2017. Augusztus 21. hétfő
Tápanyagtartalma -  Fekélyellenes hatása -  Rákmegelőző élelmiszer
Ezt a mindig kéznél lévő zöldségfélét széles körben alkalmazza a hagyományos népgyógyászat. Nem csak, hogy vitaminokban, tápanyagokban gazdag étel, de a már tudományosan igazolt gyógyhatása és betegségmegelőző szerepe is jelentős. Hatóanyagai közül kiemelkednek kéntartalmú fitovegyületei, melyek a rák különböző fajtái ellen nyújthatnak bizonyos fokú védelmet.

Tápanyagtartalma

100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban vagy narancsban, és ez egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi. Forraláskor azonban a zöldség C-vitamintartalmának több mint a felét elveszítheti, ezért fogyasszunk belőle minél többet nyersen, salátába keverve.

káposzta, rák, rákmegelőző

A zöld színű káposztafélék különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, jó E-vitamin, vas, kalcium- és káliumforrások, de tartalmaznak béta-karotint, rostanyagot, folsavat, tiamint (B1-vitamin) is. A legtöbb tápanyagot a sötétebb színű, külső levelek rejtik.

A káposztában található kálium jó a szívnek, a kalcium a fogaknak és a csontoknak, míg a vas és a zöld növényi színanyag a vérképzéshez szükséges. A vörös színű fajták színét adó festékanyag, az antocián gátolja bizonyos baktériumok, köztük az enyhébb emésztőrendszeri fertőzésekért felelős Escherichia coli. szaporodását, ezenkívül gyulladásátló hatású, és enyhíti a torokfájást.

A káposzta magas rostanyagtartalma serkenti az emésztést, gyorsítja a béltartalom áthaladását, tisztítja a szervezetet és javítja az ellenálló képességet. Fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek hasznos táplálék, de tisztító hatása miatt rendszeres fogyasztása segít a reumás és a köszvényes betegeken, valamint bőrbetegségek esetén is kedvező hatású (belsőleg tisztít).

A savanyú káposztában lévő mikroorganizmusok egyrészt B- és K-vitamint termelnek, másrészt elősegítik a belekben a hasznos baktériumok elszaporodását. A K-vitamin fontos szerepet játszik a sebek gyógyulásában, és a savanyú káposzta egy adagja fedezi a napi szükségletünket. A savanyú káposzta levéből készített ital növeli az étvágyat, serkenti a fehérjeanyagcserét, ugyanakkor enyhe hashajtó hatása miatt tisztítja a gyomrot és a beleket.

Fekélyellenes hatása

A káposzta segíthet a fekélybetegségek megelőzésében és gyógyításában. Kedvező hatását még a 40-es években egy amerikai orvos fedezte fel, aki 55 gyomor- és nyombélfekélyes betegével naponta 1 liter kipréselt fejeskáposztalevet itatott. 3 beteg kivételével állapotuk javult. Röntgen igazolta, hogy fekélyük elmúlt, sőt a gyógyulási időtartam is hozzávetőlegesen 75%-kal csökkent. A hatásmechanizmusra azonban csak a 60-as években derült fény: a káposzta bőségesen tartalmaz olyan vegyületet (Smetilmetionin), amit maga a gyomornyálkahártya is termel, és ami a gyomrot a sav maró hatásától védi.

Ha a fekély már fennáll, akkor érdemes a biztos gyógyulást hozó gyógyszerekhez fordulni, de a kiújulás megelőzésében a diétát hatásosan egészíti ki a rendszeresen fogyasztott préselt káposztalé. A savanyú káposzta azonban fokozza a gyomorsav termelődését, ezért gyomor és nyombélfekély, vesebaj, valamint hasnyálmirigy-gyulladás esetén kerülendő.

Rákmegelőző élelmiszer

A káposzta nagyon gazdag olyan vegyületekben, amelyek védelmet nyújtanak bizonyos rákkeltő anyagokkal szemben. Kísérletek igazolták, hogy rendszeres fogyasztásakor a gyomor és vastagbélrák kockázata csökken, de összefüggés lehet a rendszeres káposztafogyasztás és a sok esetben vastagbélrákká fajuló vastagbélpolip visszafejlődése között is.

A védő hatást több kémiai anyag eredményezi, így meg kell említeni a keresztesvirágzatúak családjában található fitovegyületeket (glükozinolátok, izotiocianátok, indolok, ditiolok), az antioxidáns C- és E-vitamint, illetve a zöld és vörös fajták színét adó béta-karotint. Ezek mellett jelentős szerepe van a káposztában lévő polifenoloknak és a klorofillnak is.

Az elsősorban keresztesvirágúakban gyakori indolok a nőknél közvetetten elősegítik az ösztrogén lebontását és eltávolítását a szervezetből, ezáltal talán csökkenthetik az emlő és petefészekrák kialakulásának veszélyét is. Kéntartalmú vegyületei (glükozinolátok, izotiocianátok) olyan enzimek termelésére késztetik a májat, melyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürítését meg serkentik. Ezen kívül glükozinolát nevű sajátos aromaanyaga nagymértékben blokkolja a daganatos sejtek szaporodását.

A népi gyógyászat tapasztalatai szerint az ekcémát eredményesen lehet kezelni friss káposzta vagy kelkáposztalevelekkel. A megmosott leveleket tépjük apróra darabokra, melegítsük meg, majd többrétegű pólyát képezve fedjük be velük az érintett bőrfelületet minden reggel és este.

A megtört káposztalevélből készített borogatás a migrénnek is régi orvossága. A népi gyógyászatban a zöldséget alkalmazzák még hörghurut, ekcéma, visszérgyulladás és reuma esetén. Savanyított változatát ajánlják vérszegénység, tavaszi fáradtság, megfázás és fertőzések megelőzésére.


2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2012. 06. 19.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés