2017. Szeptember 21. csütörtök
A nélkülözhetetlen koleszterin -  A veszélyes koleszterin -  Mitől lesz magas a koleszterinszint?  -  Az én értékeim vajon rendben vannak?  -  Mit tehetek koleszterinszintem csökkentéséért?  -  Ön vajon a rizikócsoportba tartozik?
Önnek emelkedett a koleszterinszintje – a felnőtt lakosság mintegy egyharmada hallhatja ezt a diagnózist orvosától. A páciens fejében rögtön megjelenik, hogy mi mindent nem szabad ezen túl ennie. A dolog azonban nem ilyen egyszerű: a magas vérzsírszint életveszélyes betegségek előfutára, így gyakran teljes életmódváltás és gyógyszerek szedése is szükségessé válhat.

Ha baráti beszélgetések alkalmával előkerül a téma, gyakori a bizonytalanság: nekem is tudnom kellene a koleszterinértékeimet? Lehet, hogy emelkedett vagy magas a koleszterinszintem? A magyar férfiak 10, a nők 14 százalékának magas a koleszterinszintje. 55 éves kor fölött a lakosság közel egynegyede tudatában van magas vérzsírszintjének, azt azonban kevesen gondolják, hogy 35 éves kor felett ajánlatos évente ellenőriztetni a koleszterinértékeinket, csak így képzelhető el az eredményes prevenció.

Koleszterin teszt

A nélkülözhetetlen koleszterin

A koleszterin (koleszterolnak is nevezik) a zsírok (lipidek) csoportjába tartozik és a szervezet számára nélkülözhetetlen anyag. Mint a sejtfalak fő alkotóeleme védőburok szerepét tölti be. Agyunk mintegy húsz, szívünk körülbelül tíz százaléka koleszterinből áll. A koleszterin fontos alkotóeleme a nemi hormonoknak, az ösztrogénnek és a tesztoszteronnak, ezen kívül a D-vitaminnak és az epesavnak is. Mivel a koleszterol ennyire fontos szerepet játszik, a szervezet nyolcvan szálakéban maga állítja elő, a szükséglet csak húsz százalékát fedezi az elfogyasztott élelmiszerekből.

A veszélyes koleszterin

Nem magának a koleszterinnek szervezetben való jelenléte a veszélyes, hanem annak a vérben lévő magas koncentrációja, illetve összetétele. A koleszterin a vérben fehérjékhez kötődve, lipoproteinek formájában jut el a sejtekig. Ezen lipoproteinek kétféle formában vannak jelen, ennek megfelelően kétféle koleszterint különböztetünk meg: LDL–koleszterint, amit szokás „rossz koleszterinnek” is nevezni, és HDL-koleszterint, amit „jó koleszterinként” emlegetnek. Az LDL-lipoproteinek szállítják a szükséges koleszterint a májból a sejtekhez, a HDL-lipoproteinek a fel nem használt koleszterint felveszik a szövetekből és visszaszállítják azokat a májba, ahol azok lebontásra kerülnek. Ha ebben a folyamatban zavar keletkezik, akkor túl sok koleszterin halmozódik fel a vérben, ami az érfalakra lerakódva, meszesedést, érszűkületeket, gyulladást, káros immunreakciókat idéz elő. Hosszú évek alatt, észrevétlenül így alakul ki az érelmeszesedés (arterioszklerózis). Az érszűkület helyétől és súlyosságától függően számolni kell a szívinfarktus és az agyvérzés veszélyével is. A szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását illetően különösen veszélyes a magas LDL-koleszterinérték akkor, ha a dohányzás és az alkoholfogyasztás is rizikófaktorokat jelentenek.

Mitől lesz magas a koleszterinszint?

Jellemzően az egészségtelen életmód, azaz a zsíros ételek fogyasztása, a mozgásszegény életvitel és a túlzott alkoholfogyasztás tehető felelőssé az emelkedett, illetve magas koleszterinszint kialakulásáért. A közhiedelemmel ellentétben a koleszterinben gazdag élelmiszerek, mint például a tojás vagy a vaj csak korlátozott mértékben hatnak a vérzsírszintre, mivel ezek a vékonybélből történő felszívódása szintén határok közé szorított. Ha a táplálékból több koleszterin kerül a vérbe, a szervezet maga igyekszik kevesebbet előállítani. A lakosság egynegyedénél ez a szabályozás nem megfelelően működik, azaz a koleszterinben gazdag élelmiszerek fogyasztása kiváltja mind a „jó”, mind a „rossz” koleszterin emelkedését. Elmondható, hogy a magas koleszterinszintért gyakran ludasnak tartott reggeli lágy tojás erős túlzásnak számít. A táplálékkal magunkhoz vett zsírok mennyiségének és minőségének azonban valóban fontos szerep jut. A magas koleszterinszint hátterében állhatnak betegségek is, így a pajzsmirigy funkciók zavarai, rosszul kezelt cukorbetegség, a máj-, az epe-, illetve a vesefunkciók krónikus zavarai. További kockázatot jelentenek bizonyos fogamzásgátlók és egyes gyógyszerek hatóanyagai (például kortisol). Ritkább esetben genetikai tényezők is befolyásolhatják a koleszterinszintet.

Az én értékeim vajon rendben vannak?

Mindenkinek ismernie kellene a koleszterinértékeit. Egyszerű vérvizsgálattal, illetve már egy csepp vérből, gyorsteszttel is megállapíthatók az értékek. Ideálisnak 200 mg-ig (100 ml vérben) mondható az összkoleszterin értéke. E felett az érték felett válik szükségessé külön-külön az LDL-, a HDL- koleszterin, illetve a trigliceridérték meghatározása. Szintén a zsírok közé tartozó trigliceridek önmagukban nem veszélyesek, de ezek a molekulák fokozzák a „rossz” koleszterin termelődését. Ha nem kell számolni a fentiekben említett rizikófaktorokkal (dohányzás, magas vérnyomás stb.), akkor a következő értékek mondhatók normálisnak: az LDL-koleszterin koncentrációja 160 mg/dl-t nem haladhatja meg; a HDL-koleszterin 45 mg/dl feletti értéket kell hogy mutasson. A trigliceridérték 150 mg/dl-ig normálisnak tekinthető.

A rizikócsoportba tartozó túlsúlyosaknak és szív-érrendszeri betegségben szenvedőknek alacsonyabb értékeket tartanak jónak az ajánlások.

Saláta tál

Mit tehetek koleszterinszintem csökkentéséért?

A pontos diagnózis tudatában az orvos minden páciensnek egyénre szabottan készíti el az életmódra, illetve esetleges gyógyszerszedésre vonatkozó profilját. Alapvetően mindannyian sokat tehetünk az emelkedett, illetve magas koleszterinszint kialakulása ellen, illetve annak meglétekor a csökkentésért. A túlsúlyosak csak fogyással akár 40 százalékos vérzsírszint csökkenést érhetnek el. A zsíranyagcsere zavarait tudatos, egészséges táplálkozással ellensúlyozhatjuk. Együnk hetente kétszer halat: a hering, a lazac, a lepényhal különösen gazdag omega-3 zsírsavakban, ami a HDL (jó)-koleszterin hasznos növekedését eredményezi. Sovány húsok, szárnyasok, szója és olívaolaj kerüljenek az asztalra. Együnk több rostban gazdag táplálékot, zabpelyhet, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérféléket, burgonyát, kivit, almát – ezek megkötik az epesavban a koleszterint. Csak mértékkel fogyasszunk állati eredetű telített zsírsavakat, amelyek például a tejszínben, a kolbászfélékben, a sajtokban találhatók. Az úgynevezett transzzsírok fogyasztására is nagyon oda kell figyelni, így a finom pékáruk, chipsek, kész- és gyors ételek valamint az édességek fogyasztását lehetőleg kerüljük, de legalább szigorúan korlátozzuk. A rendszeres mozgás, a dohányzás abbahagyása és az alkoholfogyasztás mellőzése is hatásosan csökkentheti a koleszterinszintet.

Ha az előzőekben említett intézkedések nem bizonyulnának elegendőnek, az orvos koleszterincsökkentő gyógyszert írhat fel, ami korlátozza a szervezet koleszterin termelését. Ennek hatására javul a táplálékból nyert koleszterin felvétel hatékonysága. A vérzsír szint csökkentésére érdemes még a rendelkezésünkre álló gyógynövények, illetve ezek kivonatait is bevetni. Jó hatást érhetünk el a fokhagymával és az articsókával, ezekkel készítmények formájában a gyógyszertárban is találkozhatunk.

Ön vajon a rizikócsoportba tartozik?

Ha az alábbi állítások közül akár egyetlen is igaz Önre nézve, akkor előfordulhat, hogy emelkedett a koleszterinszintje. Tanácsos ellenőriztetnie vérzsírszint értékét!

•Naponta dohányzom

•Több, mint 10 kg súlyfeleslegem van

•Magas a vérnyomásom

•Szüleim, illetve testvéreim közül valakinek már volt szívinfarktusa, illetve agyvérzése

•Cukorbeteg vagyok

•Szívbeteg vagyok

•Nem, vagy csak nagyon ritkán sportolok


Szerző: Tajnafői-Vida Éva

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés