2024. Március 19. kedd

Fertőző falatok a nyári melegben

Ételfertőzés, ételmérgezés
1 . oldal
Ételfertőzés, ételmérgezés -  Megelőzés -  Fertőzésveszély utazáskor -  Tanácsok egzotikus utazásra
Az élelmiszerek tárolásának és elkészítésének szabályait nyáron fokozottabb fegyelemmel kell kezelni, a nagy melegben a legtöbb élelmiszer ugyanis sokkal könnyebben és hamarabb megromlik. A fegyelmet indokolja, hogy a nyaralás során többször eszünk és főzünk a szabadban, ahol szintén nagyobb a fertőzésveszély, mint otthon, az egzotikus urazásokról nem is beszélve. Milyen ételveszélyek leselkednek ránk nyáron, és mit tehetünk ellenük?

Ételfertőzés, ételmérgezés

Az elfogyasztott éltelekben sokféle kórokozó lehet, amelyek betegséget okozhatnak. Ételfertőzésről akkor beszélhetünk, ha a tüneteket élő kórokozók (például Salmonella, Staphylococcus, E. coli baktériumok) váltják ki, ételmérgezésről pedig akkor, ha a kórokozók által termelt mérgező anyagok, például a Staphylococcus aureus vagy a Clostridium botulinum toxinjai.

Fertozo nyari falatokA fertőzést kiváltó ágensek az élelmiszerekben a nem megfelelő tárolási körülményeknek, többnyire a magas hőmérsékletnek köszönhetően szaporodnak el, leginkább a húsokban, tojásban, tejben és tejtermékekben, és az azokat tartalmazó ételekben. Forrásuk lehet a növénytermesztés során használt fekáliával szennyezett öntözővíz, az ételkészítéskor használt szennyezett ivóvíz, de visszavezethetők az ételek helytelen tárolására és elkészítésére, a higiénia hiányára.

Az ételfertőzések és -mérgezések jellegzetes emésztőrendszeri tünetekkel járnak: hasmenés, hasfájás, hányás, émelygés, hányinger; emellett előfordulhat láz, hőemelkedés, gyengeség, fejfájás, a hasmenéssel járó nagy folyadékveszteség miatt pedig ájulás, eszméletvesztés is. Lappangási idejük eltérő lehet, és nemcsak nyáron, hanem télen is előfordulnak, de a melegben nagyobb eséllyel alakulnak ki és terebélyesednek járvánnyá. A kezelés a tünetek enyhítése mellett a kiváltó októl is függ, és kímélő diétát igényel. Egyes esetekben a fertőzés védőoltással megelőzhető.

Szalmonella
A bakteriális eredetű hasmenéses megbetegedések leggyakoribb kiváltója a Salmonella baktérium, ami nyers vagy nem megfelelő hőfokon tárolt és elkészített tojással, tejjel, hússal, tenger gyümölcseivel terjed. A fertőzés lappangási ideje 12–36 óra; tünetei: hányás, hasmenés, émelygés. Az egészségesek viszonylag könnyen legyűrik a fertőzést, a gyerekek, idősek és legyengültek számára azonban súlyos következményekkel is járhat.

Kólifertőzés
Az Escherichia coli (E. coli) baktériumtörzsek fő forrása az emberi széklet, ami a higiénés szabályok be nem tartásának következtében kerülhet a szállítás során vagy a konyhában az élelmiszerekre, az ivóvízbe. Erős hasi görccsel, vizes, később véres hasmenéssel jár, és a beteg kiszáradásához, potenciálisan halálos hemolitikus-urémiás szindróma kialakulásához vezethet. Az idén májusban Németországban kipattant hasmenéses járvány kiváltója is egy E. coli-törzs, az EHEC volt, aminek lehetséges kiváltó okát sokáig keresték; lapzártánk időpontjakor növényi csírákat valószínűsítettek a járvány okozójaként.

Lisztéria
A Listeria monocytogenes baktérium fertőzött állatokkal való érintkezéssel és élelmiszerekkel kerülhet (például nyers tej, lágy sajtok, nyers zöldségek, húsok) az emberbe. A fertőzés az egészségeseknél sokszor nem is jár tünettel, általános tünetekkel – fejfájás, hányás, hasmenés – inkább várandósoknál, időseknél, legyengült immunrendszer esetén jár, és súlyos szövődményei lehetnek.

Staphylococcus-fertőzés
Az ételmérgezések egyik leggyakoribb kiváltója a Staphylococcus aureus baktérium toxinja, amely ellenáll a hőnek. Többnyire tejes ételekkel, húsokkal, halakkal terjed, és elfogyasztása után néhány órával heveny tüneteket: hányást, hasmenést, hasi görcsöket, fejfájást okoz. Súlyos esetben kiszáradáshoz vezethet.

Botulizmus (kolbászmérgezés)
A Clostridium botulinum baktérium húskészítményekben elszaporodva toxint termel, ami megfelelő hőkezelés híján súlyos ételmérgezést okoz. A néhány napos lappangási idő után általános rosszullét, látászavar, hasi panaszok (főként hányás), nyelési nehézség és fejfájás, esetleg bénulás léphet fel. Kezelés nélkül halálos is lehet. Toxinja izombénulást okoz, ezt kihasználva botox néven szépészeti beavatkozások során használják.

Megelőzés

A legtöbb nyári ételfertőzés és -mérgezés elkerülhető lenne az élelmiszerek körültekintő tárolásával és főzésével, a higiénés szabályok betartásával. A nagy melegben minden étel sokkal gyorsabban megromlik, mint szobahőmérsékleten. E szempontból különösen a húsok és a tojás, illetve a tej és a tejtermékek számítanak fertőzésveszélyesnek, ezért ezeket vásárlás után azonnal tegyük hűtőszekrénybe. A hűtőben és a fagyasztóban elkülönítve tároljuk az egyes élelmiszereket, hogy ne szennyezhessék be egymást. A nyers hozzávalókat főzés előtt lehetőség szerint minél tovább tároljuk a hűtőben.

A zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat és a tojásokat felhasználás előtt gondosan mossuk meg. A rendszeres kézmosás elengedhetetlen a különböző munkafázisok között, főleg, miután nyers hússal dolgoztunk. A kéztörlésre használt ruhába ne törüljünk mást, és a munkafelületeket, edényeket is alaposan tisztítsuk. Nyáron, ha lehet, kerüljük a nyers tojással készült ételeket és a nyers vagy félig átsült húsokat. A vastagabb szeletek vagy nagyobb húsok elkészítésekor maghőmérővel tudjuk ellenőrizni, hogy a belső hőmérsékletük elérte-e a kórokozók elpusztításához szükséges minimumot, ami csirke esetében 90 °C, sertésnél 85 °C, marhánál 71 °C.

A kórokozók az elkészült ételekben szobahőmérsékleten néhány óra alatt elszaporodhatnak, ezért minél előbb tegyük őket hűtőbe, mélyhűtőbe. Előtte hűtsük le őket: ha melegen kerülnek a hűtőbe, megemelik a benti hőmérsékletet, és ezzel a többi ételt is kitesszük a megromlás veszélyének. A hűtő hőmérsékletére is figyeljünk oda: a húsok és tejtermékek tárolása 5 °C alatt biztonságos, a fagyasztó ideális hőmérséklete pedig 18–22 °C.

Egyes kórokozók a hűtőben is szaporodhatnak, ezeket az újramelegítéssel pusztíthatjuk el. Kerüljük a többszöri újramelegítést, és mindig alaposan forraljuk fel az ételt. A mikróban a legmagasabb hőmérsékletet állítsuk be, és melegítés közben az ételt többször keverjük meg, hogy egyenletesen melegedjen fel.

A hűtőtáska jó segítség, ha sokáig kell a lakáson kívül tárolni az ételeket, például kirándulás, kempingezés alkalmával. Ha nem elektromos, hanem jégakkus hűtőtáskát használunk, a táska tartalmának legfeljebb 75%-a legyen étel, a többi pedig az akkuk, amikből a táska aljára és az ételek közé is helyezzünk.

Fertőzésveszély utazáskor

Nem kell ahhoz érzékeny gyomrúnak lenni, hogy utazáskor az ismeretlen falatokra és az ivóvízre emésztőszervrendszerünk érzékenyen reagáljon, aminek oka az otthon megszokottól eltérő baktériumflóra és az elégtelen higiénia. Az ártalmatlan gyomorrontáson, hasmenésen túl súlyos fertőzéseket is összeszedhetünk egy-egy egzotikus utazáson.

Hepatitis A
A fertőző májgyulladás vírusa a betegek székletén keresztül, az ivóvízbe kerülve fertőzhet. A legnagyobb veszélyt a fertőzött víz mellett a belőle készült jégkocka és fagylalt, a vele érintkező zöldségek-gyümölcsök, a nem kellően átsült ételek, és a tenger gyümölcsei, kiváltképp a kagylók jelentik. A betegség gyengeséggel, lázzal/hőemelkedéssel, hasfájással, hányingerrel és hasmenéssel, valamint sárgasággal járhat, és gyógyítását a tünetek kezelése jelenti. Védőoltással a baj elkerülhető; beadása Közép- és Dél-Amerikába, Ázsiába (kivéve Japánt), Afrikába, Európán belül pedig a déli és keleti országokba történő utazás előtt ajánlott.

Hastífusz
Szalmonellabaktériumok (Salmonella typhi, Salmonella paratyphi) okozzák, amelyek a velük fertőzött vízzel, élelmiszerekkel terjedve Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaiban fenyegetik az utazót, ahol a terményeket gyakran szennyvízzel öntözik. Tünetei: magas láz, gyengeség és rossz közérzet, száraz köhögés, bőrkiütések. Védőoltással a Salmonella typhi ellen kb. 80%-os védelem érhető el, gyógyítása antibiotikumokkal lehetséges.

Tanácsok egzotikus utazásra

• Ne fogyasszunk csapvizet, csak lezárt kupakkal ellátott palackozott vizet, és azt használjuk fogmosáshoz, gyümölcsmosáshoz is.
• Az italunkba, koktélunkba ne kérjünk jeget és gyümölcsöt.
• Ne együnk fagylaltot, nem kellően átsült, megfőtt ételt; nyers gyümölcsöt, zöldséget csak alaposan mosva, meghámozva.
• Minden étkezés előtt mossunk kezet, amihez hasznos a kézfertőtlenítő gél vagy kendő.
• Az utcai étkezdéktől sokszor óva intik a turistákat, pedig ezeknél – szemben a zárt konyhájú éttermekkel – az étel a vendég szeme előtt készül, így biztosak lehetünk benne, hogy milyen alapanyagból, milyen körülmények között, és frissen készül-e az étel.
• Vigyünk magunkkal hasmenésre való gyógyszert és a bélrendszer baktériumflórájának helyreállítására szolgáló készítményeket.
• Ha elkapna minket a hasmenés, fordítsunk figyelmet az elegendő folyadékpótlásra, különösen nagy kánikulában.


Szerző: Zsadon Sára

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés