2024. Március 28. csütörtök
Miért kell vért venni? -  Hogyan veszik a vért? -  Mivel veszik? -  Van-e jelentősége annak, hogy milyen színű a kémcső kupakja?  -  Mennyit veszünk le? -  Szabad-e előtte inni? -  Nagyon fáj? -  Lesz-e kék folt? -  Mi történik, ha valaki rosszul lesz?
A vérvétel sokak, főként a gyerekek számára lehet rettegett vizsgálat, pedig mindössze pár percig tart, és a vele járó fájdalom is minimális. A vér számos fontos információval szolgál, megéri ezt a csekélyke kellemetlenséget elviselni.

Miért kell vért venni?

A vért több száz összetevő, különböző vegyületek – fehérjék, hormonok, zsírsavak, ionok és sejtek (vérlemezkék, vörösvértestek, fehérvérsejtek) – alkotják. A laboratóriumban a beküldő orvos kérése alapján mintegy háromszáz alkotóelem vizsgálatát tudjuk elvégezni. Mivel ezek mennyisége, működése a különböző kórfolyamatokban megváltozik, a vizsgálatok eredménye jelezheti, hogy egészséges-e a gyermek, illetve, hogy a tüneteket milyen betegség okozza. Vérvétel mit kell tudni

Hogyan veszik a vért?

Nagyobb gyermekeknél a karra helyeznek egy karszorítót: ez megakadályozza, hogy a vénákból elfolyjon a vér. Az erek így kitágulnak és könnyebb a vérvétel. A kisebb gyermeket a szülők tartják: ölbe veszik és átkarolják úgy, hogy a másik kezével ne kaphasson oda a tűhöz. Van, amikor ebben a vérvételt végző asszisztensnek az egyik munkatárs is segít. Vérvétel előtt fertőtlenítik a bőrt, majd összeállítják a szereléket, az egyszer használatos tűt egy műanyag haranghoz illesztik. A szúrás után a kémcsövet ennek a belsejében, a tű másik végéhez csatlakoztatják, és ide folyik be a vér.

Mivel veszik?

A vért vákuumos, zárt vérvételi rendszerrel veszik le. Egyszer használatos tűvel a véna felett átszúrják az alkarbőrt, majd a tű tövénél lévő bütyökhöz csatlakoztatják a speciális, vákuumos kémcsöveket. Ezek mintegy "kiszívják" a szükséges vérmennyiséget. A folyamat alatt minden vércsepp pontosan a kémcsőbe jut, nem csöpög mellé. Kisbabáktól nagyon pici, úgynevezett szárnyas tűvel vesszük a vért. Sajnos, ez a módszer sem mindig alkalmazható, mivel a vákuum olyan erős lehet, hogy az apró visszerek fala átmenetileg összeesik tőle. Ilyenkor hagyományos tűvel, hagyományos csőbe vesznek vért.

Van-e jelentősége annak, hogy milyen színű a kémcső kupakja?

Van. Ha a vérben lévő sejtek vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék számát, működését kell vizsgálni, akkor nem szabad a vérnek megalvadnia. Ilyenkor olyan csőbe veszik a vért, amelyben alvadásgátló szer van: ezek a csövek lila kupakosak. Az ebbe levett vért vérkép-meghatározásra használjuk. A fekete kupakos csövek másféle alvadásgátlót tartalmaznak, ezzel a levett vér ülepedésének a sebességét, az ún. süllyedést vizsgáljuk.

A kék kupakos csövek a véralvadás sebességének a meghatározására szolgálnak, ezekben is speciális alvadásgátló van. A piros és sárga kupakos csövekben a vér megalvad: a sejtek összecsapódnak és közülük szalmasárga folyadék vérsavó, szérum préselődik ki. A sárga kupakos csövek a vér sejtjeit a szérumtól centrifugálás után elválasztó zselét tartalmaznak. A kémiai vizsgálatok többségét ebből végezzük. Néhány vizsgálatot azonban ez az anyag megzavarhat, ilyenkor a piros kupakos csöveket használjuk.

Mennyit veszünk le?

A piros kupakos csövekbe 2, 5 vagy 7 ml, a sárgába 6 ml, a többibe 22 ml vér kerül. Egy vérvétel során a kért vizsgálatoktól függően 210 ml vért veszünk le. Egy átlagos tízéves gyermekben kb. 2,5-3 liter vér kering, ehhez képest ez a mennyiség elhanyagolható és néhány órán belül pótlódik.

Szabad-e előtte inni?

Nemcsak szabad, hanem kifejezetten ajánlott vérvétel előtt fél órával egy nagy pohár teát vagy üdítőitalt meginni (kakaó és tej nem jó!). Ha a beteg szomjazik, a vére besűrűsödik, s ez rendkívül megnehezíti a mintavételt. A vérvétel előtt a gyermek ne egyen sokat, mivel ilyenkor a vér inkább a gyomor- és bélfalban, nem pedig a bőrerekben van. Bizonyos vizsgálatokat pl. éhgyomri vércukor, valamint májenzim-aktivitás meghatározását éhgyomorra vett vérből kell elvégezni, ilyenkor csak cukrozatlan teát vagy vizet igyon a gyermek. (Ezzel egyébként az esetleg még kért vizeletminta "előállítását" is elő lehet segíteni).

Nagyon fáj?

Nem jobban, mint amikor megkarcol valakit az ág, vagy megszúr a tüske. A gyermekek elsősorban félelmükben, és szabad mozgásuk korlátozása miatt, nem pedig fájdalmukban sírnak.

Lesz-e kék folt?

A vérvétel utáni kék folt leggyakoribb oka, ha szúrás után a beteg, vagy a szülő nem nyomja le pár percig erősen a sebet. Ilyenkor a sérült érfalon keresztül vér szivároghat a bőr alá, és ezért az bekékül. A kialakult kék folt egy hét alatt elmúlik.

Mi történik, ha valaki rosszul lesz?

A vérvétel egyesekben múló rosszullétet (sápadtságot, gyengeséget, ájulást) okozhat. Erre hajlamosíthat idegesség, kialvatlanság és az, ha valaki étlen-szomjan jön vérvételre. Elsősorban a serdülőkorú betegeket érinti. Az állapot átmeneti: fektetésre, egy pohár vízre negyed órán belül elmúlik. (Erre a célra külön ágy áll rendelkezésre egy másik szobában.) Fontos, hogy ha valaki rosszul érzi magát, idejében szóljon!


Szerző: Dr. Szabó Teréz
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés