Szíverősítők a kertből: galagonya, fokhagyma, fagyöngy

A galagonya

A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. A növényt évszázadok óta ismerjük, a cserje többnyire kertekben, szántóföldek szélén nő, vadon vagy telepített formában. A kilenc méteresre is megnövő bokor formára nyesve fehér virágaival, piros bogyóival gyakorta szolgál dekoratív kerítésként is. A tövises növény régebben a balszerencse szimbóluma is volt, sőt állítólag Jézus töviskoronája is e növény ágaiból készült.

A galagonya történetéből

Rossz híre ellenére mindig voltak, akiket jobban érdekeltek a növény tulajdonságai, mint a köré szőtt legendák, noha számos gyógynövénnyel ellentétben a galagonya viszonylag későn került be az európai gyógyászat kelléktárába. Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, s szerzője még köszvény ellen ajánlotta, ám egyes források szerint a népi orvoslás szívpanaszok enyhítésére is használta.

Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták később a 19-20. századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. E kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, s ezért tartós kezelés is végezhető vele. Még egyéb betegségre felírt gyógyszerrel együtt is szedhető, csupán arra kell ügyelni, hogy rendszeres alkalmazásával azok szükséges mennyisége bizonyos idő után csökken. Ezért azok, akik az előírt terápia mellett a galagonyát is szeretnék kipróbálni, feltétlenül konzultáljanak orvosukkal, s beleegyezése nélkül semmiképp se változtassanak a korábban előírt adagokon.

Gyógyhatása

A galagonya hatóanyagait a növény leveleiből, virágaiból, illetve piros bogyó terméséből vonják ki, olykor egyszerre mindháromból. Mindenekelőtt anginás mellkasi fájdalmak megszüntetésére, magas vérnyomás csökkentésére, szívbetegségben szenvedőknél a szívösszehúzódások hatékonyabbá tételére, illetve szívritmuszavarok (főként az extraszisztolé és a szapora szívverés) megszüntetésére használják.

A növény közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását, teljesítményét, tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. (E gyógyhatásnak különösen nagy hasznát veszik az enyhe szívbetegségben szenvedő betegek, akiknek kezelése így nem igényel erősebb gyógyszereket) Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.

Szerteágazó hatását a galagonya a benne található nagy mennyiségű flavonoidoknak ezek közül is a proantocianidin complex oligomereknek (PCO) is köszönheti, mely vegyületek hatékony antioxidánsok.

Mint számos gyógynövénynél, úgy a galagonyánál is igaz, hogy rövid kúrától nem várhatunk eredményt. Nagyon fontos a tartós, naponkénti alkalmazás, azonban huzamosabb ideig tartó alkalmazása során is teljesen veszélytelen, nem alakul ki hozzászokás, hatóanyaga nem toxikus, s nem halmozódik fel a szervezetben.

Érdekességek:

A legbiztonságosabb gyógynövény

Sokak szerint a galagonya a legbiztonságosabb gyógynövény, bár van rá példa, hogy alkalmazása során émelygés, izzadás, fáradtság és bőrkiütés jelentkezett. Nem szívbetegeknél viszont a nagy mennyiségű galagonya fogyasztása jelentősen csökkentheti a vérnyomást, ami szédüléshez és ájuláshoz vezethet. Gyerekek, valamint terhes és szoptató nők ne használják.

Mayflower

Sok helyen, ahol a virágai májusban jelennek meg, májusvirágnak (angolul mayflowernek) is nevezik, s ahogy a neve is mutatja, az egyesült államokbeli Új-Angliát 1620-ban megalapító puritánok hajóját a galagonya virágáról nevezték el Mayflowernek.

Ossza meg:

Kövessen minket: