2024. Május 15. szerda
Egérkísérletekben a bexaroten nevű szer csökkentette az Alzheimer-kórra jellemző agyi lerakódások számát, a továbblépés, az embereken való vizsgálat azonban etikai aggályokat vetett fel.

A bexaroten jelenleg is kapható kereskedelmi forgalomban, olyan speciális nyirokszervi daganatban (non-Hodgkin limfóma) esetén alkalmazzák, mely a bőrt is érinti. A szer most úgy tűnik, javít az Alzheimer-betegek állapotán, így jogosan merül fel a dilemma, miszerint miért ne lehetne felírni a szert, ami a hozzátartozók utolsó reménysége lehet. Mindazonáltal a New England Journal of Medicine oldalain bemutatott vizsgálat csupán kísérletes, így azok eredményét emberi szervezetre adaptálni nem lehet. A szer mellett szól ugyanakkor, hogy gyógyszertani tulajdonságai, toxicitása ismert, ráadásul olyan betegeknél lehetne alkalmazni, akiknél másfajta beavatkozás nem merül fel.

Mindenesetre az etikát féltők rámutatnak, hogy a bexaroten Alzheimer-kórban való alkalmazásához további vizsgálatok szükségesek. Ezek azonban nehézségekbe ütköznek, ugyanis az emberi kipróbálás esetén két véletlenszerűen szétosztott csoportról van szó, melyből az egyik hatóanyagot nem tartalmazó, placebo kezelésben részesül. Ebbe viszont a betegek hozzátartozói valószínűleg nem egyeznek bele, hiszen attól tartanak majd, éppen az ő betegük nem kapja meg a szert. A szakértők figyelmeztetnek arra is, hogy a szer mellékhatásokkal is rendelkezik, például drámaian befolyásolhatja az agy állapotát, ezen keresztül a viselkedést. A szer emelheti a koleszterin szintjét, valamint cukorbetegek esetén csökkenti az inzulin hatását, de leírták már a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, és a vérkép változásait is. Vagyis ezen kedvezőtlen hatásoknak tömegesen csak akkor lehet kitenni a betegeket, amennyiben a bexaroten Alzheimer-kórban való kedvező hatása kétség nélkül igazolást nyer.


Forrás: Medipress
2012. 08. 17.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés