2024. Október 14. hétfő
Világszerte évente félmillió embernél fedeznek fel májrákot és többségük fél éven belül meghal. Arany nanorészecskéken alapuló technikával új lehetőség nyílik arra, hogy a rosszindulatú daganat diagnózisa már akkor kiderülhet, amikor még lehet rajta segíteni.

A májsejtek rosszindulatú burjánzása a daganatos betegségek egyik legnehezebben kezelhető formája, aminek felismerését a jelenleg ismert vizsgálati módszerek, az ultrahang, a skomputeres tomográfia és a mágneses rezonancia csak későn teszik lehetővé, amikor a daganat már legalább öt centiméter átmérőjűre megnőtt. Ilyenkor a májrák legtöbbször gyorsan tovább növekszik, műtéttel nehéz eltávolítani és a daganatellenes szerek sem hatásosak.

májrák

Christoph Rose-Petruck és munkatársai 10-50 nanométer átmérőjű, polimerbevonattal ellátott arany részecskéket készítettek, amelyeket a daganatsejtek bekebeleznek. Különleges röntgentechnikával a rosszindulatú sejtekben lévő fém kimutatható, és így azonosíthatók a rosszindulatú, daganatgyanús sejtek.

A kutatók szerint módszerük az első eljárás, ahol fém nanorészecskéket sikerült felhasználni daganatok kimutatására, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy ez nem szűrővizsgálat. „Ha viszont alapos gyanú van arra, hogy valamilyen májat károsító folyamat elindult, néhány milliméter átmérőjű eltérés már láthatóvá tehető ezzel a módszerrel, amely tizedakkora daganatot is kimutat, mint az eddigi diagnosztikus eljárások” – mondta el Rose-Petruck.

A kutatók rövidesen a daganatsejtekre kifejlesztett ellenanyaggal kapcsolják össze a nanorészecskéket és ezeket egereknek adják be. Azt remélik, hogy a daganatos májsejtek felszínén lévő fehérjékhez kötődve az arany nanorészecskékkel a daganatok korai növekedését is követni lehet.


Forrás: MT
2011. 07. 11.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés