2014. Október 23. csütörtök

A hólyagrák

húgyhólyag, hólyagrák, daganatos megbetegedés
1 . oldal
Tünetei -  Típusai, diagnózisa, stádiumbeosztása -  Gyógyítása
A húgyhólyag daganatos megbetegedése férfiakban kétszer-háromszor gyakoribb, mint nőkben. A hólyagrák előfordulásának aránya különösen a dohányosok, bizonyos vegyi ártalmaknak kitett munkahelyeken dolgozók és egyes gyógyszereket szedők esetében nagyobb.

Szinte kizárólag dohányosok körében lehet diagnosztizálni hólyagrákot. A kémiai ártalmak között elsősorban a vegyi, a gumi, a textil- és a bőriparban előforduló anyagok jönnek szóba. Fenacetint tartalmazó fájdalomcsillapítók és ciklofoszfamid (sejtszaporodást gátló gyógyszer) tartós szedése is kapcsolatba hozható a hólyagrák kialakulásával.

hólyagrák, húgyhólyag, 

Genetikával foglalkozó kutatók leírtak bizonyos eltéréseket a betegekből származó sejtek magjainak örökítő anyagát tartalmazó kromoszómákban, és ez az örökletes jelleg mellett szólhat. Egyes vélemények szerint krónikus húgyúti fertőzések talaján is kezdődhet kóros burjánzás a szervben.

Tünetei

A betegség legjellegzetesebb tünete a fájdalommal nem járó véres vizelés. Kezdeti stádiumban nem észlelhető a vizelet elszíneződése, és ilyenkor esetleg más okból végzett laboratóriumi, mikroszkópos vizeletüledék-vizsgálat alkalmával talált nagyszámú vörösvértest jelzi az orvos számára a kóros folyamat fennállását. Az elváltozás növekedésével a vérzés mértéke is fokozódik, a vizelet pirosas-barnás színváltozást mutat. Rövidebb-hosszabb fennállási idő után gyakori vizelés, sürgető vizelési inger, illetve fájdalmas vizeletürítés is előfordulhatnak. Még előrehaladottabb stádiumban húgyúti elzáródás alakulhat ki, a nyirokcsomókba, csontokba vagy a tüdőbe, májba történő áttétképződés jelentkezhet.

Típusai, diagnózisa, stádiumbeosztása

A hólyagrák kiindulási helyét az üreget borító nyálkahártyát fedő hámréteg felületi vagy mirigysejtjei képezik. Minél hamarabb sikerül felfedezni az elváltozást, annál valószínűbb, hogy a folyamat csak a felszíni rétegekben található. Az idő múlásával egyre gyorsabban nő az esélye annak, hogy a kóros sejtek mélyebbre, a szerv izomfalába, a környező zsírszövetbe, illetve erekbe és nyirokcsomókba kerülnek, megnyitva ezzel a szétterjedés lehetőségét. A méret és a szerv falának érintettségi foka szerint négy, római számmal jelzett stádiumot különböztetnek meg a szakemberek. Értelemszerűen a prognózis és az eredményes gyógyítás lehetősége sokkal jobb az I. és a II. stádiumban. Minél inkább eltér a daganat szöveti jellege a kiindulási sejtek tulajdonságaitól, annál agresszívabb betegségről van szó.

Hólyagdaganat gyanúja esetén az urológus megfelelő eszközzel (cisztoszkóppal) behatol a szerv üregébe, és megvilágítás mellett szabad szemmel vizsgálja át azt. Az eszköz segítségével mód nyílik szövettani vizsgálat céljából történő mintavételre is.

A vizeletüledék mikroszkópos elemzése komoly segítséget jelent, hiszen a daganatról lesodródó és a vizeletbe kerülő sejtek kiértékelése megkönnyíti a diagnózist. Röntgenvizsgálattal, szükség esetén annak komputerizált változatával felvilágosítást kaphatunk az esetleges áttétekről, bizonyos laboratóriumi paraméterek kóros volta májbeli áttétképződés mellett szólhat. Genetikai, az örökítő anyagot érintő tesztek segítségével közelebb kerülhetünk a súlyossági fok és a prognózis megítéléséhez, illetve magához a diagnózishoz is.

Gyógyítása

Korai stádiumban a hólyagdaganat eltávolítható a már említett cisztoszkópon át bevezetett eszköz segítségével, hasfali műtéti metszés nélkül is. Az időben történő beavatkozás a betegek 50%-ában teljes gyógyulást eredményezhet.

Kiterjedtebb folyamatban radikálisabb operatív beavatkozás szükséges. Adott esetben indokolttá válhat a hólyag eltávolítása a környező nyirokcsomókkal együtt. Ilyenkor a vékonybél egy szakaszából lehet kialakítani a húgyhólyag szerepét átvevő tasakot, és ennek révén a beteg életminősége jelentősen javítható.

A hólyag üregébe bejuttatott daganatellenes, illetve a védekezőképességet fokozó szerek helyileg fejtik ki kedvező hatásukat. Ugyanezen gyógyszerek szájon át vagy injekció formájában is alkalmazhatók, sőt, a sejtszaporodást gátló anyagokat a hólyagot vérrel ellátó artériába fecskendezve is eljuttathatjuk azokat támadáspontjukhoz.

A sugárkezelést – sok más daganatféleséghez hasonlóan – e betegségben is alkalmazza az orvostudomány. Lehetséges élni vele műtét előtt vagy az után is. A sugárhatásra megkisebbedett daganat műtétileg eredményesebben kezelhető. A fent említett gyógyulási arány időben történő beavatkozás esetén igen biztató, magas szám. Ne adjunk tehát esélyt a betegségnek késlekedésünkkel, ha a legkisebb gyanús jelet is észleljük.


Szerző:

Dr. Békési Gábor
belgyógyász szakorvos

2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2011. 06. 15.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
Ajánló
Ajánló
Ajánló