Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A sebgyógyulás annál zökkenőmentesebb, minél előbb kap ellátást a sérült a sebzés után. Ha a sérülés csak a bőr felső rétegét, a hámszövetet érinti, akkor házilag is kezelhető. A súlyosabb, mélyebbre hatoló sérülésekkel, az erősen szennyezett, illetve a harapott, szúrt, roncsolt sebekkel, nagyobb égési sérülésekkel orvoshoz kell fordulni. A szaksegítség megérkezéséig azonban ezek ellátását is meg kell kezdeni. A legelső teendő a seb megtisztítása és fertőtlenítése. Lehetőleg folyó vízzel mossuk le a seb környékéről a szennyeződéseket, ha erősen vérzik a seb, steril kötszerből készített nyomókötéssel állítsuk el. Égési sérülések esetén hideg folyóvízzel hűtve csillapítható az érintett bőrfelület fájdalma.
Sérülés esetén azonnal beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa. A sebgyógyulás tulajdonképpen egy speciális gyulladásos folyamat, amely a szövethiány pótlásához, a kötőszövet hegesedéséhez és a hámszövet regenerációjához vezet. A sebellátás feladata ezt az öngyógyító folyamatot segíteni, a gyulladásos reakciót lerövidíteni és az esetleges kóros következményeket minimalizálni. Ha vérzés is van, vagyis az erek is sérültek, akkor az önvédelmi mechanizmus az érben is fellép: az erek simaizmai összehúzódnak, elzárják a vér útját és aktivizálódnak a véralvadási faktorok is. A fibrinszálakban megtapadó vérlemezkék „betapasztják” az érfal sérülését, majd az érfal regenerálódása után ez a kis záró érrög feloldódik. Közben az immunrendszer falósejtjei eltakarítják a szervezetbe került idegen testeket, a roncsolt, elhalt saját szövetdarabokat, és elkezdődhet a sérült szövetek regenerációja is.
Rövid idő alatt és gyakorlatilag nyom nélkül gyógyulnak a csupán a legfelső bőrréteget, a hámszövetet érintő sérülések, a karcolások, horzsolások. A sebecskékből szivárgó majd megszáradó vérből és nedvből pörk jön létre, ami egészen addig fedi-védi a sérülést, amíg az teljesen nem regenerálódik. A pörk leválásakor alatta vékony, piros friss hámréteg látható, de ez hamarosan megvastagodik és elhalványodik. Hamar megtörténik a sebgyógyulás a vágott vagy metszett sebek esetén is, mivel ezeknél a seb szélei élesek, összeilleszthetők, a sebüreg pedig tiszta, nincsenek benne roncsolt szövetmaradványok. Az összesimított sebszélek között gyorsan kialakulnak a kötőszövetes hidak, sarjszövet jön létre, a hámosodás után csak minimális heg marad. A sarjszövet teljes beépülése, idegekkel, rugalmas rostokkal átszövése, érzékennyé, rugalmassá válása valamivel hosszabb folyamat. A bőr hámrétege és a nyálkahártya a teljes értékű, ún. regeneratiós szövettel gyógyul. A kötőszövetek azonban, vagyis a zsírszövetek, az izmok, a csontok, az inak, az idegek illetve az érfal az ún. reparatiós, vagyis hegszövettel gyógyul, amely nem válik teljes értékűvé, bizonyos funkciókat nem tud ellátni. A hegszövetben például nincsenek a bőrre egyébként jellemző verejtékmirigyek, szőrtüszők, pigmentek.
A műtéti sebekre a metszett sebekről elmondottak illenek: általában a leginkább zavartalanul gyógyuló sérülések közé tartoznak, hiszen ezeknél a sebszélek egyenesek, összesimíthatók, a sebfalak tiszták, élesek, nincs a sebüregben roncsolt szövetmaradvány. Manapság általában a műtét utáni sebgyógyulás otthon történik, így a betegnek tanácsos a műtétet végző sebésszel megbeszélnie a teendőket, az ápolási feladatokat, beszereznie jó előre a szükséges sebkezelési eszközöket. Általában a műtéti sebet fedőkötéssel ellátva, tisztán, szárazon kell tartani, óvni az esetleges felszakadástól, fertőzéstől. Ha valami rendellenesség jelentkezik, például a beteg lázas lesz vagy a seb környéke fájdalmassá, duzzadttá, pirossá válik, a sebből nedv, gennyes váladék szivárog, mindez a seb elfertőződését jelzi, ilyenkor azonnal vissza kell menni a műtétet végző orvoshoz.
A sebgyógyulást akadályozhatja, késleltetheti több, a sérüléshez kapcsolódó, „helyi” körülmény: a sebfertőzés, a sebbe került baktériumok által termelt toxinok, szövethiány, a sebüregben maradt idegen test, feszülő sebszélek, trombózis. Különösen a mélyebb, roncsolt szélű, harapott, tépett, zúzott, égett sebeknél kell számítani ilyen tényezőkre. A beteg általános erőnléte, immunrendszerének állapota, anyagcseréjének, hormonháztartásának esetleges zavarai, más egészségi problémái is befolyásolhatják a sebgyógyulási folyamatot. Ilyenkor a normálisnál elhúzódóbb ún. másodlagos sebgyógyulásról beszélhetünk, amelynek szakaszai sokkal hosszabb időt vesznek igénybe és lezajlásuk után rugalmatlan, kemény, sérülékeny, alapjában rögzült, behúzódott, csak részben regenerálódott hegszövet látható a sérülés helyén. A sebgyógyulás zavarának következménye lehet a hegszövet túlburjánzása, a hipertrófiás illetve a keloidos heg. Az első esetben vöröses-lilás színű, a bőr felszínéből kiemelkedő, vastag, gyakran viszkető és fájdalmas heg alakul ki, amely nem terjed túl a seb eredeti határán, míg az utóbbi, a nehezebben kezelhető, vastag, tömött, sötétebb, vörös színű, fényes felszínű és szabálytalan alakú keloid túlnő azon.
A nagyobb sérülések esetében a hegek kialakulását többnyire nem lehet elkerülni, és teljesen eltüntetni sem, de arra van mód és arra alkalmas krémek, kenőcsök, segédeszközök, hogy szebben gyógyuljanak, halványuljanak, segítségükkel sokat lehet javítani a sérülések zavaró nyomain. Rendelkezésre állnak gyógynövényi hatóanyagot tartalmazó és szteroidos készítmények és szilikonos gélek, lapok, kötszerek. Ezek használatával megelőzhető a kóros hegek képződése, a már kialakultakat pedig visszaszorítják, puhítják, színüket halványítják, és nem utolsó sorban csökkentik a hegesedést kísérő viszketést és fájdalmat is.
Elérhető továbbá egyedülálló összetételű, aktív hatóanyagokat tartalmazó hegkezelő gél is, mely úgy fejti ki hatását, hogy elnyomja a hegszövet növekedését, elsimítja és fellazítja a hegszövetet, elősegíti a sejt és a szövet regenerálódását, emellett pedig gyulladáscsökkentő hatású.
A hegek kezelése műtéti módszerrel is lehetséges, de nem minden esetben: atrófiás és hipertrófiás hegeknél megoldás lehet a heg kimetszése, a keloidoknál azonban ritkán alkalmazható. Szükség esetén segíthet a hegbe adott szteroidos injekció, melynek hatására a heg szintén felpuhul, elvékonyodik és ellaposodik. A szóba jöhető hegkezelési módszerek közé tartozik még a lézeres és az intenzív pulzáló fénnyel történő terápia is.
Contractubex® Gél – a klasszikus
A Contractubex® gél a világ legkedveltebb hegkezelő terméke. Több, mint 50 éve sikeresen alkalmazható hegek kezelésére. A Contractubex® gél formában a legnagyobb forgalmú hegkezelő készítmény több mint 60 országban és az orvosok rendszeresen ajánlják a világ minden tájáról.
A Contractubex® hatékonyságát számos klinikai vizsgálat bizonyítja. Három aktív összetevőjének egyedüli kombinációja mélyen felszívódik a hegbe, ezáltal belülről csökkentve a hegesedést. Az eredmény: a majdnem láthatatlan heg.
Hogyan kell használni? Meddig tart a kezelés? >>
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Contractubex® gél 20 g. Vény nélkül kapható gyógyszer. OGYI-T-1640/01 Kérjük, figyelmesen olvassa el a dobozban található betegtájékoztatót (OGYI/37541/2014, OGYI/25125/2015. Keresse a gyógyszertárakban! Gyártó: Merz Pharmaceuticals GmbH, Germay. Képviselet: Shila-Medic Kft. 4030 Debrecen, Puttony u. 35.
Szponzorált tartalom
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
