2020. Szeptember 27. vasárnap
Amerikai kutatók nemrég sikeresen kidolgoztak egy olyan kezelési módot, mellyel elérhető, hogy a felnőttekben természetes módon inaktiválódott csecsemőmirigy újra működőképes legyen. A tudósok reményei szerint a módszert az immunrendszert megtámadó HIV ellen lehetne bevetni.

A szegycsont mögött található csecsemőmirigy születéstől kezdve fokozatosan veszti el működőképességét, és felnőttkorra gyakorlatilag működésképtelenné válik. Az itt termelődő, a fehérvérsejtek közé tartozó T-lymphocyták (T-sejtek) az immunrendszer irányítóiként működnek. HIV-fertőzés esetén a T-sejtek elpusztulnak, ami miatt az immunrendszer a koordináció hiányában összeomlik és igen súlyos fertőzések alakulnak ki.

csecsemőmirigy hiv-fertőzés

Ennek fényében minden olyan mód, mely segít a csecsemőmirigy aktiválásában, lehetőséget adhat arra, hogy a HIV-fertőzés során tönkretett immunrendszer valamennyire fel tudjon épülni és harcolni tudjon a fertőzés ellen. A Gladstone Virológiai és Immunológiai Intézet (GIVI) és a Kalifornia Egyetem kutatói most erre tettek kísérletet.

„Bár sokáig azt hittük, hogy a folyamat végleges, sikerült bebizonyítani, hogy a csecsemőmirigy visszafejlődése (involúciója) visszafordítható még felnőttkorban is. A feljavított T-sejt termelés igen hasznos lehet HIV-fertőzés, vagy például csontvelő-átültetés esetében. Munkánk során közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan jönnek létre a T-sejtek, valamint ahhoz, hogy a jövőben immunkezelések segítségével szükség esetén fokozni tudjuk a szervezet T-sejt termelését.” – magyarázta Dr. Laura Napolitano, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók munkájuk során abból indultak ki, hogy felnőtt korú egerek esetében a növekedési hormon (GH) fokozta a csecsemőmirigy működését. A két éven keresztül tartó vizsgálatot 22 HIV-fertőzött személy közreműködésével végezték. A betegek fele az első évben a hagyományos HIV elleni kezelés mellé növekedési hormont is kapott (GH-csoport), míg a másik fele csak a hagyományos kezelést kapta (kontrollcsoport). A második évben megcserélték a két csoport kezelését. A két év alatt a csecsemőmirigy méretét CT-vizsgálatokkal, míg a vérben található fehérvérsejtek számát és típusát többparaméteres áramlás-citometria segítségével határozták meg.

A vizsgálat kezdetén a két csoport betegei között nem volt különbség a hatékony HIV-kezelés átlagos ideje, a HIV-vírus vérben mérhető mennyisége, az életkor, a csecsemőmirigy mérete, valamint az általános immunológiai státusz tekintetében. A GH-kezelés hatására azonban jelentősen megnőtt a csecsemőmirigy térfogata, valamint duplájára emelkedett az újonnan létrejött T-sejtek száma. A GH-kezelés átlagosan 30%-os emelkedést eredményezett a CD4 pozitív (CD4 receptorral rendelkező) T-sejtek mennyiségében, mely 2,4-szer nagyobb, mint növekedési hormon nélkül. A növekedés a GH abbahagyását követő 3 hónapig fennmaradt, és a magasabb szint egy évvel az abbahagyás után is megmaradt.

„Bár a kapott eredmények igen biztatóak, azt még nem tudjuk pontosan, hogy a megemelkedett T-sejt szám valóban jár-e valamilyen előnnyel. Sikerült tartósan megemelni a T-sejtek számát, azonban arról még nincs pontos információnk, hogy a létrejött T-sejtek valóban működőképesek-e, és tudják-e biztosítani az immunrendszer megfelelő működését. Nem utolsó sorban pedig meg kell jegyezni, hogy a kutatás során alacsony esetszámmal dolgoztunk, és klinikailag elfogadható eredmények csak nagy esetszámú klinikai vizsgálatok alapján nyerhetőek.” – hívta fel a figyelmet Dr. Napolitano.


Forrás: Medipress
2008. 02. 26.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés