2024. Március 29. péntek

Epilepsziás rohamot válthatnak ki bizonyos színek

epilepsziás roham, fotoszenzitív epilepszia
1 . oldal
1977-ben több mint 700 japán gyermek kapott epilepsziás rohamot egy népszerű rajzfilm miatt. Ebből az esetből kiindulva definiálták később a neurológusok az úgynevezett fotoszenzitív epilepszia fogalmát, miután rájöttek, hogy a gyerekek rohamait a rajzfilmben előforduló villódzó színes rész okozta. Nemrég, 2007-ben a londoni olimpiát reklámozó kisfilm is ugyanilyen hatást váltott ki sokakban.

Mivel egyre elterjedtebbek a gyors képváltásokkal, villódzásokkal tarkított filmek, videójátékok, kulcsfontosságú, hogy minél előbb fényt derítsenek arra, hogy pontosan milyen ingerek váltanak ki a legnagyobb valószínűséggel rohamot. Már most is rendelkezésre állnak bizonyos adatok arról, hogy milyen tényezők veszélyesek, de ezek általában csak a villódzás tér- és időbeli gyakoriságára, a kontrasztra, és a mintákra vonatkoznak. Annak ellenére, mindennapjaink során ma már gyakorlatilag csak színes kijelzőkkel találkozunk, a kockázatot jelentő színekről, színkombinációkról gyakorlatilag semmilyen információ nem áll rendelkezésre.

fotoszenzitív epilepszia, epilepsziás roham, színek

A londoni Goldsmith Egyetem munkatársai Joydeep Bhattacharya vezetésével a fotoszenzitív epilepsziában szenvedő agy különféle színű villódzásokra adott válaszát vizsgálták egy gyógyszerrel és egy gyógyszer nélkül élő epilepsziás beteg, valamint kilenc egészséges felnőtt részvételével.

A kísérlet érdekes eredményt hozott: a zavaró stimulusok hatására az egészséges agy rendkívül rendezetlen, kaotikus állapotba került, amelyben az idegi szintű reakciói megjósolhatatlanná váltak. Az epilepsziás agy viszont tökéletesen rendezett maradt, nem változtak az ingerületek útjai, ezáltal viszont elért egy önmagát gerjesztő állapotot, amely végül a rohamot előidézte.

Ezzel párhuzamosan a kutatóknak sikerült kideríteni a színek összefüggéseit is, így például a vörös-kék villódzás nagy agykérgi aktivitást váltott ki, míg a vörös-zöld, vagy a kék-zöld nem.

„Az eredményeink alátámasztják a 'rendezetlenedés elvét', azaz azt a hipotézist, hogy az egészséges agy a legkomplexebb, és minden elváltozás csökkenti ennek a bonyolultságnak a mértékét” – nyilatkozta Bhattacharya. Azonban azt is kihangsúlyozta, hogy mindenképpen nagyobb mintán végzett kísérletekre van szükség ahhoz, hogy statisztikailag is alá tudják támasztani az eredményeket.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés