Tanévindítás ADHD-val: mi segít a gyereknek és a családnak?

Sok szülőben is szorongást kelt az iskolakezdés, különösen, ha a gyerek ételérzékeny vagy figyelemzavarral él. Virágh Hajnalka életmód-tanácsadó, neurofeedback tréner és érintett édesanya szerint a nyugodt tanévkezdéshez lelki felkészülésre és apró, gyakorlati lépésekre van szükség. A közös uzsonnatervezés, a fokozatos visszaszoktatás a napi rutinba, a tanárokkal való együttműködés mind segíthetnek. Tapasztalatai szerint a gyerekeknek leginkább elfogadásra, rendszerességre és nyugodt szülői jelenlétre van szükségük. Hajnalka hangsúlyozza: elfáradni lehet, és segítséget kérni nem gyengeség. Sokszor ez a kulcsa annak, hogy egyensúlyban maradjunk.

Ahogy közeledik a szeptember, sok szülő már most szorong a reggeli készülődés, a közösségbe való visszatérés és a gyerekek étkezése miatt. Virágh Hajnalka életmód-tanácsadó, neurofeedback tréner és érintett szülő olyan gyakorlati és lelki kapaszkodókat ad, amelyekkel nyugodtabban indulhat a tanév, akár ADHD-s vagy ételérzékeny gyereket nevelünk, akár nem.

Augusztus vége sok szülő számára nemcsak a tanszerek beszerzéséről és a ruhák megvásárlásáról szól, hanem belső feszültségekről, kérdésekről is: hogyan fogja bírni a gyerek a korán kelést? Mi legyen a tízórai? Hogyan készíthetem fel lelkileg egy új közösségre? És mit tegyek, ha különleges igényei vannak? Virágh Hajnalka nemcsak szakértőként, hanem érintett édesanyaként is tudja, mennyi apró döntés és belső munka rejlik egy zökkenőmentes tanévkezdés mögött.

Mit pakoljak az iskolásnak?

A dobozba zárt szeretet: így is tekinthetünk az uzsonnára. Hajnalka szerint az étel nemcsak táplál, hanem hangulatot, biztonságot is közvetít, különösen, ha a gyermek érzékenyebb vagy ételintoleranciával él.

„Amikor egy szülő először szembesül a gluténmentességgel, csak a nehézségeket, a lemondásokat és a hiányokat látja” – mondja Hajnalka. „Ebből a nézőpontból még nem látszik a túloldal, ahol ott van a sok jó: a gyerek javuló közérzete, a közös főzések öröme, az új egészséges szokások, amik nemcsak neki, hanem az egész családnak jót tesznek. Erre a mi családunk a jó példa, hiszen nálunk is ez történt.”

Az étkezések akkor működnek jól, ha élménnyé tesszük őket: bevonjuk a gyereket a tervezésbe, hagyjuk, hogy válasszon, kóstoljon, alakítson. Egy szelet répa humusszal, néhány sajtkocka, mini zsemle, házi müzliszelet vagy főtt tojás. Ezek nemcsak táplálóak, hanem könnyen variálhatók is. Fontos, hogy mindig legyen „vészcsomag” is a táskában, ha a gyerek nem tud vagy nem akar enni, ilyen lehet például a gyümölcspüré vagy a gluténmentes keksz.

Az intézményi lét kihívásai

A nyár szabadsága után a tanév első hete gyakran okoz feszültséget még a legkiegyensúlyozottabb gyerekeknél is. Különösen igaz ez az ADHD-s, érzékeny vagy szorongó gyerekekre, akik számára a struktúra, az új arcok és szabályok komoly nehézséget jelentenek.

„Ha lehet, az iskolába ne autóval menjünk. Ha megoldható, inkább sétáljunk, hogy egy kicsit mozogjon a gyerek, mielőtt odaér az intézménybe. Hiszen ha jobb az oxigénellátottsága az egész szervezetnek, akkor sokkal jobban fogja bírni a gyűrődést is, a nehézségeket és a különféle akadályokat” – mondja Hajnalka.

A fokozatosság itt is kulcs: a szülő már az utolsó héten segítheti a bioritmus visszaállítását, az alvási idő fokozatos korábbra tolásával. Az otthoni rutin, a közös pakolás, reggeli beszélgetések mind-mind kapaszkodót adnak a gyereknek és persze a szülőnek is.

Külön figyelmet igénylő gyerekek

A figyelemzavarral, hiperaktivitással élő gyerekek számára az iskolakezdés nemcsak új tanévet, hanem új kihívásokat is jelent. A szabályok, a csendes ülés, az önuralom gyakorlása egyaránt próbára teszik őket. Hajnalka hangsúlyozza, hogy a kulcs az elfogadás és a hosszú távú támogatás.

„Az ADHD-s gyerek életre való felkészítése felkészülést, kitartást igényel, de aztán meg az eredmények jönnek szépen” – fogalmaz. A strukturált napirend, a rendszeres mozgás, a neurofeedback tréningek vagy épp egy háziállat is segíthet abban, hogy a gyerek stabilabban reagáljon a változásokra.

A tanárokkal való kapcsolat itt különösen fontos. A szülő segítheti a pedagógust azzal, ha megosztja az otthoni tapasztalatokat, és támogatást kér a gyerek különleges helyzete miatt. A kölcsönös empátia a legjobb szövetséges.

Szülőként is iskolát kezdünk

Nemcsak a gyerek, hanem a szülő is új tanévet kezd. Az érzések, mint például izgalom, bűntudat, félelem, fáradtság, teljesen természetesek, különösen, ha a gyermek külön figyelmet igényel. Hajnalka őszintén beszél erről is.

„Nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet, sokáig higgadt tudjon maradni a szülő, és amin sírni lehet, azon együtt sírjunk, amin nevetni lehet, azon együtt nevessünk. Dolgozzuk fel együtt a gyerekkel az érzelmeinket, és a szülő a gyerek oldalán álljon mindig, mert a gyerek oldalán senki más nem fog állni.”

A szülő is elfáradhat mindebben, de nem kell egyedül cipelnie a terheit. A relaxáció, az asszertív kommunikáció, a napi néhány perc saját idő segíthet abban, hogy újra és újra tudjunk töltekezni. Ha ez mégsem megy, akkor is van kihez fordulni segítségért.