2019. November 18. hétfő

Hogyan tanulnak a babák?

Magyar kutatók nemzetközi jelentőségű eredménye
1 . oldal
Nem hiba, csak félreértés
A magyar kutatók által kidolgozott „természetes pedagógia” elmélete sok szempontból új megvilágításba helyezi a csecsemők korai értelmi fejlődéséről alkotott korábbi elképzeléseket. Az elméleten alapuló nagy jelentőségű tudományos eredményről a kutatók a Science magazinban számoltak be.

A Közép-európai Egyetem (CEU) Megismeréstudományi Kutatóközpontjának vezetői, Csibra Gergely professzor és Gergely György professzor dolgozták ki a közelmúltban az ún. „természetes pedagógia” elméletét magyar és angol kutatócsoportok közreműködésével.

baba, csecsemő, természetes pedagógia

Az elmélet szerint a kisbaba már néhány hónaposan képes felismerni egy adott interaktív helyzet „tanító” jellegét, és ilyenkor elméjét speciális, tanulásra kész „üzemmódba” kapcsolja. A folyamat lényege, hogy a baba veleszületett érzékenységgel reagál azokra a kommunikációs jegyekre, melyek a másik közlésre irányuló szándékát jelzik (pl. szemkontaktus, megszólítás, tekintetváltás a baba és a céltárgy között), és e viselkedéseket releváns és új ismeretek átadására vonatkozó tanítói szándékként értelmezi.

Az elmélet helytállóságát a magyar kutatóknak egy új kísérletes helyzetben is sikerült bizonyítaniuk, ezzel merőben új megvilágításba helyezve a fejlődéslélektan egyik klasszikus központi jelenségét.

Nem hiba, csak félreértés

A csecsemőpszichológia több mint 50 éve ismeri azt a „hibát”, melyet a 10 hónapos csecsemők vétenek egy egyszerű vizsgálat során. Ennek lényege, hogy a baba szeme előtt ismételten elrejtenek egy játéktárgyat két edény valamelyike alá, majd hagyják, hogy azt megkeresse. Miután a baba már magabiztosan nyúl az ismételten elrejtett tárgyért a megszokott edény felé, egy következő próbában azt láthatja, hogy a tárgy a másik (eddig üresen álló) edény alá kerül. A 10 hónapos csecsemők ilyen esetben jellegzetesen hibáznak: a már bevált keresési választ mutatják, azaz a jelenleg üresen álló edényhez nyúlnak vissza.

A csecsemők hibás viselkedésére különböző magyarázatok születtek, a közös valamennyiben az, hogy a hibát az értelmi fejlődés átmeneti állapotának tulajdonítják, mely bizonyos képességek éretlenségére vezethető vissza.

A magyar kutatók azonban a természetes pedagógia elméletének alkalmazásával a jelenség alapvetően új magyarázatát adják. E szerint a babák azért keresik a játékot a rossz helyen, mert félreértelmezik a kísérlet során zajló helyzetet. A „keresd a tárgyat ott, ahol legutóbb láttad eltűnni” helyett a szituációt általános tanítási-ismeretátadási helyzetnek tekintik, és egy általánosítható információt ragadnak meg, mégpedig azt, hogy „a keresett tárgy általában az első edény alatt található”. A természetes pedagógia szemszögéből ez a jelenség a „tanítás illúziójaként” tekinthető.

A babák ily módon is tanúsított pedagógiai érzékenységének igazi jelentősége abban rejlik, hogy az emberré válás fontos elemeként a kulturális és szociális ismeretátadási folyamatoknak fontos alapmechanizmusa.

A vizsgálatot Dr. Topál József, az MTA Pszichológiai Intézetének Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa végezte, Gergely Györggyel, Csibra Gergellyel, Miklósi Ádámmal és Erdőhegyi Ágnessel együttműködésben (utóbbi két kutató az ELTE Etológia Tanszékének munkatársa).


Forrás: Vital
2008. 09. 30.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés