2017. November 24. péntek
Az érelmeszesedés okai -  Például a stressz -  Árulkodó pulzusszám -  Cukor, vas, kávé, alkohol, E-vitamin
A szív- és érrendszer kórfolyamatai a világ szinte valamennyi fejlett országában a leggyakoribb megbetegedések, illetve a vezető halálokok közé tartoznak. Ez a megállapítás a magyarországi viszonyokra is érvényes.

Nagyon sok, "hétköznapinak" nevezhető betegség tartozik a cardiovascularis rendszert érintő kórok gyűjtőfogalmába. Néhányat kiragadva ezek közül: szívinfarktus; mellkasi fájdalmat (angina pectoris) okozó koszorúér-szűkület; szívelégtelenség; azok a szívelváltozások, amelyek ritmuszavarokat váltanak ki; valamint az általános érelmeszesedés; a féloldali bénulást okozó agyi érelzáródás (vagyis a stroke, amelyet a laikus közvélemény gyakran agyvérzésnek nevez, pedig az igazi agyvérzés viszonylag ritkán előforduló kóresemény); a fokozatos szellemi leépülés képében megnyilvánuló agyér-elmeszesedés; a szervezet bármely régiójának keringési zavarához vezető érszűkület.

szív-érrendszeri betegségek

Ezek a kórképek egymással látszólag semmilyen összefüggést nem mutatnak. Ugyanakkor ha alaposabban végiggondoljuk, kiderül, hogy a háttérben érrendszeri elváltozások állnak, nevezetesen az erek falának elzsírosodása, majd elmeszesedése.

Miután gyakran előforduló kórképekről van szó, érthető, hogy a világ nagy kutatócentrumaiban óriási pénzösszegek ráfordításával intenzíven vizsgálják, vajon melyek azok a kóroki tényezők (rizikófaktorok), amelyek az úgynevezett érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakításában szerepet játszhatnak. Annál is inkább fontos szempont ez, mert a már kialakult érelváltozásokat jelen ismereteink alapján gyógyszeresen nem tudjuk érdemben befolyásolni. Döntő jelentősége lenne tehát az ún. cardiovascularis rizikófaktorok (a szív- és érrendszeri megbetegedések kiváltásában szerepet játszó kóroki tényezők) felismerésének.

Az érelmeszesedés okai

Ma már egyértelműen kijelenthetjük, hogy az érelmeszesedés kialakulása számos tényező (multifaktoriális folyamat) együtthatásának az eredménye. Ezek között több olyan is akad, amelyet már régóta jól ismerünk. Mindenképpen kiemelésre méltó a dohányzás, az elhízás (obesitas), a mozgásszegény életmód, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a tartósan magas vérnyomás (hypertonia), vagy a vér emelkedett koleszterinszintje (hypercholesterinaemia) és a más zsírjellegű komponenseinek arányaiban megfigyelhető eltolódások. Az elhízás esetében újabb kutatások kiderítették, hogy nem csak a túlsúly mértéke, de annak típusa is számít, és a törzsre, s főleg a hasra lokalizált zsírpárnák az igazán károsak.

Korábban úgy tartották, hogy a nők addig, amíg rendszeresen menstruálnak, a hormonális tényezőknek köszönhetően védve vannak a súlyosabb szív- és érrendszeri történésekkel szemben. Mára azonban világossá vált, hogy ez koránt sincs így, és sajnos a nőket is nagy mértékben érintik ezek a betegségek, mivel a két nem esetében az életmóddal járó rizikótényezők gyakorlatilag megegyeznek.

A szív-érrendszeri betegségek kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak: akiknek a családjában (szülők, nagyszülők, oldalági rokonok) gyakori például a szívinfarktus, azoknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy hasonló megbetegedés áldozatai legyenek.

szív-érrendszeri betegségek

 

Például a stressz

Az akut és krónikus stresszhelyzetek több támadásponton károsítják a keringési rendszer különböző elemeit. Fontos megjegyezni, hogy a stressz nem csak valami hirtelen, nagy ijedséget vagy mondjuk egy jelentősebb vizsga előtti izgalmat jelent. A tartós lelki feszültség, a szorongás (például hosszú időn keresztül fennálló megoldatlan családi vagy munkahelyi konfliktushelyzet; a munkahely elvesztésétől való félelem, egy nehezebb, adott esetben életre szóló döntés meghozatalának halogatásával járó szorongás, diszkomfortérzés stb.) a szervezet számára ugyanazokat az egy bizonyos határon túl már kóros következményekkel járó idegi és hormonális elváltozásokat váltja ki, mint amilyeneket a "klasszikus" stressz okoz.

Örökletes hajlam esetén például a meg-megismétlődő stressz-szituációk kiváltotta idegi és hormonális változások magasvérnyomás-betegség kialakulásához vezetnek. Hasonló okból kifolyólag a vérből kimutatható zsírféleségek összetétele kóros, érelmeszesedést elősegítő irányba tolódik el. Megnő a szív izomtömege (ún. bal kamra hypertrophia alakul ki), amely csak látszólag kedvező következmény, valójában szívritmuszavarokhoz, szívelégtelenséghez vezető újabb kockázati tényező. Olyannyira, hogy ezt a jelenséget, tehát a bal kamra izomtömegének megnövekedését mint önálló rizikótényezőt emlegetik.

Mindezek mellett megvastagszik az erek fala, fokozódik azok görcskészsége, aminek az eredményeképpen szűkül belső átmérőjük. Tehát csökken a rajtuk adott időegység alatt átáramló vér mennyisége, ennek minden kellemetlen és káros következményével.

Árulkodó pulzusszám

Mindenképpen utalni kell azokra a megfigyelésekre, amelyek rávilágítottak az ún. emelkedett pulzusfrekvencia jelentőségére. Röviden összefoglalva ez annyit jelent, hogy minél magasabb valakinek a nyugalomban mérhető percenkénti pulzusszáma, annál nagyobb az esélye arra, hogy élete folyamán valamilyen cardiovascularis esemény (szívinfarktus, agyvérzés, súlyos szívritmuszavar stb.) bekövetkezzen. Élettani-kórélettani hátterét ennek is ugyanazok az idegi és hormonális változások (neurohumoralis változások) adják, amelyeket a stresszel kapcsolatban említettünk.

Ma már arra is egyértelmű bizonyítékainak vannak, hogy ilyen esetekben a vérből lényegesen magasabb koncentrációban mutathatók ki az ún. katekolaminok, mindenekelőtt a noradrenalin. Ezek olyan hormonszerű anyagok, amelyek a klasszikus stresszelméletben megfogalmazott "küzdj vagy menekült" reakció élettani hátterét, alapját képezik. Ugyanakkor tartósan magasabb vérszintjük és a megnövekedett halálozási esély között szinte egyenes összefüggést találtak.

Cukor, vas, kávé, alkohol, E-vitamin

Az inzulinhiány és a következtében kialakuló cukorbetegség az erek súlyos megbetegedéséhez vezet, de a vér emelkedett inzulinkoncentrációja (hyperinsulinaemia) is szerepet játszik az érrendszeri elváltozások kialakításában. Ezzel a jelenséggel meglepő módon nagyon gyakran lehet találkozni elhízott embereknél.

Egyes megfigyelések szerint a vér vastartalmának csökkenése, mások szerint annak emelkedett volta szintén hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyiben tekinthető rizikófaktornak a rendszeres kávéfogyasztás. A tudományos megfigyeléseken alapuló jelenlegi álláspont szerint az átlagos kávéfogyasztás (tehát a napi maximum 2-3 normál adagú feketekávé) érdemben nem járul hozzá szívünk és ereink megbetegedéséhez. Ennél nagyobb mennyiség azonban mindenképpen káros.

Sokakat érintő kérdés az alkoholnak a szív- és érrendszerre kifejtett hatása. Röviden annyiban foglalható össze az erre adható válasz, hogy kis mennyiségű alkohol (napi maximum fél liter sör, illetve ennek megfelelő egyéb szeszes ital) elfogyasztása véd az érelmeszesedés ellen. Ennek alapján vannak, akik már úgy fogalmaznak, hogy tulajdonképpen az alkoholabsztinencia (tehát az antialkoholizmus) a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktora. (Ám azt is feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az alkoholnak komoly szívizmot károsító hatása van nem is beszélve az idegrendszerre és a májra kifejtett, finoman szólva igencsak kedvezőtlen hatásairól.)

Kutatások szerint az E-vitaminnak, pontosabban az E-vitamin-hiánynak is van szerepe az érelmeszesedés kiváltásában. Érdemes odafigyelni a megfelelő mennyiség bevitelére.


Szerző: Dr. Nádházi Zoltán

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés