Dr. Pósfai Balázs: versenytánctól az agykutatásig

Egy másik fontos kérdéskör a stroke-on átesett betegek vizsgálata: abban a határzónában, ahol még potenciálisan megmenthető idegsejtek vannak, megváltoznak ezek a kapcsolatok, minden jel szerint a mikroglia-sejtek próbálják ezen a területen életben tartani az idegsejteket – fogalmazott. „Ennek hosszú távú klinikai relevanciája izgalmas: ha megértenénk, hogy itt milyen folyamatok zajlanak, időt nyerhetnénk a stroke-on átesett betegeknek, mert a hosszútávú kimenetel szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy mekkora területen hal el az agyszövet” – fogalmazott.

A kutatók egyre inkább azt látják, hogy az általános neurodegeneratív betegségekben (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór, stb.) ez a mikrogliális kapcsolat megváltozik az agyban. „A közeljövő kutatásaiban arra leszünk kíváncsiak, hogy ez késői reakció-e, vagy épp ez az, ami elindítja a betegségek kialakulását” – mondta el dr. Pósfai Balázs.

A Science folyóiratban 2019-ben megjelent cikk, amelynek dr. Pósfai Balázs megosztott első szerzője volt, megjelenése óta majdnem 200 idézetet kapott 2 év alatt, ami azt jelzi, hogy a tudományos közösség számára is izgalmas ez a téma. (A cikkről beszámolt honlapunk is, ide kattintva érhető el.)

A Junior Prima Díjjal kapcsolatban dr. Pósfai Balázs úgy fogalmazott: nagyon megtisztelő számára, hogy méltónak találták rá, és egyfajta megerősítés számára, hogy jó úton halad. „A kutatás mostoha munkakör, hiszen rengeteg csalódás éri az embert, amíg a hipotézisére választ kap, ráadásul a válaszok sok idő alatt lesznek meg és nem is biztos, hogy olyan, amilyenre gondolt a kutató – fogalmazott –, cserébe annál nagyobb örömet okoz, amikor az ember valami fontos eredményre bukkan” – tette hozzá.

Dr. Pósfai Balázs pályaválasztására nagy hatást gyakorolt családja, amelyben több neves kutató is van, így hamar megtetszett neki a tudományos pálya. Mint hangsúlyozta, a kezdetektől jó hangulatú és magas szakmai színvonalú csapatokban dolgozhatott, mesterei közül dr. Cserép Csabát, a PhD-társtémavezetőjét és dr. Dénes Ádámot, a Lendület Neuroimmunológia kutatócsoport vezetőjét, valamint dr. Szijártó Attilát emelte ki, aki a Semmelweis Egyetem Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programja keretében volt a mentora. Mint elmondta, már az egyetemi évek alatt eldőlt, hogy nem fog praktizálni, így teljesen a kutatásra tudott koncentrálni.

A Semmelweis Egyetemhez legszorosabban a Tudományos Diákköri Tanácson keresztül kötődik annak elnökségi tagjaként és titkáraként. Ezzel kapcsolatban felidézte: a Kerpel-Fronius Ödön programon keresztül jelentős segítséget kapott a munkájához, és amikor befejezte az egyetemet, jelezte mentorának, dr. Szijártó Attilának, hogy szeretne mindebből visszaadni valamit. Így kapcsolódott be a Tudományos Diákköri Tanács (TDT) munkájába. Jelenleg 4 TDK-hallgatója van, akik sikeresen szerepelnek a különböző szakmai megmérettetéseken. „Személyes tapasztalatból tudom, hogy nagyon fontos egy jó témavezető, aki tud időt szánni a hallgatóra, egy ilyen mentor meghatározó lehet egy diák életében” – fogalmazott.

A fiatal kutató nemrég alapított családot. Mint elmondta, feleségét még középiskolásként ismerte meg, együtt versenytáncoltak. Ezzel a hobbival éppen a kutatás miatt kellett felhagynia, de a sport továbbra is jelen van az életében: barátaival rendszeresen focizik és futóversenyeken is részt vesz. Utóbbi közös családi elfoglaltság is: idén szeptemberben úgy tervezik, hogy beneveznek egy babakocsis félmaratoni váltófutásra.

Ossza meg:

Kövessen minket: