2024. Május 15. szerda
A lipcsei Max Planck Intézet munkatársai leírták azon agyi jelátviteli zavar helyét, mely diszlexiához vezet.

Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, fontos, hogy képesek legyünk írni és olvasni. Azonban egyes gyermekeknek és felnőtteknek nehézséget okoz ezen képességek elsajátítása – ezt az állapotot nevezzük diszlexiának. Begoña Díaz és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain mutatták be rendellenességhez társuló fontos idegrendszeri folyamatokat, mely felfedezések akár a jövőbeli kezelési módszereket is meghatározhatják.

A diszlexia a beszédhangok azonosításában is nehézséget okoz, például míg az iskoláskor előtti normális gyerekek képesek felismerni, ha két szó rímel egymásra, addig ezt a diszlexiások csupán felső tagozatban sajátítják el. A kóros állapot végigkíséri az egyén egész életét, ráadásul megfelelő kezelés nem is létezik. Becslések szerint a gyermekek 5-10 százaléka szenved diszlexiában, és ugyan az alanyok intelligenciája megfelelő, mégis nehézségek jelentkeznek az olvasásban és szövegértésben.

A kutatók agyat feltérképező mágneses rezonanciavizsgálat segítségével megállapították, hogy diszlexia során az a struktúra működik hibásan, mely a hallott információt az agykéregbe kapcsolja: ez a képlet a thalamus corpus geniculatum mediale nevű területe. A hiba különböző mértékű lehet, ami jól magyarázza a diszlexiások igen sokszínű tüneteit. A munkacsoport önkénteseknek adott szövegértést célzó feladatokat, és ennek során az agy működésbeli változásait regisztrálták az orvosi képalkotóval. Összehasonlítva a kontroll egyénekkel, diszlexiásoknál a hiba nem a hangérzet kialakulásában jelentkezett, hanem annak megértése jelentett problémát.


Forrás: Medipress
2012. 08. 16.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés