2019. Augusztus 18. vasárnap
1 . oldal
Régóta tudjuk, hogy az emberi agy csodákra képes: tanulási, emlékezési képességeink egyedülállóak a földön, és bár igen keveset tudunk a működéséről, agyunk időnként tényleg meglepő dolgokra képes.

Rossz emlék, jó emlék

A megrázó élmények és a heves érzelmekhez köthető emlékek sokkal tovább maradnak meg agyunk hosszú távú emlékeket tároló részében, mint az átlagos, mindennapi dolgok, és sajnos valóban igaz, hogy a rossz dolgokra hajlamosabbak vagyunk részletesebben és tisztábban emlékezni, mint a jó élményekre, agyunk ugyanis ilyenkor egy ősi túlélési ösztönnek engedelmeskedve minden részletet rögzít, hogy az emlékek a jövőben figyelmeztetésként szolgáljanak.

agy, emlékek,

Tanulás és felejtés

Korábbi kutatások bizonyították, hogy minél többet tudunk, annál könnyebben tanulunk: a művelt iskolázott emberek általában sokkal több tudást képesek felhalmozni, mint a kevésbé iskolázottak. Ezzel azonban együtt jár az is, hogy emlékezési képességeik könnyebben romlanak. Minél többet tudunk, annál többet kell felejtenünk, agyunk ugyanis nem végtelen, és az új információknak a régi emlékek törlésével csinál helyet.

Epizodikus memória

Agyunk öregedésével és a hippokampusz funkcióinak romlásával együtt jár az epizodikus memória romlása is. Így az idősebbek nehezebben emlékeznek vissza arra, hogy bizonyos esetekben mit láttak, hallottak, éreztek. És mivel az emlékezésért és a képzelőerő működéséért ugyanaz az agyi rész felelős, az idősebbnek a fantáziája is szegényesebb, és nehezebben képzelik bele magukat elképzelt helyzetekbe. A jó agyi funkciók megőrzésének érdekében idősek esetén fontos a megfelelő, antioxidánsokban és tápanyagokban gazdag étrend, a testmozgás és a rendszeres agytorna (rejtvények stb.). Ezzel körülbelül a felére lehet csökkenteni a demencia kialakulásának esélyeit.

Megmásított emlékek

A módosított fotók eltorzíthatják az emlékeket: egy nemrég végzett kutatásból kiderült, hogy azok a résztvevők, akiknek egy jól ismert fotó módosított változatát mutatták meg, másként kezdtek emlékezni az akkor történtekre, mint azok, akik az eredeti fotót tekintették meg. A 2003-as római háborúellenes tüntetés jól ismert képeihez például maszkos tüntetőket és rohamrendőröket adtak a kutatók, így a résztvevők egy sokkal komolyabb és erőszakosabb eseményről számoltak be, mint ami valójában történt.

Alvás és emlékezés

Ha szeretnénk megakadályozni, hogy elfelejtsünk valamit, aludjunk rá egyet! Egy rövid, ideális esetben 90 perces alvás segíthet agyunknak rendszerezni az emlékeket, így semmi fontosat nem fogunk elfelejteni. Agyunk ugyanis alvás közben az aktuális napi eseményekből hozza létre az emlékképeket.


Forrás: Medipress

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés