2017. Augusztus 21. hétfő
Félrevezető teljesítménynövekedés -  Betegségek kialakulása: -  A lelki reakciók kapcsán -  Alkalmazkodási zavar -  Életvitelünk szabályozása
A stresszre adott válaszként teljesítményünk kezdetben meg is emelkedhet. De ne hagyjuk magunkat becsapni: ez az állapot csupán átmeneti, és ha nem tartunk lépést önmagunkkal, a feszültségből betegség lesz.

Selye János magyar származású kutatóorvos egy olyan tünetcsoportra hívta fel a figyelmet, mely egymástól nagyon különböző tényezők hatására jelenik meg. Így például az erős aggodalom vagy izgalom, a túlságosan hideg vagy meleg hőmérséklet, a baktériumok vagy egyéb fertőző ágensek, a különlegesen erős fény vagy hang, a testi fájdalom stb. mind létrehozhat egy bizonyos tünetegyüttest, amit Selye professzor az angol stress kifejezés nyomán – mely idegfeszültség megjelölésére szolgál – szintén stressznek nevezett el.

Selye szerint a stressz olyan állapot, mely jellegzetes szindrómában (tünetegyüttesben) nyilvánul meg. Így első lépésben az úgynevezett "alarmreakció" során a riasztó mechanizmus lép működésbe. Ekkor a vegetatív idegrendszer izgalma következtében "készenléti helyzetbe" kerülünk: pupillánk kitágul, szívünk gyorsabban kezd dobogni, arcunk kipirul, vérnyomásunk emelkedik, az összes keringő vérünk eloszlása megváltozik: a zsigeri szervek felől az izmok és az agy felé tolul. Minden készen áll az estleges harcra vagy menekülésre.

stressz

Félrevezető teljesítménynövekedés

Ha a stresszt okozó hatás (stressor) tartósan fennáll, kimerítheti a szervezetet. Azért "becsapós" ez a folyamat, mert szervezetünk eleinte fokozott alkalmazkodást mutat. Ami nemrég még kimerítő lett volna, az most meg sem kottyan. Bizonyos idő elteltével azonban csökkenni kezd az alkalmazkodóképességünk, s ezzel teljesítményünk is. Szervezetünk felhasználta viszonylag könnyedén adagolt tartalékait, és ettől kezdve már nagyságrendekkel nagyobb árat fizetve sem tudja fenntartani az előbbi színvonalat. Végül ha a stressor még ezek után is, szünet nélkül hat szélsőséges esetekben teljes kimerülés és halál következhet be. Mindezen folyamatok hátterében bonyolult idegrendszeri és hormonális szabályozási mechanizmusok bírnak nagy a szereppel.

Betegségek kialakulása:

Az úgynevezett pszichoszomatikus szemlélet szerint a testi és a lelki eredetű tényezők egyaránt szerepet játszanak a betegségek kialakulásában.

Jó néhány testi betegséggel kapcsolatosan egyértelműen fokozott jelentőséget tulajdonítunk bizonyos lelki tényezőknek. Ezek a kifejezetten pszichoszomatikus betegségek, mint például a gyomor-és nyombélfekélyek nagy hányada, a szív- és érrendszeri, az asztmás, az allergiás, általában a bőrbetegségek közül jó néhány, sőt, a daganatos betegségekkel kapcsolatban is egyre elterjedtebb ez a nézet.

A lelki reakciók kapcsán

A pszichiátriában használt diagnosztikai rendszer alapján önálló betegségként tartjuk számon a stresszre adott reakciókat. Ezekben kifejezetten veszélyt jelentő tényező lelhető fel okozóként (mint például katasztrófák, balesetek), és a tünetek igen változatosak. A heveny stresszreakciók esetében a kezdeti bénultsághoz hasonló érzést szorongás és/vagy depresszió kísérheti. Elkülönítjük viszont ezeket az elváltozásokat azoktól a reakcióktól, melyek a veszélyhelyzetet jóval később esetleg hónapok múlva követik. Az utóbbira jellemző tünetek például a trauma gyakori újraélése (esetleg rémálmok során), vagy éppen az eseményre emlékeztető dolgok elkerülése, alvászavar jelentkezése, fokozott félelmi reagálások.

Alkalmazkodási zavar

Természetesen gondot okozhat az is, ha megváltozik környezetünk vagy akár csupán bizonyos életkörülményeink, melyek mégis csak fontosak voltak számunkra. Ha ezekkel a változásokkal aktuálisan nem tartunk "belül" is lépést, lelkünk a "lemaradást" tünetek által is jelezheti, mondjuk szorongásos, depresszív megnyilvánulásokon keresztül; a kisgyereknek például feltűnően megváltozhat a viselkedése, vagy korábbi időszakra jellemző érzelmi mintát kezdhet ismét követni. Mindezekről alkalmazkodási zavarként beszélünk. Itt a lelki egyensúlyvesztés hátterében a megoldatlan lelki problémák is nagy szerepet játszanak.

Életvitelünk szabályozása

A stressz által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tünetek súlyossága éppúgy egyénfüggő (a heveny és később jelentkező stresszreakció kivételével), mint megjelenési módja. Nem csak a lelki szempontból sérülékenyebb emberekre gondolok, hanem mindenkire, akinek az életében a teljesítmény kiemelkedő szerepet kap. Ne feledjük azonban, hogy mindenféle változás, az élet jó néhány pozitív, örömteli eseménye is magától értetődően stresszel jár. Tehát a következő néhány sort a "túl sok" stresszel bajlódók számára írom.

Nagyon sokat segít a betegségek megelőzésében mindenféle rendszeresen végzett testmozgás. Kulcsfogalom a rendszeresség, akár a napi étkezést, alvást vagy bármiféle magunk ápolására fordított időt tekintünk. Figyeljük meg, próbájuk ki csupán egy hétig, mennyire megváltozhat napjaink minősége, ha a nap folyamán bármikor akár egy negyedórát engedünk magunknak, hogy átgondolhassuk az elmúlt 24 óra történéseit, az ezekre adott érzelmi reakcióinkat.

Hasznos a relaxáció is, főként akkor, ha nem alvás helyett alkalmazzuk hosszabb távon. A fizikai és a lelki ajzószerek és nyugtatók visszatérő használata felboríthatja a viszonylagos egyensúlyt. Mindezek a tanácsok közismertek, s talán ismét besorolódnak a többi "még megvalósítandó" terv közé. Érdemes megszámolni: vajon hányadikként.


Szerző: Dr. Incze Adrienne
pszichiáter szakorvos

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés