2020. Február 21. péntek
A várandós nők éhínség idején nagyobb valószínűséggel adnak életet lány-, mint fiúgyermeknek, állapította meg egy kutatás Kína legnagyobb éhínségének éveire vonatkozó demográfiai adatok alapján.

A visszaesés okát nem tudják pontosan, de az evolúciós elmélet szerint a fiúcsecsemő genetikai szerencsejáték lenne a szülők számára, így az ínséges időkben nem a legjobb fogadás. Shige Song, a New York-i Városi Egyetem Queens College demográfusa úgy véli, hogy a fiúgyermekekbe történő befektetés nagy kockázatú és nagy hozamú játszma, ezért csak akkor érdemes véghez vinni, amikor valaki jó helyzetben van.

éhínség

Ez az elmélet már az 1970-es évek óta ismert. A férfiak gyakran rengeteg utódot nemzhetnek, ezért egy sikeres fiúgyermek jó eséllyel adhatja tovább a géneket. Amikor azonban egy férfi nem párosodik, azt általában feltűnően teszi – egy nem domináns oroszlán egy falkában, melyet az alfahím ural, nagy valószínűséggel egyszer sem adja tovább a génjeit. Evolúciós értelemben tehát a szülők befektetése ezekbe az oroszlánokba pazarlás volt.

A lányutódok a lassú, de biztos tétek. Bár nem olyan termékenyek, mint a hímek, mindenképpen szülnek majd néhány utódot. Éppen ezért ez a biztos tét arra, hogy tovább lehessen adni a géneket. Song a Proceedings of the Royal Society B legfrissebb számában megjelent tanulmányában úgy foglalja össze az elméletet, hogy jó körülmények között fiúgyermekekbe érdemes „befektetni”, ínséges időkben viszonyt lányokba. Az evolúciós elmélet szerint azok, akik így tesznek, túlélnek, akik pedig nem, azok kénytelenek elmenni.

A nemi arány és a külső környezet összefüggésének vizsgálatához Song a kínai állami családtervezési bizottság 1982-es felmérését használta fel, amelyből kiderült, hogy a kínai történelem egyik legválságosabb időszaka a kínai kommunista párt által meghirdetett 1959-61-es Nagy Ugrás Előre program következtében kialakult éhínség volt, amely több tízmillió ember életét követelte. Az eredmények azt mutatták, hogy 1929 és 1960 között kevesebb fiúgyermek született, mint lány, és ez a visszaesés a nemek arányában élénken megmutatkozott. Az éhínség megszűnése után 1965-ben a nemek aránya újra visszaállt, majdnem az éhínség előtti időszak értékére.

Az e változások hátterében álló okok egyelőre rejtve maradnak. Song szerint lehetséges, hogy kevesebb Y kromoszómát hordozó spermiumnak sikerül megtermékenyítenie a petesejtet olyankor, amikor a táplálkozási körülmények rosszak, ami azt jelenti, hogy szelektív megtermékenyülés következik be a nők javára. Az is elképzelhető, hogy éhínség idején a fiú embriók hajlamosabbak a vetélésre, vagyis a megtermékenyülés változatlan, mégis csökken az élve születések száma. A kutatás további részében a szakértő a jelenség hátterében álló okokat kívánja alaposabban megvizsgálni.


Forrás: Medipress
2012. 04. 03.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés