2024. Július 19. péntek
A mellkasi fájdalom figyelmeztető jel lehet -  Hogyan lehet diagnosztizálni? -  Életmóddal a koszorúér-betegség ellen
Koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket – többek közt szívritmuszavart, szívelégtelenséget, szívinfarktust - értik a szakemberek. A kezelés alapját az orvos által rendelt gyógyszerek, esetleg a sztent beültetés jelenti, de dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez csak a megfelelő életmóddal együtt érhet el tartós eredményt.

A mellkasi fájdalom figyelmeztető jel lehet

Amikor nem jut elég oxigénben dús vér a szívbe, elégtelenné válik annak munkája. Az emiatt fellépő oxigénellátási zavar sokáig észre sem vehető, de néhány tünetre, elsősorban a mellkasi fájdalomra fel kell figyelni. Az is előfordulhat, hogy – leginkább fizikai terhelés hatására - úgynevezett angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom mutatkozik. Sajnos néhány esetben már csak a jóval súlyosabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus kapcsán derül fény a koszorúér-betegségre, az oxigénhiány pedig olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

Koszorúér-betegség gyanúja esetén a szakorvosi viziten túl fontos lehet a nagylabor vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is elősegítheti a diagnózis felállítását. A kivizsgálás során akár a súlyos érszűkület lehetősége is felmerülhet. Ilyen esetben érfestésre és szívkatéterezésre kerülhet sor, amely során eldőlhet, szükség van-e az érfalat kitámasztó sztent, vagyis fémháló beültetésére. Amennyiben erre kerül sor, a beültetés ugyanazon az úton elvégezhető, amelyen a katéter haladt. Az így beültetett háló gyakorlatilag meg tudja akadályozni az ér bezáródását.
- A sztent mellett vagy akár anélkül is szükség van az orvos a megfelelően kiválasztott gyógyszerek, például koleszterincsökkentő, vérnyomáscsökkentő és véralvadásgátló szedésére, valamint a rendszeres kardiológiai ellenőrzésre – foglalja össze Jenei doktor. – Ahhoz pedig, hogy csökkenteni lehessen a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás lehetőségével élni, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről. Összeségében a koszorúér-betegség diagnosztizálása azért fontos, mert ennek ismeretében elkezdődhet egy olyan komplex, életmódbeli és kardiológiai kezelés, amellyel jó eséllyel megelőzhetőek az olyan súlyos következmények, mint a szívinfarktus.

Életmóddal a koszorúér-betegség ellen

A koszorúér-betegség fő rizikófaktorai a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás. Az életmód orvoslásával tehát ezek ellen szeretnénk hatni, hogy megelőzzük a további plakkok kialakulását, visszaszorítsuk a meglévőket és megakadályozzuk az erek károsodását – hangsúlyozza dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont kardiológusa.

Ezek a fő életmódszabályok:

► Szívbarát étrend

Az egyik legfontosabb lépés az egészség felé a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakítása. A koszorúér-betegk még nagyobb figyelmet igényelnek e téren, nekik ugyanis kerülniük kell a telített zsírsavakat és transzzsírokat, a koleszterinben gazdag és a nagyon sós ételeket. A megszorítások helyett azonban a lehetőségekre érdemes fókuszálni, a zöldségek és gyümölcsök gazdag választékára, a teljes kiőrlésű pékárukra, a zsírszegény húsokra, halakra és tejtermékekre. Az adagok csökkentése pedig nagyon fontos lépés a fogyás felé! Ahhoz, hogy a javaslatok betartásával, praktikus és élvezetes étrend álljon össze, érdemes dietetikus segítségét kérni.

► Rendszeres mozgás

A szív-érrendszeres egészségét a mozgás jelentősen javíthatja. Idősebbeknek vagy azoknak, akik sosem mozogtak korábban, a séta, az úszás, a biciklizés is komoly előnyöket ígér, a lényeg, hogy fokozatosan kell felépíteni egy mozgásprogramot, kardiológussal és mozgásterapeutával egyeztetve. Akik sztent beültetésen estek át, de korábban rendszeresen mozogtak, azoknak továbbra is javasolt a fizikai aktivitás, bár ennek formáját és intenzitását szakemberrel kell egyeztetni. Akik soha nem edzettek, azoknak még fontosabb a szakértő irányítás és felügyelet, különösen az első időszakban. A rosszul felépített, esetleg meggondolatlanul intenzív edzés még a teljesen egészséges szervezetet is megviseli.

► A rizikófaktorok csökkentése, kiiktatása

Ahhoz, hogy a legjobbat hozzuk ki a megelőzés és kezelés támogatása terén, fontos ismerni és csökkenteni a további kockázati tényezőket. Vagyis rendszeresen ellenőrizni kell a koleszterinszintet, és ha szükséges, az orvos által rendelt koleszterincsökkentő gyógyszert kell szedni (az életmódváltás azonban ilyenkor is alapvető). Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is. A testsúlycsökkentéssel önmagában is visszaszoríthatjuk számos betegség megjelenésének esélyét, köztük a koszorúér-betegségét is. A dohányzással minden szempontból ajánlott felhagyni, az alkoholfogyasztást pedig ajánlott az ünnepi alkalmakra tartogatni.
- További fontos információ, hogy akkor is rendszeresen részt kell venni a kardiológiai ellenőrzésen, ha a páciens jól érzi magát. Szükséges a gyógyszerek folyamatos szedése is, csak kardiológus módosíthat bármely szer adagolásán. Az ellenőrző vizsgálatokon túl a szakember még számos olyan életmód tanáccsal szolgálhat, amelyeket megfogadva teljes értékű életet élhetnek a koszorúér-betegségben érintett páciensek is.
Forrás: Kardioközpont
2024. 06. 05.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés