2017. November 22. szerda

Az immunserkentő sárgarépa

sárgarépa, béta-karotin
1 . oldal
Tápanyagtartalma -  Hatékony immunserkentő -  Rákmegelőző hatása -  Rostjai -  Mérgező vegyületek
Ez az egész évben beszerezhető sárgarépa a levesek, zöldséges ételek többségének alkotóeleme, ezért valószínűleg senki sem gondolná, hogy nem fogyaszt belőle eleget. Érdemes azonban tudatosan is beiktatnunk táplálkozásunkba, hiszen karotinjai erősítik az immunrendszert, védenek a szabad gyökök károsító hatásával szemben, és a daganatos betegségek megelőzésében is fontos szerepük lehet.

A népi orvoslás vizelethajtóként, „hasrángás” csillapítására, máj-, epe-, szem- és bőrbántalmak esetén, valamint általános erősítőként ajánlotta. Egy időben afrodiziákumként is elterjedt. Az Alföldön szárított leveléből a mai napig teát készítenek, melynek vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak.

sárgarépa

Tápanyagtartalma

Táplálkozási szempontból a sárgarépa legnagyobb értékét magas bétakarotin-tartalma jelenti, de ez a zöldség más karotinokban is bővelkedik (pl. alfa-karotin). A vér alacsony bétakarotin-szintje fokozhatja egyes rákbetegségek kockázatát, és ez a növényi festékanyag a többi karotinhoz hasonlóan jelentős antioxidáns, így a szabad gyökök károsító hatásával szemben véd.

A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.

A legtöbb zöldségfélével ellentétben, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. A vastag sejtfalak miatt a szervezet a nyers sárgarépa bétakarotin-tartalmának mindössze 25%-át képes hasznosítani. A főzés során azonban károsodnak a sejtfalak, így a szervezet számára a karotin hozzáférhetőbbé válik, és ha az ételben a felszívódáshoz szükséges zsírok is jelen vannak, akkor a sárgarépa karotintartalmának több mint a fele hasznosul.

Hatékony immunserkentő

Kutatások a karotinok immunserkentő hatását mutatták ki. Jelentősen fokozzák például a csecsemőmirigy (thymus) működését, ami valószínűleg az antioxidáns hatásnak köszönhető. Arra is van bizonyíték, hogy karotinpótlással javítható az immunválasz, és hogy a szájon át adott béta-karotin megfelelő mennyiségbne jelentősen növeli a fehérvérsejtek számát, aktivitását – különösen a T-sejtek számát, amelyek csökkenése jellemző pl. rákbetegségek, AIDS esetén.

Úgy tűnik azonban, hogy az étrendi karotin – annak ellenére, hogy kevésbé szívódik fel – hatásosabb, mint a tablettákban adagolt. Kísérletek szerint a napi 15 mg béta-karotint tartalmazó sárgarépa fogyasztása erőteljesebben növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását, mint az ugyanilyen mennyiséget tartalmazó szintetikus béta-karotin. Ebből arra is következtethetünk, hogy a karotinban gazdag táplálék csupán egyik immunserkentő összetevője a béta-karotin.

Rákmegelőző hatása

Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések, különösen a tüdőrák aránya. Az étrendi béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű tüdő-, bőr-, méhnyak-, légúti, gyomor- és vastagbéldaganatok számát.

Egy amerikai kutatás során azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb karotinszintet mérték, négyszer nagyobb volt a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának, mint a többieknél, pedig a két csoport között mindössze napi egy sárgarépa bétakarotin-tartalma volt a különbség! Egy másik kísérletben kétezer emberen 19 éven át követték a táplálkozási szokások és a tüdőrák összefüggését. A 30 éve dohányzó férfiaknál, akik átlagosan a legkevesebb béta-karotint ették, szemben a legtöbbet fogyasztókkal, nyolcszor nagyobb volt a tüdőrák kialakulásának veszélye. A már több éve nem dohányzó embereknél is hasonló eredményt találtak. A magas karotintartalmú táplálkozás a hasnyálmirigy-, a gége-, a nyelőcső-, a prosztata- és a húgyhólyagrák ritkább előfordulásával is összefüggésbe hozható.

Rostjai

Kutatók összehasonlítva a korpa, a káposzta, az alma meg a sárgarépa bélműködésre kifejtett hatását arra jutottak, hogy 1 kiló főtt sárgarépa rosttartalma a székletet puhította, és mennyiségét megduplázta. Ez a hatása a vastagbélrák kialakulásának megelőzésében is szerepet játszhat. Kutatások szerint napi két (20 dkg) nyers sárgarépa, a benne lévő oldható rostoknak köszönhetően átlagosan 11%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Mérgező vegyületek

A sárgarépa is azok közé a zöldségek közé tartozik, amelyek hajlamosak a nitrogéntartalmú műtrágyákból származó nitrát és az egyéb növényvédő szerek mérgező vegyületeinek felhalmozására attól függően, hogy a talajt vagy a növényt milyen mértékben kezelték velük. Azonban a napi legalább 5 adag gyümölcs vagy zöldség, s így a sárgarépa fogyasztása is sokkal nagyobb hasznot hajt, mint amennyi kárt okozhat, ha történetesen valamilyen növényvédő szer maradéka is bejut velük a szervezetbe.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés