2017. December 16. szombat

Harcmezők: a pollenallergia

pollenallergia, parlagfű
1 . oldal
Parlagfű -  Az üröm, a csalán meg a természetgyógyász -  Mindenütt jó, de legjobb sehol
Az allergia nem évszázadunk betegsége, klasszikus tüneteit már az ókori görögök is leírták. Maga a szó számos betegség gyűjtőfogalma, és talán épp a tünetek sokfélesége az oka annak, hogy az allergológia csak századunkban vált önálló tudományággá. Világszerte rohamosan emelkedik az allergiás betegek száma, nincs ez másként hazánkban sem.

Immunrendszerünk a maga igen bonyolult működésével védi, biztosítja az egyén integritását, egyediségét minden külső és belső "antigénnel", azaz idegennek érzett anyaggal szemben. Ezek az anyagok nem feltétlenül veszélyesek, immunrendszerünk néha mégis ellenségként kezeli őket. Az egészséges immunrendszer allergiás megbetegedés esetén ártalmatlan külső anyagokat érez idegennek, és mindenáron, még saját megbetegedése árán is ki akarja küszöbölni azokat egyedi integritásának megvédése céljából.

pollenallergia, parlagfű

Parlagfű

Magyarországon a lakosság egynegyede szenved a parlagfű okozta allergiától. Nemcsak a kukorica és a dohány került Amerikából kontinensünkre: a parlagfű magjait melyek gabonával keveredve érkeztek hozzánk szintén az Újvilágnak "köszönhetjük". Hazánkban igen elterjedt, de a szomszédos Ausztriában hosszú évek munkájával már sikerült gyakorlatilag kiirtani.

A kétszikű gyomnövény minden egyede magról kel ki, majd termésének beérése után elpusztul. Virágzása júliustól októberig tart, ebben az időszakban ontja a növény az allergizáló polleneket.

A virágzás után érlelődnek a magvak. Igen termékeny gyomnövény, átlagosan 3-4 ezer magvat hagy maga után, de az sem ritka, hogy 60 ezer darabos a termésszám. Ha a magvak mélyre kerülnek a földbe (pl. szántás során), akár negyven évig is csíraképesek maradnak, s ha ismét a felszín közelébe kerülnek, változatlan intenzitással indulnak csírázásnak.

A parlagfű 20-150 cm magas, szára és levele szőrös, porzós virágai a hajtások csúcsán, fürtökben helyezkednek el. Kiválóan érzi magát az elhanyagolt földekben, így e roppant igénytelen növény gyakran látható építési területeken, parkokban vagy az utak szélén, sőt kertekben is.

Áprilisban-májusban kel ki, ebben az időszakban kaszával vagy kapával még hatásosan megszabadulhatunk tőle. Pár hét múlva ismételjük meg az irtást! Ha a parlagfű megnő, már nem érdemes kaszálni, mert a levágott főszár 3-4 mellékhajtást fog hozni.

A parlagfű pollenje igen agresszív, a szénanátha, a kötőhártya-gyulladás és a ritkábban előforduló asztmás roham mellett egyre gyakrabban okoz bőrgyulladást, kiütést is.

Az üröm, a csalán meg a természetgyógyász

Keresztreakció is lehetséges az egyes gyomnövények között, így előfordulhat, hogy a beteg nemcsak a parlagfűre, hanem az ürömre is allergiás. Az üröm szintén szélporzású, augusztus közepétől október végéig fakasztja könnyekre a rá érzékenyeket. Sokan nem tudják, hogy a napjainkban gyógynövényként közkedvelt csalán pollenje is allergizálhat, ezért ha természetgyógyászhoz fordulunk, semmiképp ne felejtsük el megemlíteni allergiánkat!

Mindenütt jó, de legjobb sehol

Aki e betegségben szenved, nincs biztonságban a nagyvárosban sem, itt is magas lehet a pollenszám, amikor a meleg levegő megreked. Használjunk sűrű függönyt, ha a lakást fő pollenszezonban szellőztetjük!

Sajnos, az allergiában szenvedő betegnek a természetjárás örömeiről is le kell mondania a kritikus időszakban, de még azt is meg kell gondolnia, hogy a reggelit a teraszon kívánja-e elfogyasztani. A növények ugyanis reggel bocsátják ki allergizáló anyagaikat, azok száma délig meredeken emelkedik, majd délután csökken. Eső után fellélegezhet az allergiás beteg, a polleneket ugyanis a csapadék a földbe mossa.

Napszemüveg viselése sokat segít a kötőhártya-gyulladás elkerülésében, és ne feledjük, hogy a méz fogyasztása szintén veszélyes lehet a pollenallergiások számára.

Ha nyaralni megyünk, válasszunk pollenmentes helyet: a tengerpart vagy a magas hegyek ideális pihenőhelyek a beteg számára.

Érdekességek:

Közismert, hogy a pollenek (parlagfű, fekete üröm, csalán, útilapu virágpora, széna) mellett különböző állati szőrök és tollak (kutya, macska, tengerimalac, aranyhörcsög, nyúl, ló, birka, papagáj), atkák és penészgombák is gyakran váltanak ki allergiás reakciókat. Előszeretettel telepszenek meg az atkák a plüssállatokban, padlószőnyegben, ágyneműben és tollkabátokban. Az ételek közül a tej, tejtermékek, tojás és húsfélék a legveszélyesebbek, s ki gondolná, hogy bizonyos embereknél a kivi, narancs, alma, eper, görögdinnye vagy az őszibarack is kiválthatja a nem kívánt tüneteket.

A csonthéjasok közül a dió, mogyoró mandula és a tökmag okozhat allergiát. Nem jelentenek kivételt a zöldségek sem: a zeller, a sárgarépa és a paradicsom fogyasztása szintén oka lehet a túlérzékeny reakciónak. A fűszerek közül a vaníliát és az ánizst, valamint az ételízesítőket és színezőket, a tartósítószereket kell megemlíteni, de allergiát válthat ki akár a pezsgő és a vörösbor is. További allergént jelentenek a vegyszerek (gyógyszerek, kozmetikumok, mosó, öblítő- és mosogatószerek), a dohányfüst és a kipufogógázok.


Szerző: Czerok Tamás

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés