2017. Szeptember 19. kedd

Amikor baj, hogy nagy a szív

A szívmegnagyobbodás (kardiomegália)
1 . oldal
A szív anatómiája -  A szív jóindulatú megnagyobbodása -  Kóros szívmegnagyobbodás -  Kiváltó okok -  Szövődmények -  Diagnózis és kezelés
A nagy szív átvitt értelemben pozitív tulajdonságnak számít, a szerv szó szerint vett megnagyobbodása azonban, bár élsportolóknál normálisnak számít, többnyire kóros jelenség, amely a szív működésének romlásával jár együtt és nagyban rontja az életkilátásokat.

A szív anatómiája

A szív a keringési rendszer központi szerve, fő feladata az állandó véráramlás biztosítása a szervezetben. A négy üregből álló izmos tömlő a mellkas középvonalától kissé balra, a tüdő két lebenye között helyezkedik el. Bal oldala a rekeszizmon nyugszik, ezért a két szerv működése hatással van egymásra. Egy savós tasak, a szívburok veszi körül, a falát alkotó szívizmot belülről pedig a szívbelhártya béleli ki. Függőlegesen jobb és bal szívfélre tagolódik, amelyeket izmos fal, a sövény választ el egymástól, ezeken belül pedig egy-egy pitvar és kamra található, amiket a vér áramlását biztosító billentyűk kötnek össze.

szívmegnagyobbodás, kardiomegália

A keringési rendszert alkotó két vérkört a szív kapcsolja össze. Ritmusos összehúzódása (szisztolé) és elernyedése (diasztolé) a gyűjtőerekből érkező vért a fent elhelyezkedő pitvarokból a kamrákba pumpálják. A kisvérkörhöz tartozó jobb kamrából a vér a tüdőbe kerül, majd ott oxigénnel telítődve vissza a bal pitvarba. A friss vér innen a nagyvérkörhöz tartozó bal kamrába, majd a főütőéren keresztül az agyba, a szervekbe és a végtagokba jut, onnan az elhasznált vér pedig végül a jobb pitvaron át kerül vissza a szívbe. A két szívfél eltérő feladatának köszönhetően a szív nem teljesen szimmetrikus: normális esetben bal fele kissé nagyobb, erősebb és izmosabb, mint a jobb, mivel a vért az egész szervezetbe el kell juttatnia, míg a jobbnak „csak” a tüdőbe kell vért pumpálnia.

Testünk motorjának mérete felnőtt korban nagyjából ökölnyi: tömege a nőknél átlagosan 250-300 gramm, a férfiaknál pedig 300-350 gramm. Ennél nagyobb mérete egyrészt a szív kóros elváltozására, működési zavarára utalhat, ugyanakkor természetes élettani jelenség is lehet.

A szív jóindulatú megnagyobbodása

A szívizomzat némiképp különbözik az emberi testben megtalálható többi izomszövettől. Felépítése hasonlít a vázizomzatot alkotó, akaratlagosan irányítható harántcsíkolt izmokéhoz, de szerkezete eltérő. Működésében a simaizomhoz áll közelebb: akaratlagosan egyik sem irányítható. A szívizom különlegessége, hogy önálló ingerületátvitellel rendelkezik, külső inger nélkül is folyamatosan, megállás nélkül húzódik össze és ernyed el.

A vázizomzathoz hasonlóan rendszeres nagy fizikai terhelés hatására a szívizomzat is megerősödik, ami a szív tömegének növekedésével, falának megvastagodásával és a kamrák megnagyobbodásával jár. A szívnagyobbodás (kardiomegália) e formája normális élettani jelenségnek tekinthető, amivel a szív a szokásosnál erőteljesebb teljesítményhez alkalmazkodik: így egy szívverés során nagyobb mennyiségű vért képes átpumpálni magán. A nagyobb mérettel járó megnövekedett oxigénigényhez adaptálódva a szívizom érhálózata is sűrűbbé válik. A jelenség többnyire élsportolóknál figyelhető meg – innen ered a sportszív elnevezése is –, de nehéz fizikai munkát végzőket is érinthet.

A szív strukturális megváltozásai a fizikai terheléstől függnek, ezért sportáganként eltérőek: a rövid de nagy erőkifejtést igénylő típusoknál (pl. súlyemelés) inkább a szívfal vastagsága nő, a hosszan tartó dinamikus terheléssel járók (pl. kerékpározás, futás) esetében pedig inkább a szív méretei növekednek.

A sportszív nem csak a szív nagyobb méretét jelenti, más olyan változások is végbemennek, amelyek nem élsportolóknál kórosnak tekinthetők. A szívverés lelassul, a nyugalmi pulzusszám alacsonyabb lesz. Az elektrokardiogram (EKG) is többféle eltérést mutat ki, például zörejek, szívbillentyű-, illetve ingerületképzési és -vezetési eltérések. A vérnyomás ugyanakkor jellemzően nem változik, és a szív szisztolés és diasztolés, vagyis összehúzódó és elernyedő képessége is normális marad.

Az élsport szívre gyakorolt hatásai visszafordíthatók, a rendszeres fizikai megterhelés megszűnése után fokozatosan visszaállnak a normális értékekre. A sportszív önmagában az egészségre nem jelent veszélyt, az élsportolók hirtelen szívhalála többnyire veleszületett, vagy más szíveltérésekhez köthető, amiket rendszeres sportkardiológiai vizsgálatokkal lehet felderíteni, figyelemmel kísérni.

Kóros szívmegnagyobbodás

Szívnagyobbodást olyan állapotok vagy betegségek kiválthatnak, amelyek nagyobb munkára késztetik a szervet vagy károsítják a szívizmot, a nagyobb szív ugyanis erőteljesebben képes összehúzódni. Ekkor azonban a szívmegnagyobbodás már kórosnak számít, és a szívműködésben is zavart okoz. A megnagyobbodás jelentheti a szív térfogatának és tömegének növekedését, üregeinek kitágulását, falának megvastagodását; és érintheti külön-külön vagy akár egyszerre is a két szívfelet, a kamrákat és a pitvarokat. Tüneteket nem feltétlenül okoz, de a kiváltó októl és a megnagyobbodás típusától függően előfordulhat légszomj, szédülés, fáradékonyság, rendszertelen szívverés (aritmia), ödéma, köhögés, mellkasi fájdalom (angina).

A kamrák megnagyobbodása
A ventrikuláris hipertrófia, azaz a kamra túltengése, falának megvastagodása gyakrabban érinti a bal kamrát, aminek feladata a szervek oxigéndús vérrel való ellátása. A tüdőből érkező friss vér innen a szervezet legnagyobb verőerébe, az aortába kerül. Ha a bal kamra izomzatára a szokásosnál nagyobb teher hárul, a megfelelő mennyiségű vér átáramoltatásához nagyobb munkát kell kifejtenie, aminek következtében megvastagodik.

Ez nem csak szerkezeti eltérést, de működésbeli problémát is jelent. A szívizomsejtek tömege és térfogata nő, a szívfalban felszaporodik a kötőszövet, a szívizomzat merevebbé válik, elernyedő és összehúzódó képessége romlik. Mivel az izomszövet növekedése nem jár az azt ellátó vérerek számának növekedésével, kevesebb oxigént tud felvenni. Emellett vérellátását a magas vérnyomással együtt járó érelmeszesedés is rontja. A szívfal megvastagodása a kamra kitágulását – dilatációját – vonhatja maga után.

A jobb kamra megnagyobbodása ritkább, mint a bal kamráé. Ennek fala vékonyabb és tágulékonyabb, mint a balé, és kisebb terheléshez szokott. Megnagyobbodása a bal kamrához képest falának kisebb mértékű megvastagodással, de üregének nagyobb mértékű kitágulásával jár.

Pitvarmegnagyobbodás
A szív megnagyobbodása a pitvarokat is érintheti, ami a kamrákhoz hasonlóan ugyancsak súlyos funkcionális eltérésekkel járhat. A jobb pitvar e szempontból kényesebb, mivel ennek falában található a szinuszcsomó, amit speciális szívizomsejtek alkotnak. Ezek percenként 60-70 elektromos ingerületet bocsátanak ki, összehúzódásra késztetve a szívet. A pitvarok megnagyobbodása kialakulhat a magas vérnyomás és az elhízás következményeként, illetve kiválthatják szívbillentyű-zavarok, és a kamrát érintő nagyobbodáshoz hasonlóan ez is súlyos következményekkel járhat.


A cikk folytatódik - 1/2. oldal
1.  |  2.  |  következő ›utolsó »
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés