Kötelező lehet a sisak az osztrák sípályákon

A miniszterelnök egy 41 éves, négygyermekes, az Egyesült Államokban élő, szlovákiai születésű nővel ütközött össze, aki kórházba szállítás közben meghalt. Rajta nem volt sisak, aminek következtében olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett, hogy már nem lehetett megmenteni az életét.

Az osztrák hírszolgálati iroda körkérdésére kedden Salzburg, Vorarlberg és Karintia tartomány elöljárói hivatala egyaránt azt válaszolta, hogy a donnersbachwaldi eset hatására komolyan fontolgatják a védősisak rendeleti úton való kötelezővé tételét a sípályákon, ha nem is általános jelleggel, de legalább a 14-15 éven aluli gyerekek számára. Salzburgban és Karintiában a síiskolákban a tavalyi szezon óta már amúgy is előírás a sisak használata.

Stájerországban és Felső-Ausztriában – bár a kötelezővé tétel nem szerepel napirendben – fokozni kívánják a felvilágosító kampányt a védősisak viselésének előnyeiről.

A tavalyi télisportszezonnak rekordszámú sérültje volt Ausztriában a baleseti intézetek statisztikái alapján: hozzávetőleg 60-65 ezer síelő, hódeszkás és szánkózó szorult kisebb-nagyobb sérülések miatt kórházi ápolásra a 2007/08-as évadban. Az adatok azt mutatták, hogy mintegy 15-20 százalékkal többen sérültek meg a téli sport szerelmesei közül az osztrák hegyekben, mint az előző, 2006/07-es szezonban.

Nemcsak a balesetek száma nőtt, hanem azon belül a súlyosabb eseteké is. A gerincoszlop-sérülések száma például 90 százalékkal emelkedett, de megszaporodtak a síp- és medencecsontot ért balesetek is. A síelőknél továbbra is a térdsérülések a leggyakoribbak. A hódeszkázóknál a váll és a kéz bizonyult a legsérülékenyebb testrésznek, a ródlizóknál az arc és a koponya.

Sok baleset azért következik be, mert az érintettek túlbecsülik a képességüket, és az edzéshiány miatt a fizikai állapotuk sem a legjobb. Ugyanakkor a kitűnően előkészített pályák és az egyre korszerűbb felszerelések mind nagyobb sebességre késztetik őket, márpedig a túlzásba vitt száguldás komolyabb következményekkel járhat.

Az osztrák hegyimentő-szolgálat helikoptereinek átlag húszpercenként kell magasba emelkedniük egy-egy idényben, hogy „bevetésre” induljanak. Leggyakrabban balesethez riasztják őket, hogy mihamarabb kórházba szállíthassák a sebesülteket vagy kimentsék a bajbajutottakat. A vészjelzés befutása után három perccel már a levegőben tudnak lenni. Egy-egy mentési akció 2500 euróba kerül.

A linzi székhelyű Közlekedésbiztonsági Felügyelőség (KfV) becslése szerint évente mintegy tízmillióan töltik téli szabadságukat az osztrák hegyekben, kétharmaduk pihenésre vagy sportolásra vágyó külföldi turista.

Ossza meg:

Kövessen minket: