükségünk cukorra? -  Glikémiás index -  Jóból is megárt a sok
Az édes íz érzékelése az ember számára egyfajta örömforrás, amely gyakran jutalomként szolgál. Nem csoda, hogy nagy mennyiségben adnak édes ízű anyagokat élelmiszerekhez, italokhoz. A közvélekedés és a szakma véleménye is gyakran a cukrokat teszi felelőssé bizonyos betegségek kialakulásáért és kifejlődéséért. Mindazonáltal sok hamis ismeret jut el szakemberekhez és fogyasztókhoz egyaránt.

A cukrok

Az élelmiszerekben megtalálható mono- és diszacharidokat nevezzük összefoglalóan „cukroknak”. A táplálkozás során leginkább használt cukrok: a szacharóz (répacukor), a glükóz (szőlőcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a laktóz (tejcukor). A cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek.

cukor

Az édes íz érzékelése valószínűleg velünk született képesség. Ugyanakkor az érzékelés mértékében az egyének között különbségek figyelhetők meg. Az édes élelmiszerek iránti igényünk hedonikus, érzelmi és kulturális tényezőkkel is kapcsolatos. A cukrok iránti ragaszkodást még inkább fokozhatja az olyan neveltetés, ami az édességekkel jutalmaz

Miért van szükségünk cukorra?

A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítőképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelő energia-egyensúly megteremtésében, melyet az energiafelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glükóz hiánya jelentős zavart okoz az izomműködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer működésében. Ha a szervezetben ezekből nincs jelen elegendő mennyiség, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentős mértékű csökkenését eredményezi.

Testedzés közben, különösen állóképességet igénylő tevékenységek során, jelentősen növelhető a teljesítmény, ha a megfelelő időben megfelelő mennyiségű szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére. Hosszan tartó fizikai erőkifejtésnél (pl. a hosszútáv-, vagy a maratoni futóknál) a cukrok ismételt bevitele javítja a kitartást és csökkenti a fáradtságérzetet. Ezért a glükózban gazdag táplálkozást gyakran javasolják intenzív sportolás esetén.

A cukrokban gazdag táplálkozás élénkíti az intellektuális tevékenységet, mert elősegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet. Gyermekeknél a glükózfogyasztás növeli figyelemkészségüket és csökkenti a reakcióidőt. Emellett a cukrok bizonyítottan csökkentik az érzelmi ingadozásokat és javítják a kedélyállapotot.

A tudomány mai ismeretei szerint bizonyos szénhidrátok befolyásolják a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását. A kalcium hasznosulását a szervezetben a laktóz segíti, és fokozza a csontokba való beépülését. A fruktóz javítja a magnézium oldhatóságát, s így megkönnyíti a felszívódását, továbbá fokozza a vas felszívódását.

Glikémiás index

Igaz-e, hogy a keményítőben gazdag szénhidrátok kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a cukor? A különböző szénhidrátokban gazdag élelmiszerek úgynevezett glikémiás indexének (az egyes élelmiszerek glükózhoz viszonyított vércukorszint-emelő hatása) vizsgálata alapján megállapították, hogy az egyes gyümölcsökben és gyümölcslevekben előforduló természetes cukrok hasonló mértékben emelhetik a vércukor szintet, mint a kristálycukor, de kisebb mértékben, mint számos finomított keményítőt tartalmazó étel.

Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
♦ 70-100 % glikémiás indexű élelmiszerek: glükóz 100%, burgonyapüré, kukoricapehely, rizspehely, rizs, fehér liszt, fehér kenyér, kifli, zsemle, kétszersült, kekszek, sós sütemények, főtt tészták, kalács, kristálycukor, szőlő, sült burgonya, bab, görögdinnye
♦ 50-70 % glikémiás indexű élelmiszerek: kukorica, barna kenyér, banán, főtt burgonya, sárgadinnye, ananász, jégkrém, müzliszelet.
♦ 30-50 % glikémiás indexű élelmiszerek: tej, joghurt, kefir, durumbúzából készült tészták, rozskenyér, borsó, sárgarépa, narancs, őszibarack, szilva.

Jóból is megárt a sok

A cukor és az elhízás

Az elhízás pozitív energiamérleg mellett alakul ki: akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energiabevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség. A nagy szénhidráttartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhiedelem szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékű, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók.

A fölöslegesen elfogyasztott szénhidrát glikogén formájában raktározódik a májban és az izomban. Amikor a raktárak feltöltődnek, a bevitt szénhidrát döntő része elég, azonban kis hányada zsírrá alakul. A fölöslegesen elfogyasztott zsír ugyanakkor gyakorlatilag korlátlan mértékben a zsírraktárakba kerül. Ha tehát a szükségesnél több zsírt fogyasztunk, akkor meghízunk.

Cukorbetegség

A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezője van, amelyek a szervezet inzulinháztartásának felborulásához vezethetnek, de ezek közül egyik sincs direkt összefüggésben a cukorfogyasztással.

A cukor és a fogszuvasodás

A fogszuvasodás kialakulásában számos tényező játszik szerepet: a fogak felszínén lerakodó lepedék, az étkezés rendszeressége, az elfogyasztott táplálék minősége; az, hogy milyen hosszú ideig marad az adott táplálék a szájban, genetikai tényezők, a védő elemek hiánya. A fogszuvasodás esélye annál nagyobb, minél gyakrabban eszik vagy iszik valaki.

A cukrok és főzött keményítők egyaránt szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévő baktériumok ezeket savakká bontják le. Ebből a szempontból nincs különbség a főtt ételekből, az édességekből, illetve a gyümölcsökből vagy nyers zöldségekből származó cukrok között. Ezért a fogszuvasodás megelőzésére nem a cukorfogyasztás csökkentése, vagy elhagyása, hanem a megfelelő szájápolás és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés jelenthet megoldást.


Forrás: Táplálkozás és Tudomány
Édes Tények hírlevél

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés