2019. December 13. péntek
Kutatók kimutatták, hogy a gyerekkorban vett zeneórák egy életre pozitívan hatnak az agyfejlődésre, és azok a gyerekek, akik már egészen korán elkezdtek zenét tanulni, később sokkal jobbnak bizonyultak az információfeldolgozás és megtartás terén.

A vizsgálat során a Boston Gyerekkórház kutatói Nadine Gaab vezetésével 9-12 év közötti gyerekeket figyeltek meg, akik közül tizenöten már legalább két éve tanultak valamilyen hangszeren játszani, tizenketten pedig nem. Előbbiek átlagosan 5,2 éve játszottak hangszeren – közel hatéves koruk óta - és hetente 3,7 órát töltöttek gyakorlással. A szakemberek emellett ugyanígy összevetettek 15 hivatásos zenész felnőttet 15 zeneileg képzetlennel, a kontrollcsoportok tagjai mindkét esetben csupán annyi zenei ismerettel rendelkeztek, amennyit az iskolai tanulmányaik során elsajátítottak.

Minden esetben górcső alá vették a szülők – vagy felnőttek esetében az alany- képzettségét, foglalkozását, illetve a család jövedelmét is, emellett megmérték IQ-szintjüket, és miközben különféle teszteket végeztettek velük, MRI-vel ellenőrizték az agyukat. Az eredmények azt mutatták, hogy a felnőtt zenészek, illetve a zeneileg képzett gyerekek egyaránt jobban teljesítettek a teszteken, a gyerekeknél pedig az agy prefrontális kérgén megnövekedett aktivitást mutatott ki az MRI, vagyis azon a részen, amely a végrehajtó funkciókért felelős.

Gaab úgy véli, a vizsgálat eredményei különösen jelentősek lehetnek a figyelemzavaros hiperaktivitással küzdő (ADHD-s) gyerekek vagy felnőttek számára, akiknél általában éppen a végrehajtó funkciók működnek hibásan, ezért a jövőben annak is utána kívánnak járni, vajon a zenetanulás alkalmazható-e terápiás eszközként az érintetteknél.


Forrás: Medipress
2014. 06. 27.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés