2017. Augusztus 23. szerda
Kockázati tényezők -  A komplex kivizsgálás menete -  A radiológiai vizsgálat
A tudomány a mai napig nem talált magyarázatot a bölcsőhalál (SIDS) okára. Néhány kockázati tényezőt azonban meg lehet határozni, és ennek alapján radiológiai vizsgálatok végezhetők. Hogyan történik a kicsik szűrése?

Kockázati tényezők

A bölcsőhalál szerencsére igen ritka, világviszonylatban 1000 élve született gyermek közül 1-2 esetben fordul elő. Bár még nem tudunk biztosat mondani arról, hogy miért halnak meg váratlanul egészséges csecsemők vagy újszülöttek, de már elég sokat tudunk arról, hogy milyen tényezők növelik ennek veszélyét.

SID bölcsőhalál

Főbb kockázati tényezők:

• a hason fektetés,
• az anyatejes táplálás hiánya ilyenkor az allergiák és a fertőzések elleni védelem nem kielégítő,
• túlfűtött helyiség vagy a csecsemő túlöltöztetése
• drog- vagy gyógyszerfüggő édesanya,
• az anya dohányzása a terhesség alatti dohányzás a kockázatot háromszorosára növeli!
• az átlagosnál rosszabb szociális körülmények
• halmozott családi előfordulás, pl. testvér, ikertestvér halála,
• koraszülött csecsemő,
• születés utáni légúti betegség (veleszületett vagy szerzett),
• olyan csecsemők, akiknél korábban már esetleg eszméletvesztéssel járó légzésleállást figyeltek meg,
• magas széndioxid-tartalom a vérben, vagy oxigénhiányos állapot,
• bizonyos szívbetegségek,
• veleszületett anyagcserezavarok,
• kóros gyomornyelőcső visszaáramlás,
• a nyelőcső felső záróizomzatának éretlensége, amely hétköznapi szóhasználattal élve félrenyelést okozhat.

A felsorolt kockázati tényezők egy része felvilágosítással és tudatformálással csökkenthető (pl. fektetés, dohányzás, drog, túlöltöztetés).

A rizikófaktorok másik csoportjába azok a tényezők sorolhatók, melyek mérésére és kiértékelésére ma már a különféle orvostechnikai műszerek segítségével lehetőség nyílik (pl. poliszomnográf, röntgen, UH).

Kórházunkban 1997 óta jól megszervezett SIDS szűrés folyik. A szűrővizsgálatokra elsősorban azok a veszélyeztetett gyermekek kerülnek, akiknél egy vagy több kockázati tényező fennáll, de természetesen szülői kérésre is elvégezzük a kivizsgálást.

A komplex kivizsgálás menete

Poliszomnográfia (PSG) ez egy 8 órás vizsgálat, mely során alvás közben figyelik

• a szívműködést (EKG),
• a vér oxigéntelítettségét (pulzoximetria),
• a nyelőcső pHj-át (savas/lúgos),
• a légzőmozgást,
• a felső légúti jelenségeket (pl. sírás, horkolás, melyeket okozhat a hátraeső áll, pici orr, mikrogarat),
• az alvás közbeni testhelyzetet.

Ezután következik:

• Radiológiai vizsgálat
• Kiterjesztett laborvizsgálat
• Elektroencephalografia (EEG), melyet szakorvosi konzílium után, szükség esetén végzünk.

A radiológiai vizsgálat

A SIDS-szűrésre érkező gyermekek radiológiai vizsgálata két részből áll:

• nyeletéses röntgenvizsgálattal kezdjük, majd
• ultrahangvizsgálattal folytatjuk.

Röntgenvizsgálat

A nyeletéses röntgenvizsgálat azért elsődleges, mert nyelés közben látható a nyelőcső felső záróizomzatának rendellenességére utaló "félrenyelés", valamint az alsó záróizomzat rendellenességére utaló gyomortartalom-visszaáramlás.

Jelenlegi digitális, többfunkciós, tehát átvilágításra is alkalmas röntgenberendezés megdöbbentő számú csecsemőnél bizonyította, hogy nemcsak a nyelőcső alsó izomgyűrűjének, hanem a felső záróizomzatának az éretlensége, elégtelen működése is igen gyakori.

A nyeletéses vizsgálat menete:

A kivizsgálásra általában az anyuka hozza a kicsit. A gyermek éhgyomorra érkezik, ami koraszülöttekről vagy kis csecsemőkről lévén szó, azt jelenti, hogy a vizsgálatot a "soros" etetés idejére beszéljük meg. A kontrasztanyagot teával hígítjuk. A megitatott folyadék mennyisége körülbelül a gyermek által egyszerre elfogyasztott tápanyag mennyiségével egyezik meg.

Az igen gyakori félrenyelés miatt a nyeletéses vizsgálathoz használt kontrasztanyagok a test szövetei közé jutva sem okoznak problémát, gyorsan felszívódnak.

Először háton, majd oldalfekvő helyzetben, átvilágítás közben fogyasztja a csecsemő a kontrasztanyagot. A vizsgálatot digitális üzemmódban végezzük. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a látvány folyamatos ugyan, de az átvilágítás szakaszos, így kisebb sugárterhelést jelent a gyermek számára. Ilyenkor a táplálék esetleges légcsőbe jutását, a nyelés folyamatát, a gyomor telítődését, illetve ürülését figyeljük.

Ezután az anyuka felveszi a picit, megitatja vele a maradék anyagot, majd mint azt az etetések után is mindig teszi , "büfizteti" a babát. Még egyszer visszafektetjük a gyereket a vizsgálóasztalra, és különböző testhelyzetben keressük a kontrasztanyag esetleges visszaáramlását a gyomorból a nyelőcsőbe, és legalább a vékonybelekig követjük annak útját.

A vizsgálat elvégzése alapjában véve igen egyszerű, de problémát okozhat nem is ritkán , hogy pl. a csecsemő még nem találkozott cumisüveggel, és erre ennél a vizsgálatnál kerül először sor. Előfordulhat, hogy nem ivott meg teát, ill. "nem ízlik" az elkészített kontrasztanyag-keverék.

Nagyon ritkán előfordul, hogy a gyerek a rendelkezésünkre álló többféle, különböző ízű kontrasztanyag egyikét sem fogyasztja el. Ilyenkor természetesen a félrenyelésről nem tudunk véleményt adni, de az anya megszoptathatja gyermekét, és ennek segítségével a gyomor ürülése az ultrahangban megfigyelhető.

Ultrahangvizsgálat

Az ultrahangvizsgálat két részből áll: koponya és hasi vizsgálatból.

1. A koponyaultrahanggal az agyban lévő eltéréseket vizsgáljuk (pl. aszimmetria, vérzések), melyek a központi idegrendszer, pontosabban a légzőközpont szabályozási zavarát okozhatják.

2. A hasi ultrahangvizsgálattal a rekesz alatti szervek normál és kóros anatómiáját nézzük, térszűkítő folyamatokat keresünk, valamint a már említett visszaáramlást és gyomorürülést vizsgáljuk.

Az évente végzett kb. 250 vizsgálat közel 60%-ában fordul elő kis- és nagyfokú felső, míg kb. 40-50%-ban alsó záróizom rendellenesség. A statisztika alapján egyértelmű, hogy számos esetben ugyanazon csecsemőnél mindkét elváltozás kimutatható. A nagyobb fokú félrenyelés és visszaáramlás esetén terápia után természetesen kontrollvizsgálatokra is sor kerül.

A csecsemőkori hirtelen halál feltárásához minél nagyobb számú vizsgálat elvégzésével igyekszünk fontos diagnosztikai információt adni, melyek lehetővé teszik a kockázati okok időbeni felismerését és csökkentését.


Szerző: Halmosné Urhegyi Éva, Csopják Gyõzõné
Gyógyhírek
/A Heim Pál Gyermekkórház havilapja/

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés