Az édességek helye a táplálkozásban

Kiegyensúlyozott étrend

Egészségünk megőrzésének egyik eszköze a helyes táplálkozás, ami szélsőségektől mentes, és az egészségi állapotnak, életkornak illetve fizikai aktivitásnak megfelelő mennyiségű energiát, makro-, illetve mikrotápanyagot tartalmaz. A makrotápanyagok közé tartoznak a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok, míg a mikrotápanyagok csoportját a vitaminok és az ásványi anyagok alkotják.

Ahhoz, hogy szervezetünk zavartalanul tudjon működni, az összes tápanyagra szüksége van megfelelő mennyiségben és minőségben. Egy egészséges, normál testalkatú felnőtt nő napi energiaszükséglete kb. 2100 kcal, míg férfiak esetében ez az érték kb. 2500 kcal. Ideális esetben az energiamennyiség 15%-át fehérjék, 30%-át zsírok, míg a maradék 55%-át szénhidrátok alkotják. A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozással megvalósítható mind a fenti arányok biztosítása, mind a szükséges mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitele, ezáltal egyes ún. hiánybetegségek megelőzése, elkerülése.

A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozás azt jelenti, hogy mindenféle élelmiszer fogyasztása megengedett (sőt egyeseké nélkülözhetetlen is). Ideális esetben tehát a mindenki által egészségesnek tartott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett étrendünk tartalmaz tejterméket, húst, halat, tojást, gabonaféléket, cereáliákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, főző, és kenőzsiradékot, valamint a vegyes táplálkozásban mindezek mellett még az édesipari termékek is helyet kapnak.

Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának a gyakorisága és mennyisége más és más. Például a zöldségeket, gyümölcsöket és tejtermékeket ajánlatos minden nap fogyasztani, halat legalább hetente 1-szer, tojásból heti 3 db-ot, édességet heti 2-3 alkalommal.

Édesség- nem tilos!

Az édességfogyasztással kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Az édességek fogyasztása természetesen ésszerű határokon belül egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (tornaóra, játék, kerékpározás, edzés) gyermek esetében is beilleszthető az étrendbe.

A gyermekeket nem érdemes 100%-osan eltiltani az édességtől, ugyanis náluk a tiltás még inkább felkelti a vágyukat és az érdeklődésüket az édesség fogyasztás iránt (mint tudjuk, a "tiltott gyümölcs" a legfinomabb).

Mértékkel, de hogyan?

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édességekkel kell etetni a gyermekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édesség, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás, vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Egy kis odafigyeléssel megalkotható a főétkezések és az édesség fogyasztás közötti egyensúly.

Ha a gyermek a szülőktől csak erőteljes tiltást kap az édesség fogyasztással kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, stb. a társainál lévő édességet fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött.

Fontos, hogy az édességek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek fogyasztásra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, desszertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édességek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.

A gyerekeket beavatva az egészséges táplálkozási szokások ismérveibe, megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édességre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édességfogyasztással, a nasi észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.

Milyen édességeket ismerünk?

Az emberek táplálkozásában az édességek fogyasztása már régóta szerepet játszik. Az édesipari termékek többségében édes ízűek, amelyek nagy élvezeti értékkel bírnak.

Legfőbb édesipari termékeink: cukorfélék, kakaó és csokoládé, nugátok, grillázs, marcipán, édesipari lisztesáruk, fagylaltok, jégkrémek

A csoportosítás alapja a nyersanyag, illetve a készítési mód, technológia.

Csokoládé

Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra visszatekintő és legkedveltebb édesség a csokoládé. Ez köszönhető annak, hogy manapság már nagyon sokféle ízben, formában kapható, így mindenki találhat köztük olyat, ami az ízlésének leginkább megfelelő.

A csokoládék között megkülönböztetünk táblás, és üreges, ét, és tejcsokoládét. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet pl. fondant, nugát.

A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvakban (mandula, mogyoró) található számos ásványi anyag, vitamin, telítetlen zsírsav és rost mind fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdag B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, ásványi anyagok közül pedig magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet tartalmaznak számottevő mennyiségben. A B-vitaminok létfontosságúak az idegrendszer működésének biztosításához. Az E-vitamin hatékony antioxidáns (szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben) és kedvező hatása van az immunrendszerre.
A réz, mint nyomelem elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A mogyoró és a kakaó egyaránt jó rézforrásnak számít. Az olajos magvak ezen értékes anyagok mellett számottevő mennyiségben tartalmaznak élelmi rostot is.

Allergiások is ehetik

A széles választéknak köszönhetően ma már az édességek között olyanokat is találhatunk, amelyek egyes diétára szoruló betegségekben is fogyaszthatóak (pl. diabetikus csokoládé).

Manapság szinte már majdnem minden élelmiszerfajta, illetve összetevő képes allergiát kiváltani, arra hajlamos egyénekben. Az allergiákat okozó élelmiszerek között is vannak olyanok, amelyeket az élelmiszeripar (köztük az édesipari termékeket gyártók is) felhasználhat termékeik előállítása során. Ilyen pl. a szója, tejpor, liszt, földimogyoró, adalékanyagok.

Az élelmiszerallergiásoknak a mindennapi táplálkozás mellett az édességek kiválasztásában is körültekintőnek kell lenniük. Vannak ugyanis olyan, az élelmiszeripar (köztük az édesipari termékeket gyártók) által felhasznált összetevők, amik a termékeikben akár kimutatható mennyiségben, akár csak nyomokban, de előfordulhatnak. Ilyen összetevő pl. a szója, tejpor, földimogyoró.

Az allergiásoknak ezért az édességek, pl. csokoládék csomagolásán érdemes elolvasni, hogy milyen összetevőket tartalmaz. Előfordul például, hogy a nem mogyorós csokiban is megtalálható nyomokban a mogyoró, de akkor ezt a csomagoláson a gyártó fel is tünteti. Nekik tehát érdemes inkább olyan csokoládét választani, ami garantáltan, még nyomokban sem tartalmaz földimogyorót.

Az allergiások számára még egy hasznos tanács, hogy a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank által évente kiadott kis füzetekből tájékozódhatnak arról, hogy melyek azok az édességek, amelyeket 100 %os biztonsággal fogyaszthatnak tejcukor, tejfehérje, glutén, szója, tojás, földimogyoró, azoszínezékek, benzoesav és származékai, kéndioxid és származékai allergia esetén. Ezekben a füzetekben a gyártó cégek garantálják, hogy mely termékeik mentesek az adott allergéntől.

A széles választéknak köszönhetően tehát kellő körültekintéssel az allergiások étrendjébe is beilleszthető az édességek fogyasztása.

Ossza meg:

Kövessen minket: