Mi a szerepe a mellrák elleni küzdelemben az emlő ultrahangnak?

Ismert rizikófaktorok

Az emlőrák élete során minden nyolcadik-kilencedik nőt érinti, az utóbbi években pedig harmadával nőtt az 50 év alatti esetek száma. Mivel pedig ez a daganatos betegség korán felismerve jó eséllyel gyógyítható, nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres szűrések jelentőségét, különösen meglévő rizikófaktorok esetén. Melyek ezek?

● Magasabb életkor,
● emlőrák a felmenők közt,
● korai menstruáció (12 éves kor előtt),
● késői menopauza (55 kor után),
● első terhesség 30 éves kor után (vagy terhesség hiánya),
● szoptatás hiánya,
● orális fogamzásgátlók alkalmazása,
● bizonyos genetikai mutációk a BRCA-1 és BRCA-2 géneknél (ezt vérvizsgálattal lehet ellenőrizni),
● mellkasi sugárterápia,
● kombinált hormonterápia (ösztrogén) hosszú távú alkalmazása,
● menopauza utáni jelentős súlygyarapodás,
● bizonyos életmód elemek, mint a kezeletlen stressz, mozgáshiány, rendszeres találkozás a BPA-val (Biszfenol A, ami a műanyaggyártában használt, egészségre káros alapanyag) finomított ételek, sok cukor fogyasztása.

Fontos eloszlatni a tévhiteket a mellrákkal kapcsolatban

- Mielőtt a kockázati tényezők hosszú sorától minden nő megijedne, fontos hangsúlyozni, hogy ma már az emlőrák a jól kezelhető daganattípusok közé tartozik. Viszont még mindig sok tévhit él a betegséggel kapcsolatban, ami sok esetben csak elodázza a kivizsgálás idejét, ezért fontos ezekről beszélni – hangsúlyozza Róna doktornő. – Például nem minden esetben igaz, hogy az emlőrák csakis fájdalmatlan lehet. A legtöbb esetben valóban így van, ám érdemes tudni, hogy létezik a mellráknak egy ritkább, gyulladásos tünetekkel kísért típusa. Ez igen agresszív formája a daganatnak, amelynél sokkal ritkábban tapintható csomó és tüneteit tekintve inkább egy gyulladásos kórképhez hasonlít. A mell ilyenkor fájdalmassá, vörössé, meleg tapintásúvá, duzzadttá válik, a bőr narancshéjszerű lesz, így ezeket a jeleket nem szabad elbagatellizálni, hiszen rosszindulatú folyamatokat is jelezhetnek. Vagyis nem csak a klasszikus tüneteknél kell orvoshoz fordulni, de olyan esetben is, amelyek a laikus számára nem feltétlenül emlődaganatra utalnak.

Az emlődaganat jellegzetes tünetei:

● Fájdalmatlan csomó felfedezése a mellben vagy a hónalj területén.
● A mell egy körülírt felszínén a bőr behúzódik.
● Váladék szivárgása a mellbimbóból.
● Mellbimbó befelé fordulása.

Önvizsgálat, emlő ultrahang vagy mammográfia?

- Az önvizsgálatot minden nőnek érdemes havonta elvégezni, 18-20 éves kortól, hiszen sajnos az emlődaganat – bár gyakoribb 45-50 éves kor felett – a fiatalabb korosztályt is érintheti. Ugyanígy fiatal felnőtt kortól ajánlott évente egy emlő ultrahang vizsgálatot is elvégeztetni, ami egy gyors, sugárterheléssel nem járó képalkotó módszer az emlők és a hónaljak területének vizsgálatára, amely akár terhességben és szoptatás alatt is korlátlanul alkalmazható – hangsúlyozza dr. Róna Ágnes, az Ultrahangközpont – Prima Medica radiológusa. - Az ultrahang vizsgálat során felfedezhetünk és vizsgálhatunk zsírcsomókat, cisztákat, fibroadenómákat, tályogokat vagy más olyan képleteket is, amelyek esetleg tapintással még nem is érzékelhetők. Természetesen a rosszindulatú daganatos elváltozások és az esetleges nyirokcsomó áttétek is felismerhetők. Ha az ultrahangos vizsgálat során rosszindulatú elváltozás gyanúja merül fel, más vizsgálatok, így többek közt a mammográfia, valamint MR, aspirációs citológia és biopszia is szükségesek lehetnek.

Róna doktornő arra is figyelmeztet, hogy az ultrahanggal szemben a mammográfia – mint minden röntgen vizsgálat – sugárterheléssel jár, így minden érdeme mellett sem ismételhető korlátlanul. Ezért ezen a vizsgálaton azoknak ajánlott részt venni, akiknek ez a korábbi eredmények alapján szükséges, akiket ide irányít a szakorvos valamilyen tapintással felfedezett képlet miatt, illetve szűrés jelleggel azoknak, akik erre behívót kapnak. Ugyanakkor a kétévente ajánlott mammográfia mellett javasolt az évenkénti ultrahangos vizsgálatot tünetmentes állapotban is.