2019. Október 19. szombat

Az emberi agy működésének számtalan területe máig rejtély – nem csak a laikusok, de a tudósok számára is. Íme a tíz legfontosabb kérdés, amely megosztja a tudósokat az agy működésével kapcsolatban.


Az álmok eredete
A tudósok között sincs egyetértés abban, vajon honnan keletkeznek az álmok. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az álmodás az agysejtek közötti ingerületátvitel stimulálásával mozgatja meg az agyat. A másik teória szerint az emberek azokról a feladatokról és érzelmekről álmodnak éjszaka, amelyekkel nappal nem foglalkoztak eleget, és ez segít feldolgozni a gondolatokat és emlékeket. Abban mindenesetre egyetértenek a tudósok, hogy az álmodás a mély alvás (REM) során történik.

Mire való az alvás?

Az alvás olyannyira elengedhetetlen az emlősök számára, hogy az ember életének több mint negyedét csukott szemmel tölti. Ezzel együtt az alvás valódi oka ma is rejtély a tudósok előtt. Ami biztos: a tartós álmatlanság hangulatváltozásokhoz, hallucinációkhoz, extrém esetben akár halálhoz is vezethet.

Agy rejtélyei

Fantomérzetek amputáció után
Amputáció után körülbelül az esetek 80 százalékában a betegek különböző érzeteket – meleg, viszketés, nyomás vagy fájdalom – észlelnek az amputált testrészben, és úgy érzik, mintha a hiányzó tag még mindig testük része volna. Az egyik magyarázat szerint az eltávolított testrész helyén lévő idegi terület új kapcsolatot létesít a gerincvelővel, és továbbra is küldi a jeleket az agynak, mintha a hiányzó testrész még mindig ott volna. A másik magyarázat szerint az agy működése úgy van kódolva, mintha a test egészséges lenne, azaz az agy megőrzi az érintetlen test képét.

A biológiai óra
A hipotalamuszban található az ember biológiai órája, amely a test működését 24 órás ritmus szerint szabályozza. A napi működés legnyilvánvalóbb jele a felkelés és lefekvés körforgása, de a biológiai óra szabályozza az emésztést, a testhőmérsékletet, a vérnyomást és a hormontermelést is. Kutatók felfedezték, hogy a fény erőssége előbbre vagy későbbre állíthatja ezt az órát a melatonin hormon termelésének befolyásolásával. Jelenleg is folyik a vita arról, vajon a melatoninbevitel segíthet-e a jetlag (időzónák átlépése repülővel) kellemetlen hatásainak kiküszöbölésében.

Becsapós emlékezet
Vannak emlékek, amelyeket nehezen felejt el az ember – ilyen lehet az első csók… De hol őrizzük ezeket a személyes mozikat? Kutatók felfedezték, hogy az agy szürkeállományában található hipokampusz felelős az emlékek képzéséért és tárolásáért. Kiderült azonban, hogy a valódi és a hamis emlékek is éppen ugyanazt a területet aktiválják az agyban. Ahhoz, hogy előhívják a valódi emlékeket, a kutatók arra kérték az alanyokat, próbálják ezeket az emlékeket a saját kontextusukban felidézni, ami sokkal nehezebb, ha nem valódi emlékről van szó.

Miért nevetünk?
A nevetés egyike a legkevésbé feltárt emberi viselkedésformáknak. Felfedezték, hogy a nevetés során az agy három területe lép működésbe: a gondolkodásért felelős terület, amely segít megérteni a viccet, a mozgásért felelős terület, amely működésbe hozza az izmokat, és az érzelmekért felelős terület, amely előidézi a jó érzést. Az továbbra is titok, hogy miért nevet ez egyik ember buta vicceken, és miért nevet a másik egy horrorfilmen. A nevetés lehet egyfelől játékos válasz a meglepő fordulatokra, másfelől jelzés a másik számára, hogy jól szórakozunk.

Természet vagy nevelés?
A hosszú vitában, amely arról szól, hogy vajon a gének vagy a környezet határozza-e meg gondolatainkat és személyiségünket, a tudósok arra jutottak: lehet egyik is, másik is, vagy mindkettő! A gének tanulmányozása kimutatta, hogy számos olyan emberi jelleg van, amely fölött kevés befolyásunk van, és mégis, az öröklés és a nevelés, úgy tűnik, hatással van arra, hogy kik vagyunk, és mit teszünk.

A halál rejtélye
Miért öregszenek az emberek? Az évek során az ember ellenálló képessége a fizikai és a lelki behatásokkal szemben egyre törékenyebbé válik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint az öregedés olyan, mint egyéb más humán jelleg: a humán genetika része, és megvannak a maga előnyei. Egy kevésbé optimista elképzelés szerint az öregedésnek nincs semmi célja vagy eredménye azon kívül, hogy a sejtek megöregszenek az emberi élet során. A tudósok azonban hisznek abban, hogy a tudomány végül képes lesz késleltetni az öregedést.

A hibernálás
Az örök élet nem valóság, de a tudomány egy úttörő területe, a hibernálás, képes lehet új életet adni. A fagyasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78ºC-on. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból “feltámasztják”, amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egyetlen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia. Ha a testet ugyanis nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darabjaira eshet szét.

Az öntudat
Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak a egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.


Forrás: Vital

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés