2018. Június 22. péntek
Rengeteg, az egészséggel kapcsolatos tévhit és féligazság létezik, amelyek többsége ártalmatlan, de amikor már az orvosok is kezdik elhinni ezeket, az némi aggodalomra ad okot. A British Medical Journal folyóiratban megjelent egyik tanulmány több ilyen gyakori tévhitet boncolgat.

Aaron Carroll, az Indianai Orvostudományi Egyetem gyermekorvosa, a tanulmány egyik szerzője elmondta, azért kezdtek aggódni a jelenség miatt, mert sok ilyen téves nézetet az orvosok egy része is átvett, és a betegeiknek is átadják az ilyen információkat. Ráadásul a média is ezektől a féligazságoktól hangos.

orvosi tévhitek

Tévhit: A leborotvált szőr gyorsabban nő, durvább és sötétebb színű
Tény: Már egy 1928-ban végzett klinikai kísérlet is bizonyította, hogy a borotvált szőrzet helyén újranőtt szőr nem sötétebb vagy vastagabb, továbbá gyorsabban sem nő, mint a nem borotvált. Az újabb kutatások is sorra ezt támasztották alá. Carroll elmondta, hogy a leborotvált szőrszál tompa véggel nő, ezért vastagabbnak látszik, mint valójában. Az újonnan kinőtt szőrszál pedig azért sötétebb, mert a nap vagy a kémiai anyagok még nem szívták ki.

Tévhit: Naponta legalább nyolc pohár vizet kell inni
Tény: Dr. Rachel Vreeman, az egyetem másik kutatója szerint nincs orvosi bizonyíték arra, hogy ilyen sok vízre lenne szükségünk. Ez a mítosz az amerikai Táplálkozási Tanács egy 1945-ben kiadott ajánlására vezethető vissza, amely napi nyolc pohár folyadék elfogyasztását javasolja. Az idő múlásával a folyadék szót vízzel helyettesítették, pedig a zöldségek, a gyümölcsök, a kávé és más folyadékok is számítanak.

Tévhit: A köröm és a haj a halál után is nő
Tény: A megkérdezett orvosok először azt gondolták, ez igaz. Amikor azonban átgondolták, rájöttek, hogy lehetetlen. Vreeman elmondta, hogy a bőr kiszáradásával a lágy szövetek, különösen a bőr összehúzódik, és a köröm sokkal feltűnőbbnek látszik a kiszáradt bőr mellett. Ugyanez igaz a haj esetében is. Mivel a bőr visszahúzódik, a haj jobban kiemelkedik.

Tévhit: Agyunk mindössze 10 százalékát használjuk
Tény: Az orvosok és a humoristák egyaránt előszeretettel emlegetik ezt a tévesen Albert Einsteinnek tulajdonított kijelentést. Az MR, PET és más képalkotó vizsgálatok azonban nem mutatnak inaktív agyi területeket. Az agysejtek a vegyületek feldolgozását követő anyagcsere-vizsgálatok során sem mutatnak inaktív területeket.

Tévhit: A félhomályban olvasás rontja a látást
Tény: A kutatók nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy a félhomályban olvasás maradandó látáskárosodást okozna. Az igaz, hogy megterheli a szemet, és átmenetileg csökkenti a látásélességet, ez azonban pihenés után elmúlik.

Tévhit: A pulykaevés álmosít
Tény: Még maguk a tanulmány szerzői is elhitték, amíg kutatásuk során meg nem vizsgálták a kérdést. Az elmélet alapja az, hogy a pulykában található egyik vegyület, a triptofán, álmosságot okoz. A valóságban azonban a pulykában sincs nagyobb mennyiség ebből a vegyületből, mint a csirke- vagy marhahúsban.

Tévhit: Veszélyes a mobiltelefon a kórházakban
Tény: Nem történt még olyan haláleset, amely alátámasztaná ezt a feltételezést. A kevésbé súlyos interferenciákról szóló történeteket pedig többnyire elbeszélésekből ismerjük. Egy kutatásban a mobilok csupán az orvosi műszerek 4 százalékánál okoztak interferenciát, de csak akkor, amikor 90 centiméternél közelebb voltak a készülékhez.


Forrás: Medipress

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés