2017. Szeptember 20. szerda
Mi a pikkelysömör? -  A pikkelysömör súlyossága -  Ki kaphatja meg a betegséget? -  A pikkelysömör különböző formái -  A pikkelysömör oka -  A pikkelysömör diagnosztizálása
A pikkelysömör (pszoriázis), krónikus, néha az egész bőrfelszínt érintő betegség, mely mérsékelt égövi területeken igen gyakori, a lakosság kb. 1%-ában előfordul. Előfordulási aránya a trópusokon lényegesen kisebb. A pikkelysömör tünetei nem csak a bőr felületét érintik, hanem pl. ízületi gyulladást is okoznak.

Mi a pikkelysömör?

A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. A pikkelysömör tünetei jellegzetesek, ugyanis ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. A kiütések a bőrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet.

pikkelysömör psoriasis

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminőségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedő betegek egy része szerint a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

A pikkelysömör súlyossága

A betegség számos különböző formában jelenhet meg, és azt az orvosok a hámlás, vörösség és az érintett testfelület nagysága alapján enyhének, közepesnek vagy súlyosnak ítélhetik. A betegség súlyosságát gyakran mérik klinikai kísérletsorozatok során a PASI (Psoriasis Area and Severity Index) elnevezésű, a pikkelysömör által érintett bőrfelületet és a betegség súlyosságát mérő objektív besorolási rendszer alapján, amely figyelembe veszi a vörösség és a hámlás mértékét és a foltok vastagságát. A PASI értékei 0-tól 72-ig terjednek, ahol a magasabb érték egyre súlyosabb eseteket jelöl.

Súlyosság

Érintett betegek (%)

Érintett
testfelület (%)
PASI-érték
(max = 72)
Enyhe 75-80 2 10
Közepes 15-20 2-9 10-50
Súlyos 5-10 10 50-72

Ki kaphatja meg a betegséget?

A pikkelysömör különböző formái a világon átlagosan nagyjából minden ötvenedik embert érintenek. A pikkelysömör tünetei bármely életkorban, így akár csecsemőkorban is kifejlődhetnek, de leggyakrabban a 15-35 év közötti személyeket sújtja.

A pikkelysömör különböző formái

A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthető típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérő kezelést is tehetnek szükségessé.

A bőr elváltozásával járó pikkelysömörfajták

Foltos (plakkos) pikkelysömör (az esetek 75-80%-a): Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája, amelyet ezüstfehér hámló réteggel borított, kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemeznek. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg.

Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömöreset 15-20%-a): A betegség ezen formája leggyakrabban gyermekekben fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található. Gyermekkorban gyakran fertőzés után jelentkezik.

Pusztuláris/pusztulózus pikkelysömör (az összes eset 2%-a): A pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Kis hólyagok, és az elsősorban a kézen és a talpakon megvörösödött bőr jellemzik.

Eritrodermikus pikkelysömör (az esetek 1-2%-a): Ezt a betegségtípust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki.

A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömörös esetek kb. 50%-a): Ez plakk típusú pikkelysömör, ami a plakkok vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhető, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel.

Inverz pikkelysömör: A pikkelysömör ezen fajtája általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.

A bőrt nem érintő manifesztációk

Pszoriatikus ízületi gyulladás (a pikkelysömöresetek körülbelül 2-3%-a): Az ízületi gyulladás olyan típusa, amely elsősorban a kéz, a láb vagy a nagyobb ízületek, pl. a térd, a csípő, a könyök és a gerinc gyulladásával és megduzzadásával jár. Merevséget, fájdalmat és ízületi károsodást okozhat. A pszoriatikus ízületi gyulladás a legtöbb esetben pikkelysömörrel jár együtt.

A köröm pikkelysömöre (az esetek akár 50%-a, a pszoriatikus ízületi gyulladásban szenvedők 80%-a): A betegség ezen fajtáját a körmökön található nagy, mély, szabálytalan elhelyezkedésű lyukak jellemzik. Egy tanulmány szerint a pikkelysömör a betegek 4%-a esetében először ebben a formában jelentkezik, de a körmök elváltozása előbb-utóbb a legtöbb betegnél bekövetkezik.

A pikkelysömör oka

Bár a pikkelysömör leírása a bibliai idők óta ismert, pontos kiváltó okát ma sem tudjuk. A betegség kialakulásában genetikus okok is szerepet játszanak: a betegek 40-60%-ának családjában fordult elő korábban a pikkelysömör. Ismert, hogy különböző tényezők, így többek között a stressz, a bőr sérülései, bizonyos gyógyszerek és fertőzések is kiválthatják vagy súlyosbíthatják a pikkelysömört. A külső tényezők mellett bizonyos betegségekkel is összefügghet a pikkelysömör kialakulása, mint például a cukorbetegség, fertőzések, májbetegség, daganatok.

Sok éven át úgy gondolták, hogy a pikkelysömör elsősorban a bőrsejtek betegsége. Később azonban észrevették, hogy az immunrendszer működését elnyomó különböző gyógyszerek hatására javult a pikkelysömörben szenvedők állapota. Azt is megfigyelték, hogy a T-sejtek (a fehérvérsejtek) működését gátló szer hatékony a pikkelysömör kezelése során. Ez alapjaiban módosította a betegség kialakulásának okairól vallott nézeteket. Mára bebizonyosodott, hogy a T-sejtek jelentős szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az immunrendszer, amely normális esetben védi a szervezetet a külső behatolók ellen, hibás parancsot kap, amely következtében az egészséges bőrsejteket támadja meg. Ez a hiba felgyorsítja a bőrsejtek növekedési ciklusát, és a normális sebességű hámlás helyett a sejtek felhalmozódnak és kiütéseket hoznak létre. A pikkelysömört emiatt „immunreakció révén létrejött” (immunmediált) betegségnek is nevezzük.

A pikkelysömör diagnosztizálása

A pikkelysömör vérvizsgálattal nem diagnosztizálható. Az orvos a diagnózist általában az érintett bőrfelület vizsgálata alapján állítja fel. Ritkább esetben kivágják a pikkelysömör által érintett bőr egy kis darabját, és azt vizsgálják meg mikroszkóp alatt.


Szerző: Dr. Nyirkos Péter

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés