2020. Március 30. hétfő
Alkalmazkodni a környezet változásaihoz -  A stresszkeltők három csoportja
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy hosszabb ideje gyengének, elesettnek éreztük magunkat. A probléma nem különösebben komoly, csak éppen képtelenek vagyunk arra, hogy 100%-osan teljesítsünk. Kezdetben nem is gyanakszunk semmire. Talán csak múló rosszullét, kimerültség, koncentrációhiány, esetleg rossz emésztés - gondoljuk. Voltunk már orvosnál is, ám az összes vizsgálat és teszt negatív, a diagnózis szerint kutya bajunk. Sejthető azonban, hogy valami probléma mégis van, mert testünk nem úgy működik, ahogy azt tőle elvárnánk. Mi lehet a gond?

A visszatérő egészségügyi problémák nemritkán annak jelei, hogy szervezetünk folyamatos stressz alatt áll, amit nem tud megfelelően kezelni. A kialakuló betegség semmiképp sem előzmények nélküli. Minden betegségnek van bizonyos lappangási ideje. Példának okáért, a rákkutatások szerint testünk folyamatosan állít elő abnormális sejteket, ám az egészséges test észleli és el is pusztítja ezeket. A tumor kialakulásához vezető folyamat csak akkor gyorsul fel, amikor a test védekezőképessége lecsökken.

Stressz betegségHasonlóan lassan alakul ki az érszűkület is. Az érfal a rárakódott plakktól fokozatosan veszíti el rugalmasságát. Amíg komolyabb tüneteket nem produkál, addig általában ezt sem vesszük észre, ennek sincs semmilyen korábban észlelhető jele. A stressz kiváltotta betegségeket sem vesszük észre lappangásuk alatt.

Alkalmazkodni a környezet változásaihoz

Az emberi testet irányító, velünk született "intelligencia" sokkal hatékonyabb, mint iskolákban pallérozott elménk. Nem kell szívverésünk ritmusára, vérnyomásunkra, hormonháztartásunkra vagy emésztésünkre összpontosítanunk ahhoz, hogy mindezek tökéletesen funkcionáljanak. Életünk túlnyomó részében (amikor egészségesek vagyunk) ezek úgy működnek, mint egy svájci óra: csendesen, megbízhatóan. Olykor azonban ez a tökéletes szerkezet is meghibásodik, s ilyenkor leszünk betegek vagy sérülünk meg. Felborul az egyensúly a környező világból származó információk és hatások, valamint az azokat feldolgozó szervezet között, bizonyos okok miatt szervezetünk nem képes alkalmazkodni a környező világ változásaihoz. Mivel idegrendszerünk az, ami feldolgozza mindezen információkat, ha azt akarjuk, hogy egészségesek maradjunk, fontos, hogy külső káros hatásoktól, beavatkozásoktól mentesen tartsuk.

Amikor ez az alkalmazkodóképességünk gyengül, fogékonyabbá válunk a betegségre, balesetekre.

Szélesebb értelemben a stressz bármely olyan stimulus, amely megzavarja, vagy közbeavatkozik egy organizmus normális élettani egyensúlyába. Amikor tehát a betegségekre és balesetre való fogékonyságunkat elemezzük, fontos lehet, hogy megvizsgáljuk, az alábbi stresszkeltők közül melyek lehetnek hatással az életünkre.

A stresszkeltők három csoportja

Mechanikai stressz

Az olyan mechanikai stresszkeltőket, mint a rossz testtartás, az izomláz vagy a túlerőltetett ízületek a legegyszerűbb azonosítani. Szintén nem érdektelen ebből a szempontból, hogy hány párnán, milyen testhelyzetben és mennyit alszik. Nem mindegy, hogy az alábbiak közül hányra válaszolna igennel, hiszen bármily furcsának tűnnek is, hatásuk más stresszkeltőkkel együtt igencsak felerősödhet.

• Végez-e nehéz, megerőltető fizikai munkát?
• Telefonálásnál a válla és a füle közé szorítja a telefonkagylót?
• Többnyire keresztbe tett lábakkal ül?
• Összekuporodva néz tévét, illetve olvas?
• Sokat ül számítógép előtt, sokat gépel?
• Van-e kisgyermeke, akit állandóan azt szeretné, hogy felvegye?
• Nem mozog eleget?

Mentális stressz

A második típusba az érzelmi, társasági, szellemi faktorokat soroljuk. Összefoglaló névvel ezek a mentális stresszkeltők. Mint tipikus stresszfaktorok, általában ezek az ismertebbek.

• Házassági, párkapcsolati problémák.
• Nehézségek a szülőkkel, gyermekekkel és más rokonokkal.
• Karrierproblémák és változások.
• Munkatársi viszonyok.
• Aggodalmak az anyagiak miatt.
• Nem jut elég ideje önmagára.
• Nem kielégítő társadalmi élet.
• Világkép, világnézeti, szellemi bizonytalanság.

A kémiai stressz

A harmadik típusa a stresszkeltőknek meglehetősen széles kategória. Ezen a területen nehezebb egy-egy tényezőre rámutatni, gyakran nem is ismerjük a minket ért kémiai hatásokat. Az alábbiak lehetségesek:

• Diéta.
• Alkohol, cigaretta, kábítószerek.
• Orvos által felírt vagy vény nélkül kapható gyógyszerek.
• Vitaminok, gyógynövények.
• A környezete szennyezettsége (pl. levegő- és vízminőség).
• Allergének: pollenek, állatszőr, atkák, tisztítószerek és egyéb kémiai szerek, melyek szervezetünkkel kapcsolatba kerülnek.

Ahogy végignézi a saját stresszfaktorlistáját, látható, hogy az nem csupán hosszú, de igen változatos is lehet. Egyes napok, hetek, évek jóval stresszesebbek, mint mások. Egyéni stressztűrő képességünk is különböző. Ha tudjuk, hogy melyek ezek az időszakok, és figyelembe vesszük egyéni érzékenységünket, valamint azt, hogy milyen faktorok hatnak ránk, képesek lehetünk rá, hogy fokozott figyelmet fordítsunk fizikai állapotunkra, egészségünkre.

Ha a lista túl hosszú, tudható, hogy alkalmazkodóképességünk, a környezet hatásaira való válaszadási képességünk gyengül, ami – hacsak nem lépünk idejében – betegségek kialakulásához vezet.


Szerző: Czerok Tamás

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés