2017. Szeptember 21. csütörtök
A kor előrehaladtával az érszűkület egyre nagyobb valószínűséggel alakulhat ki, aminek akár súlyos következményei is lehetnek, ha nem foglalkoznak vele. Bár vannak a betegségnek fokozatai, az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni.

„Az érszűkület egy úgynevezett célszervi megbetegedés, ami azt jelenti, hogy bár az érelmeszesedés a szervezet artériáit általánosan érinti, mégis leggyakrabban a szív, az agy, az alsó végtagi, illetve a hasi erekben alakul ki a szűkület. A betegség legutolsó stádiumában, az ér teljesen elzáródik, majd megindul az adott szerv szöveteinek elhalása, ami szív-, és agyi infarktushoz, illetve a végtagok üszkösödéshez vezethet. A szűkület egy bizonyos mértékig nem okoz tüneteket. Mégis, ismerve a folyamat előrehaladó jellegét, valamint számos vizsgálat eredményét, egyre nagyobb hangsúlyt kap a folyamat kezdeti, tüneteket nem okozó jeleinek felkutatása, és a kockázati tényezők korai kezelése.”- mondja a szakember. Az érszűkülettel egyértelműen összefüggő és befolyásolható tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomásbetegség. Ezen tényezők szigorú kontrollja nélkül az érszűkület sikeres kezelése hosszú távon érdemben nem lehetséges.

Az érszűkület fokozatai

Az alsóvégtagi érszűkületet súlyossága alapján a leggyakrabban használt Fountain stádiumok szerint osztják fel. A beosztás alapján az állapot lehet tünetmentes, majd a fájdalom nélkül megtett járástávolság alapján a 200 méter a következő stádiumot meghatározó választóvonal, a harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik. v

„A kezelést számos tényező befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy a tünetmentes beteget nem műtétileg kezeljük, hanem rendszeresen ellenőrizzük. Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik – ez persze mást jelent egy idős, mást egy fiatal, mást egy sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél. Általánosságban elmondható, hogy amíg az illetőnek nincs nyugalmi fájdalma, és a lábán nincs üszkösödés, vagy súlyos keringési zavarra utaló elváltozásai, addig a műtéti javallat felállítása mindig egyéni elbírálást igényel a járástávolság és az egyéb betegségek alapján.”- mondja Dr. Kósa Éva angiológus.

A harmadik és negyedik stádiumban a műtét, vagy az ér érfestés során végzett tágítása a javasolt kezelés. Ehhez először érfestés elvégzése szükséges. A műtét lehetőségét vagy annak hiányát érsebész állapítja meg. Amíg az érsebészeti vélemény nem áll rendelkezésre, addig ezekben a súlyos állapotokban egyéb kezelés nem megfelelő, késleltetheti az ér megnyitását és veszélyeztetheti a végtagot. Sajnos, számos esetben az érfestést követően az derül ki hogy, a műtét, vagy a katéteres értágítás az elzáródás elhelyezkedése, vagy a beteg állapota miatt nem lehetséges. Ilyenkor a végtagamputáció veszélye nagyon magas. Összefoglalva, az érszűkület megállapítását követően a kezdeti stádiumokban a legfontosabb az életmódváltás, vagyis a dohányzás elhagyása és napi rendszerességgel végzett séta bevezetése, a kiírt kezelés betartása, valamint a rendszeres kontrollon való részvétel. Az érszűkület kezelése egy súlyosabb állapotban sokkal nehezebb feladat, és ilyenkor a végtagamputáció veszélyével is számolni kell.


Forrás: Trombózisközpont
2015. 02. 23.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés