2014. Október 26. vasárnap
Nyaki borda -  Porckorongbántalmak -  A vállízület -  Teniszkönyök -  Kéz- és ujjfájdalmak
A nyak, váll, kar és kéz ortopédiai megbetegedései gyakran összefüggnek egymással; a nyaki gerinc elváltozásai a felső végtagon okoznak elsősorban tüneteket. A beteg vizsgálatával, röntgen és más képalkotó eljárások segítségével azonban a kórképek pontosan diagnosztizálhatok.

A nyaki gerinc gyakori fejlődési rendellenessége az ún. nyaki borda. Normálisan a bordák csak a háti szakaszon fejlődnek ki, ezek alkotják a mellkast, néha azonban az utolsó nyakcsigolyához is kifejlődik a csökevényes borda.

nyak váll kar kéz ortopédiai betegségei

Nyaki borda

Ez önmagában nem okoz bajt, azonban ha jelentős nagyságot ér el, nyomhatja a gerincből kilépő karidegfonatot, mely a kar és a kéz izmainak mozgatórostjait, illetve az érzőidegeket foglalja magában, így a panaszok az érintett kéz erejének csökkenéséből (a szorítóerő gyengüléséből) és kellemetlen zsibbadásból, az alkar és a kéz fájdalmából, égető érzésből tevődnek össze. A vegetatív idegek működészavara miatt a bőr hűvösebb tapintatú lehet. Általában középkorú betegeken jelentkeznek a tünetek, noha a borda a növekedés lezárulása után tovább már nem nő.

A diagnózist a nyaki gerinc röntgenfelvételén látható nyaki borda alapján lehet felállítani. Kezelésként enyhébb esetekben, gyógyszerek adása mellett hatásos lehet a gyógytorna, fizioterápia. Súlyosabb tünetek esetén műtétet kell végezni, melynek lényege a nyaki borda eltávolítása.

Porckorongbántalmak

Hasonló tüneteket okoz a nyakcsigolyák közötti porckorongok ellapulása, a kis ízületek kopása, majd az ennek következtében kialakuló csontos felrakódás. Ez a betegség a negyedik-ötödik évtizedben gyakoribb. A gerincből kilépő ideggyökön nyomási tünetek jelentkezhetnek, a fájdalmak a nyaki izomzat görcsös összehúzódását eredményezik, és gyakran sugárzanak az érintett oldali karba. Az idegrendszeri tünetek aszerint különböznek, melyik gyök került nyomás alá, így más-más ujjakban jelentkezhetnek a panaszok. Emellett a betegek azt veszik észre, hogy kezük ügyetlenebbé vált, szorítóereje csökkent.

A betegség elsősorban gyógyszerrel kezelhető, az akut szakban kiegészítésként hasznos lehet a nyakat rögzítő gallér. Az esetek kisebb részében fiatalabb betegeken előfordulhat nyaki porckorongsérv, ilyenkor kifejezettebbek az idegrendszeri tünetek. Gyógyszeres, fizioterápiás kezelésre nem reagáló betegeknél a műtét hozhat gyógyulást.

A vállízület

A vállízület gyulladása következtében gyakran jelentkezik az ízület mozgásainak nagyfokú beszűkülése, lemerevedése. Többnyire fokozatosan alakul ki a merevség, a beteg nem tudja a haját megfésülni, nehézséget okoz a tisztálkodás, étkezés is. Elsősorban a kar oldalra és a fej fölé emelése, kifordítása szűkül be. A folyamat az ízület teljes merevségéhez is vezethet, melyet "befagyott váltnak" nevezünk. Kiváltó okai között elsősorban a vállízülettel szoros összefüggésben lévő inak gyulladását kell keresnünk. Súlyosabb esetben az inak elszakadhatnak, az ízület környékén mész rakódhat le.

E betegség elsősorban a középkorúakat érinti, nőknél gyakrabban fordul elő. A kezelés eredményessége nagyban függ attól, milyen régóta jelentkeznek a tünetek. Minél súlyosabb az ízület mozgáskorlátozottsága, annál hosszabb ideig tart a gyógyulás. A kezelés lényeges része a váll nyugalomba helyezése a törzstől távolított helyzetben, gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása, a váll fokozatos tornáztatása. Súlyos esetekben a vállat altatásban kell bemozgatni. A vállizomzat sérülése esetén a szakadások műtéti ellátására is szükség lehet.

Vállízületünkben a felkarcsont fejének csak kis részét, felszínének 1/6át fedi be a lapockacsont ízületi vápája. Emiatt ebben az ízületben fordulnak elő leggyakrabban ficamok. Nem megfelelően kezelt esetekben kialakulhat a váll szokványos ficama: az ízületi fej mindennapi mozdulatra is elhagyja a vápát. Ritkán hoz gyógyulási az ízület rögzítése, a ficamok továbbra is ismétlődnek. Műtéttel a kitágult ízületi tok beszűkíthető, a leszakadt ízületi porc visszaváltható. Megfelelő utókezeléssel, gyógytornával jó eredményt lehet elérni.

Teniszkönyök

A könyök leggyakrabban jelentkező betegsége a „teniszkönyök". Ezt azonban nemcsak sportolás során lehel „szerezni", hanem okozhatja minden olyan nehéz munka, mely a kéz fokozott szorítóerejét, intenzív működését igényli: lapátolás, talicskázás és számtalan háztartási tevékenység. A kórkép lényege a kéz- és a csuklófeszítő izmok eredésénél, a felkaron kialakuló csonthártyagyulladás. A fájdalmak a könyökízület külső oldalán jelentkeznek. Kezelésében fontos a kiváltó fokozott terhelés megszüntetése. Helyileg adott gyulladáscsökkentő injekciókkal a betegek jelentős része meggyógyítható.

Kéz- és ujjfájdalmak

Hasonlóan az előző betegséghez, a kézínhüvelyek gyulladása is megerőltetés következménye. A fájdalmak az érintett ín lefutásának megfelelően jelentkeznek, az ujjak mozgatásakor fokozódnak. Tapintással a beteg ínhüvely mentén megnövekedett nyomásérzékenységet, néha hóropogásszerű dörzsölést észlelünk. Legfontosabb teendő a kéz rögzítése gipszsín, csuklórögzítő tok segítségével, gyulladáscsökkentő szerek adása mellett.

Sajátságos ínbetegség következménye a pattanó ujj. Az ujjfeszítő ín hüvelyén szűkület alakul ki, melyben az ín nem tud szabadon csúszni. Amikor az ín áthalad a szűkületen, fájdalmas pattanás jelentkezik. A betegség jelentkezhet felnőtt- és gyermekkorban is. Kezelése műtéti: a beszűkült ínhüvely bemetszése teljes gyógyulást eredményez.


Szerző: Dr. Kiss Sándor
ortopéd szakorvos
2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2011. 08. 03.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
Ajánló
Ajánló
Ajánló