2024. Május 15. szerda
A vészhelyzet a közvélekedés szerint összekovácsolja az embereket. Valójában azonban a nincstelenek hajlamosak rá, hogy segítsenek egymásnak, míg a módosabbak inkább az anyagi javak felé fordulnak a bajban – derül ki a kaliforniai Berkeley Egyetem friss kutatásából.

„Bizonytalanság idején szélsőségesen különválik egymástól az eltérő anyagi helyzetű emberek viselkedése. A gazdagok vagyonuk megtartására irányítják figyelmüket, míg a szegények több időt töltenek barátaikkal és szeretteikkel” – mondta Paul Piff, az intézmény pszichológus kutatója, aki a Journal of Personality and Social Psychology című szakfolyóirat online változatában megjelent tanulmányt jegyzi.Az eredmények öt, egymástól független kísérletből származnak, és új megvilágításba helyezik az eltérő társadalmi-gazdasági hátterű egyének viselkedését mind természeti katasztrófák – úgymint földrengés vagy hurrikán –, mind pedig társadalmi problémák, például gazdasági válság és politikai instabilitás esetén.

A magatartásbeli különbségre utal többek között, hogy amikor a résztvevőket megkérdezték, hajlandóak lennének-e az Amerikai Egyesült Államok másik felére költözni egy jobban fizető állásért, az alsóbb osztályok tagjai közül többen utasították volna vissza az ajánlatot, mert családjuk és barátaik közelében szerettek volna maradni. A közösségi szálak kevésbé voltak fontosak a felsőbb rétegnek.Bár a tanulmány nem nevez meg konkrét okot a gazdagok viselkedésére, a szakértők gyanítják, hogy az anyagi javak általi kiugrási lehetőségek további megragadása az érintettek feldolgozási folyamatának egyik alapeleme. Tehát minél inkább veszélyben érzik magukat és státuszukat, annál inkább a pénzre fókuszálnak.

Minden kísérlet különböző etnikai és szociológiai hátterű egyének bevonásával történt, akik mindannyian beszámoltak háztartásuk bevételéről és iskolázottságukról, csakúgy mint arról, hogy mennyire tartják fontosnak a közösségi életet, s hogyan viszonyulnak az anyagiakhoz. A kutatók laboratóriumi körülmények között eltérő pszichés állapotba hozták a résztvevőket – például bizonytalanságot, tehetetlenséget és aggodalmat idéztek elő náluk –, így pontosan fölmérhették, hogy krízishelyzetben, tehát káoszban hogyan viszonyulnak egymáshoz. Az alsóbb osztályokhoz tartozók, akik már tapasztaltabbak voltak a bajt illetően, inkább egymás felé fordultak káosz észlelésekor. A gazdagabbak viszont sokkal inkább képesek előtérbe helyezni az anyagi javakat, mint az emberi kapcsolatokat. -Eredményeink alapján a felsőbb és alsóbb osztályok közötti szakadék még mélyebbé válhat bizonytalan gazdasági helyzet esetén – magyarázta a kutatást vezető Paul Piff.

2012. 09. 07.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés